A háború után felvirágzó "fekete film" méltán világhíres klasszikusa ez a krimi-adaptáció, amely az ötvenes években játszódik egy francia kisváros sivár iskolájában. Michel, az igazgató zsarnok-szadista szigorral uralkodik a diákokon, a tanári karon és szívbeteg feleségén, Christinán, akié az iskola. Az elgyötört nejnek talpraesett kolléganője, Nicole segít megvalósítani a lassan megérlelődő gyilkos gondolatot. De a sokkolóan bemutatott gyilkosság csak kezdete ennek az izgalmakban bővelkedő, fordulatos és mesterien feszült filmnek.
Szép lány menekül sokkos állapotban az éjszakában egy baleset helyszínéről, a Los Angeles feletti hírhedt Mulholland Drive-on. Másnap reggelre elcsigázottan surran be egy elegáns lakásba. Megérkezik szerencsét próbálni Betty, a vidéki színésznő-jelölt, akinek nagynénje kiadta a lakást. Betty felfedezi az idegent, aki Ritának adja ki magát, de szívesen segít szorult helyzetén. Segít felgöngyölíteni a lány életének és a baleset előtti utolsó órák szálait. Rita és Betty számára rémálommá változik az idő minden szeglete: lehet, hogy ők nem egyszerűen azok, akinek eddig magukat hitték. A helyzet egyik kulcsa lehet Adam, a rendező, akinek a maffia nyomására kell női főszereplőt választania új filmjéhez. Ellentmondani életveszélyes...
Látszólag békés és nyugalmas kisvárosba érkezik az ifjú Jeffrey Beaumont. A mezőn sétálva levágott emberi fület talál. Beviszi a rendőrségre, de ott senki nem jelentette be, hogy hiányozna a füle. Jeff beül a bárba, ahol elbűvöli az énekesnő hangja és szépsége. Kiderül, hogy Dorothyt bizarr viszony fűzi az öntörvényű helyi hatalmassághoz, Frankhez. Az ördögi férfi ugyanis, aki embereivel rettegésben tartja a kisváros lakóit, elrabolta a nő kisfiát. Így zsarolja, hogy minden kívánságát teljesítse. Jeff és a jó szándékú Sandy segíteni akar Dorothyn. Rémálomszerű kaland veszi kezdetét. David Lynch korunk egyik legeredetibb filmrendezője, akinek talán legjobb filmje a Kék bársony. Ebben a nyomasztóan erotikus, lenyűgöző látványvilágú moziban sűrűsödik össze a rendező későbbi filmjeinek összes alapeleme: erőszak, félelem, szex, szerelem és a bágyasztóan idillikus amerikai álomvilág ellentmondásai.
Dr. Ben McKenna, felesége, Jo és fiúk, Hank afrikai körutazáson vesznek részt, amikor egy buszon megismerkednek egy titokzatos utassal, akit másnap egy marokkói piacon megölnek. De mielőtt meghalna, Benre bízza titkát, azt, hogy Londonban egy rendkívül fontos személy elleni merényletre készülnek. A gyilkosok, hogy megvásárolják Ben hallgatását, elrabolják a kisfiát. A házaspár Londonba utazik, hogy a rendőrséget kizárva, maguk vegyék kezükbe kisfiúk sorsát.
Mr. Mann egy kaliforniai úton autózik. Nyugodtan halad, van még ideje fontos üzleti megbeszéléséig. Megelőzi az előtte pöfögő kamiont, és visszaáll kényelmes autósebességére. De ekkor történik valami, amit Mr. Mann nem ért. A kamion üldözőbe veszi. A negyven tonnás szörnyeteg az életére tör. És Mr. Mann, a békés kertvárosi polgár hamarosan rájön, hogy harcolnia kell. Gép gép ellen, sofőr sofőr ellen. Kezdetét veszi egy különös, halálos párbaj...
A történet egy elmegyógyintézetben játszódik, és kissé erőltetett hódolat a pszichoanalízis divatja előtt. Az álomjelenetek díszleteinek megtervezésével Salvador Dalít bízták meg. Az egyik doktornő beleszeret az új orvosba, ám rá kell jönnie, hogy a férfi emlékezetkihagyásban szenved és talán gyilkolt is. Karrierjét, sőt talán életét kockáztatva, a nő mégis gyógyítani kezdi...
