A bűvészek a múlt századforduló Londonjának legnagyobb sztárjai. Két fiatal varázsló van feljövőben. A feltűnő és kifinomult Robert Angier a közönség kedvence. A kissé bárdolatlan, egyszerű Alfred Borden viszont igazi géniusz, de hiányzik belőle az a képesség, hogy lebilincselje nézőközönségét. Eleinte barátsággal és tisztelettel viseltetnek egymás iránt, de mikor a nagy mutatványuk rosszul sül el, egy életre ellenséggé válnak. Ettől kezdve legfőbb vágyuk, hogy legyőzzék a másikat. Minden trükk és minden fellépés egyre fokozza a gyilkos versenyt közöttük.

Néhány norvég kutatóval való összeütközés után az amerikai Antarktisz-kutató állomás tagjai befogadnak egy szánhúzó kutyát. A befogadott eb azonban szörnyű átalakuláson megy keresztül, a testébe ugyanis idegen organizmus költözött. Felderítő csapat indul a szomszédos norvég telepre, ahol a romok és halottak mellett az amerikaiak egy jégből kiásott űrhajóroncsra bukkannak. Nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a járművet felszínre hozták, az utasa elszabadult és bármilyen alakot képes felölteni. Miközben beköszönt a rideg sarki tél, rettegés költözik az amerikai bázisra.

A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.

Hol volt, hol nem volt, egy messzi mocsárban, meghitt magányban élt egyszer egy morcos ogre, akit Shreknek hívtak. Ám a zöld szörny nyugalmát és életét egy napon fenekestül felbolygatta egy különös esemény: mesebeli lények lepték el a mocsarat - és lepték meg gyanútlan hősünket. A három vak egér futkározott a vacsoráján, a nagy, gonosz farkas feküdt az ágyában, a hét törpe Hófehérke koporsóját tette az asztalára, kunyhója előtt pedig ott nyüzsgött a három hajléktalan kismalac, és mindenféle más varázslatos figurák, akiket a gonosz Farquaad nagyúr űzött el otthonukból. Shrek tehát elment a nagyúrhoz, hogy visszakövetelje mocsarát, de ehhez előbb meg kell mentenie a szörnyű tűzokádó sárkány karmaiból Fiona királylányt, hogy Farquaad feleségül vehesse, és így király lehessen... A nagy kalandban társa is akad az ogrének: a szószátyár Szamár, aki bármit megtenne Shrekért. Hamarosan kiderül, hogy a sárkánynál sokkal nagyobb problémát jelent Fiona különös titka...

Andrew Wyke híres krimiíró és szenvedélyes játékgyűjtő, a kastélya tele van szerkentyűkkel és babákkal. Egy nap meghívja magához Milo Tindle fodrászt és szépségszalon-tulajdonost. Milo élvezi a látogatást, mígnem Wyke bevallja, tudja, hogy összejött az elhidegült nejével. Hajlandó is lemondani a nőről, de cserébe Milónak meg kell tennie egy szívességet. A játék kedvéért bohócnak álcázva el kell lopnia a családi ékszereket. Így két legyet ütnének egy csapásra, Milóék biztos alappal indulnának, ő pedig megkapja a biztosítási díjat. Anthony Schaffer darabjából.

Dr. Ben McKenna, felesége, Jo és fiúk, Hank afrikai körutazáson vesznek részt, amikor egy buszon megismerkednek egy titokzatos utassal, akit másnap egy marokkói piacon megölnek. De mielőtt meghalna, Benre bízza titkát, azt, hogy Londonban egy rendkívül fontos személy elleni merényletre készülnek. A gyilkosok, hogy megvásárolják Ben hallgatását, elrabolják a kisfiát. A házaspár Londonba utazik, hogy a rendőrséget kizárva, maguk vegyék kezükbe kisfiúk sorsát.

David Kessler (David Naughton) és Jack (Griffin Dunne), a két amerikai turista nekivág egy három hónapos európai kirándulásnak. A kietlen angol vidéket járva összeakadnak néhány helybélivel, akiktől hátborzongató tanácsot kapnak: maradjanak az úton, és kerüljék a lápot! - valamint: vigyázzanak, ha feljön a Hold! A fiúk belevetik magukat a sötétségbe, és egy rémisztő üvöltést hallanak a lápon túlról, de nem tudják, hogy egy vérszomjas, mitikus fenevad vadászik rájuk. Akit ez a lény megöl, abból élőhalott lesz, és az idők végeztéig kóborol a földön, de aki élve megmenekül a karmaiból, arra egészen más sors vár.

