Ingmar Bergman egy XIV. századi legenda alapján készült filmje kevésbé ismeretes Magyarországon. Töre, a gazdag paraszt feleségével, lányával és szolgálóival él egy tanyán. A mélyen keresztény háztartásban található egy kakukkfióka is: ő Ingeri, a fiatal cseléd, aki titokban Odin istent imádja. Egy nap Töre szemefénye, a naiv és elkényeztetett Karin a szomszédos falu templomába indul, hogy az átaludt mise után gyertyákkal kedveskedjen a papnak. A lány eléri szüleinél, hogy Ingeri is vele tarthasson a sötét erdőn át vezető úton.
A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.
A történet igen egyszerű: két fiú, Ivan és Andrej élik eseménytelen életüket egy kisvárosban. Anyjuk egyedül neveli őket. Egy nyári nap váratlanul betoppan a lakásukba és az életükbe az apjuk, akit tíz éve nem láttak. Bár a fiúknak semmi kapcsolatuk az apjukkal, valójában csak egy régi fotográfiáról ismerik, a férfi minden bevezetés és magyarázat nélkül átveszi az irányítást az életükben. Ez főleg a kisebbik fiúnak, Ivánnak nincs ínyére. Apjuk egy különös kirándulásra viszi őket. Horgászni mennek egy távolabbi szigetre. Hamar kiderül, hogy a kirándulás inkább afféle nevelőcélzatú erőpróba. A férfi különböző bátorsági és ügyességi feladatokkal "teszteli" a fiúk életrevalóságát. Az idősebbik, Andrej hajlik rá, hogy teljesítse apja parancsait, de a konok és bizalmatlan Iván állandóan ellenáll.
Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját
Harold Crick, az adóellenőr, arra ébred, hogy egy hang kommentálja minden mozdulatát és gondolatát, ráadásul később azt is bejelenti, hogy Harold Crick hamarosan elhalálozik. A férfi kétségbeesetten megpróbálja kézbe venni a sorsát és elkerülni végzetét, ezért egy irodalmárhoz, Jules Hilberthez fordul segítségért, aki azt javasolja neki, hogy a befejezés megváltoztatásához életét úgy kell alakítania, hogy az tragédiából komédiává váljon. Hilbert professzor javaslatát követve Harold meglehetősen szokatlan és váratlan románcba bonyolódik Anna Pascallal, az eleven pékkel.
Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.
Egy megrázó élmény után néhány fiatal őrült elhatározásra jut: megszabadítják a világot a veszélyes emberektől. Vacsorákat rendeznek, ahol a kiszemelt áldozatok mit sem sejtve kedvükre esznek és kedélyesen beszélgetnek mindaddig, míg a házigazdák elő nem vesznek egy baljós kék üveget. Minden egyes vacsora egy-egy hullával és egy újabb paradicsombokorral végződik a hátsó kertben.
Agnes magányos pincérnő akinek sokáig nyugodt életét most a feltételesen szabadlábra helyezett volt férje teszi pokollá. Legjobb barátnője R. C. befogad egy rejtélyes idegent Peter-t, aki teljesen ártalmatlannak tűnik, de a látszat ezúttal csal… Peter és Agnes miután megismerkednek, hamar megtalálják a közös hangot és az idegen nemsokára be is költözik a nő lepukkant motelszobájába. Aztán kiderül, hogy Peter öbölháborús élményei nem múltak el nyomtalanul; különös összeesküvés-elméletek formájában élnek tovább a férfiben. Azt hiszi, a kormány - a háborús utókezelés részeként - számtalan apró bogarat ültetett a testébe. Agnes is megnyitja Peter előtt abnormális képzeletének kapuját és így kölcsönös paranoiáiktól áthatva kezdenek beteges viszonyba. Új ideológiájukban teljesen elmerülve ássák el magukat a motelszoba sötétjébe, viselkedésük pedig ijesztő tempóban halad a skizofrénia veszélyekkel teli határmezsgyéje felé…
Izo, a "gyilkológép" szamuráj összetűzésbe kerül az urával, rajtaveszít és kegyetlen halált hal. Nyugodni azonban nem tud, visszatér a túlvilágról, mert bosszút akar állni.
Egy makacs belügyminisztériumi ügynökkel a sarkában egy korrupt rendőr vonakodva ugyan, de összeáll a dacos kamasszal, hogy egy összeesküvés végére járjanak.
Millie egyedülálló anya, aki nyolc gyerekéért bármire képes lenne. Szomszédja egy Obie nevű, magának való, mogorva fickó. Amikor az esküdtszék felmenti azt a négy rendőrt, akik brutálisan összevertek egy Rodney King nevű, fekete taxisofőrt Los Angelesben, a helyi afroamerikai közösség fellázad és kitör a káosz. A zavargások miatt Millie és Obie kénytelenek összefogni, a nő mindenáron el akarja kerülni, hogy családja a fosztogatások és gyújtogatások tűzvonalába kerüljön.
Barbara Daly a társadalmilag felette álló Brooks Baeklandhez megy feleségül, hogy a férfin keresztül pénzhez és befolyáshoz jusson. Bár gyönyörű és karizmatikus, Barbara mégsem illik előkelő férjéhez. Első s egyben egyetlen gyermekük, Tony születése azonban ahelyett, hogy rendezné kapcsolatukat, még inkább megingatja az eleve ingatag lábakon álló házasság törékeny egyensúlyát. Ahogy Tony növekszik, úgy válik akaratlanul is eszközzé szülei pszichológiai és szexuális játékaiban. A tragédia elkerülhetetlen, s a sokkoló tabuk is felszínre kerülnek.
Dutch Van Den Broeck, a washingtoni rendőrkapitányság belső ügyeket vizsgáló osztályának tisztje és Kay Chandler, New Hampshire-i képviselőnő valószínűleg sosem találkoztak volna, ha nem történik az a katasztrófa. Életük stabil pilléreken nyugodott, az igazság és a bizalom jegyében teltek napjaik - ettől függött karrierjük, erre épült a házasságuk. Legalábbis így gondolták.
A második világháborúban Amerikáért harcoló japán katonák tiszteletére rendezett ünnepségen Mr. Miyagi találkozik egykori parancsnoka özvegyével, s annak unokájával, Julie-val. A nehéz esetnek számító kamaszlány egy balesetben vesztette el a szüleit, és emiatt tele van tüskékkel. Nehezen jön ki a nagyanyjával és nem találja a helyét a kortársai között sem. Mr. Miyagi elhatározza, hogy elkezdi karatéra oktatni, bízva abban, hogy ez segít Julie-nak rátalálnia önmagára és helyére a világban.