Fegyverlövés dörren a marokkói sivatagban. Ez indítja el egy amerikai turistapár küzdelmét a túlélésért, és köti őket a világ másik három pontján lévő emberekhez. Két marokkói fiúhoz, akik akaratlanul bűnözőkké válnak, egy dadushoz, aki két amerikai gyermeket igyekszik átcsempészni a mexikói határon, valamint a siket, problémás japán tinédzser apjához, akit a rendőrség köröz. A földrajzi távolság, a kultúra és a nyelv által elválasztott négy csoport a közös végzet felé tart. Néhány nap alatt mindegyikük megtapasztalja a tökéletes elveszettség érzését, miközben fölfedezik a kapcsolódás és a szeretet valódi mélységét.A Bábel középpontjában a huszonegyedik század egyik legnagyobb problémája áll: az emberek közötti kommunikáció hiánya. A legszomorúbb az egészben, hogy nem kell elveszni a marokkói sivatagban, vagy a tokiói forgatagban, hogy elszigeteltnek, magányosnak érezzük magunkat... (port.hu)
Pattanásig feszült a helyzet a chicagói rendőrség belső ügyeit vizsgáló osztály központjánál. Rendőrségi helikopterek köröznek a 20. emelet körül, mesterlövészek állnak készenlétben a szomszédos háztetőkön, s távcsöves puskájukat egy férfira szegezik. A célpont Danny Roman (Samuel L. Jackson), aki viszont a maga fegyverével tartja sakkban a hivatal vezetőjét és munkatársait. Roman azért szánta el magát erre az elkeseredett lépésre, mert tisztázni akarja magát gyilkosság és sikkasztás vádja alól. Időt kell nyernie, s Roman pontosan tudja: addig figyelnek rá, míg emberek élete forog kockán. Tökéletesen meg van győződve igazáról - hiszen Danny Roman chicagói rendőrtiszt a túszügyek legkiválóbb szakértője. Csakhogy most maga Roman szedett túszokat, mert szüksége van valakire, aki meghallgatja őt. Ezért azt követeli, hogy a másik kerület ismert s hozzá hasonlóan tapasztalt közvetítőjét.
Michael Faraday hivatását tekintve tanár, ami pedig a magánéletét illeti: egyedül neveli gyerekét. Felesége szövetségi nyomozó volt, s életét veszítette egy balul sikerült akció során, amikor rajtaütöttek egy szélsőséges terroristacsoporton. A tragédiába kis híján beleőrült tanárt mind jobban a hatalmába keríti a rettegés, s hajlamos mindenben a bosszúszomjas terroristák kezét látni. Gyanakvása lassacskán a szomszédban lakó baráti házaspár felé fordul, s a legkíméletlenebb eszközöket felhasználva kezd nyomozni utánuk, egyre több gyanús jelet találva.
Egyik államból a másikba történő autó szállítása közben, egy fiatalember egy ravasz és kiszámíthatatlan sorozatgyilkos hálójába kerül, aki sikeresen a férfire tereli a gyilkosságok gyanúját. Üldözi a rendőrség , s ráadásul a gyilkos árnyékként követi. A férfinek egyetlen segítsége akad, egy pincérnő személyében.
A menő ügyvéd, Gavin Banek (Ben Affleck) késésben van a bíróságról, és igyekszik átverekedni magát a csúcsforgalmon. Egy másik sávban Doyle Gipson (Samuel L. Jackson) szintén a bíróságra tart, ahol eldől, láthatja-e gyermekeit, és a bírónak tele a napi ügylajstroma, nincs ideje várni. A felszínen Banek és Gipson nagyon különböznek: egyikük a pályája csúcsára igyekszik, míg a másik kétségbeesetten próbál felkapaszkodni a mélypontról. Ám egy apró karambol az önpusztítás szélére sodorja ezt a két idegent, és bebizonyítja, hogy a düh minden előnyt kiegyenlít, ha az ember fenevaddá válik.
Három világhírű rendező egy-egy hamisítatlan New York-i történetet mesél el. Scorsese Élettapasztalatok epizódja Dosztojevszkij A játékos című elbeszélésén alapul, a rögeszméjével vívódó, önmegaláztatásra hajlamos festő és modelljének szenvedélyes, tragédiába torkolló kapcsolatát mondja el. Coppola napfényes szerenádjában, Az élet Zoe nélkül című epizódban fölcserélődik a gyerekek és a felnőttek világa. A befejező részben (Ödipusz, mi fáj?) Woody Allen hősét rémálom kínozza, az életét megkeserítő anya figurája ölt gigászian nyomasztó méretet.
Terrell McCaleb a visszavonult FBI-ügynökön szívátültetés hajtanak végre. A sikeres műtét után lábadozó egykori nyomozót felkeresi egy nő, aki arra kéri, hogy találja meg nővére gyilkosát. A megfáradt ügynök visszautasítja a felkérést, de amikor megtudja, hogy a meggyilkolt asszony szíve most az ő régi szíve helyén dobog, megváltoztatja az álláspontját és a gyilkosok nyomába ered.
Jesse Lujack szinte csak percről-percre él, abból, ami éppen adódik: kocsilopásból, tolvajlásból. Életét három dolog befolyásolja: az "Ezüst Szörfös" című képújságból vett eszmék, Jerry Lee Lewis dalai és Monica, a megejtően hamvas, ugyanakkor felzaklatóan izgalmas francia építészhallgató lány iránt érzett vágya. Amikor egy szerencsétlen pillanatban, egy talált fegyverrel lelő egy zsarut, már gyilkosságért üldözik. Felkeresi Monicát, akinek teljesen más képe van a jövőről, s elképzelhetetlen számára a Jesse melletti élet, a menekülés Mexikóba; ugyanakkor a szexuálisan izgalmas kalandor hatása alól nehezen szabadul. A film a neves francia filmrendező, Godard Kifulladásig című filmjének motívumain alapul.