Thomas, a fiatal és gazdag divatfotós nem elégszik meg a műtermek világával, valóságos figurákat és élethelyzeteket próbál ellesni és megörökíteni gépével. Egy parkban például ötletszerűen lencsevégre kap egy csókolózó szerelmespárt, aztán nem érti, miért tiltakoznak az érintettek, és miért akarják minden eszközzel visszaszerezni a negatívokat is. Amikor azonban kinagyítja a képeket, rádöbben, hogy egy gyilkosság kellős közepébe keveredett. Michelangelo Antonioni remekműve miközben feszült krimi, a megismerés és a művészi ábrázolás mibenlétéről is találóan filozofál, egyúttal hangulatosan idézi meg a hatvanas évekbeli "swinging" Londont.

"...amikor márciusban a németek átlépték a határt, hogy elfoglalják az egész országot, és a mi városunkon keresztül vonultak Prágába, nagyapám egyes-egyedül kiment elébük, egyes-egyedül az én nagyapám ment ki a németek elé, hogy hipnotizőr lévén szembeszálljon velük, és a gondolat hatalmával visszatérítse a tankjaikat." Hát ilyen családból származik Milos, aki nem hőssé akar válni, csak a már kínossá vált szüzességét szeretné elveszíteni. Segédtisztként dolgozik egy kisváros állomásán, ahol hiába húznak el a front közeledtével mind szigorúbban ellenőrzött vonatok, a dolgozók élik megszokott életüket.

Humbert Humbert, az elvált professzor francia irodalmat tanít. Az angol tanár az egyik amerikai kisvárosba, Ramsdale-be utazik, ahol tanári állást kapott. Az özvegy Charlotte Haze albérlője lesz, akinek van egy alig tizenöt éves kislánya. A férfi hamarosan beleszeret a koraérett Lolitába. Titokban viszonyt kezdenek, bár a lány nem táplál mély érzéseket iránta. Humbert végül feleségül veszi Charlotte-ot, hogy a lány mindig a közelében legyen. Kapcsolatuk persze nem marad titokban, amikor Charlotte rájön a valóságra, ki akarja tenni Lolitát a házból. Humbert megöli az asszonyt.

Douglas Hall és Hannon Fuller professzor, két zseniális számítógép-programozó megalkotja a harmincas évek Los Angelesének virtuális világát. Amikor Fuller gyilkosság áldozatául esik, a tett elkövetésével Hallt vádolják, de gyanús a professzor állítólagos lánya is, aki egyszeriben feltűnik a színen. Douglasnak - hogy tisztázza magát - el kell utaznia a "virtuális múltba", és ott kell megtalálnia a valódi gyilkost.

Igazi csodagyerek a tizenkét éves Lewis, aki máris számos saját találmánnyal büszkélkedhet, köztük az Emlékszkennerrel. Lewis azt reméli, hogy a gépezet jóvoltából végre megtalálhatja a vér szerinti édesanyját, akit nem ismer. Azt szeretné, hogy újra egy családot alkossanak. Mielőtt azonban Lewis megvalósíthatná tervét, a szerkezetet ellopja tőle a velejéig romlott Kalapos férfi és nem kevésbé gonosz társa, Doris. Lewis a két gazfickó nyomába ered. Váratlan segítséget kap a Wilbur Robinson nevű fiútól, aki időgépével elviszi Lewist a jövőbe, ahol egy napot töltenek a kissé furcsa Robinson család társaságában.

Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról. A tejes igazságot.

A neves amerikai tudós, Robert Langdon éppen Párizsban tartózkodik, amikor az éjszaka közepén telefonon keresik. A Louvre egyik jól őrzött termében holtan találták a múzeum egyik kurátorát, és a rendőrség abban bízik, Langdon segíthet megfejteni a rejtélyt: az áldozat mellett ugyanis érthetetlennek tűnő jeleket találtak. A tudós akarata ellenére viharsebesen keveredik bele az eseményekbe: szakértőből hamarosan gyanúsított lesz, és kénytelen együtt menekülni a kurátor kiismerhetetlen unokájával. Nemsokára rájönnek, hogy két titkos egyházi társaság, a Sion testvérei és az Opus Dei harcába keveredtek bele: a harc talán több száz éve tart, tétje pedig az a titok, melynek megfejtése talán a Párizson, Londonon, kalandokon, titkokon, gyilkosságokon keresztülvezető hosszú út végén várja őket.

Suzanne (Nicole Kidman) egyszerű időjárásjelentés-bemondó a helyi közösségi televíziónál, de ambíciója ennél sokkalta nagyobb pozíció elérésére sarkallja: híres kommentátor szeretne lenni egy vezető csatornánál. Amikor úgy tűnik, hogy férje akadályt gördít karrierje elé, habozás nélkül megbízást ad egy bérgyilkosnak.

Az angol miniszterelnök legidétlenebb gyermekkori osztálytársa, a fintorgásban verhetetlen Mr. Bean első szélesvásznú filmjében ismét halmozza sajátos poénjait. A Királyi Nemzeti Galériában dolgozik hősünk, ahonnan ki akarják rúgni botrányos lustasága miatt. Magasrangú pártfogója, a galéria testületi elnöke azonban védelmébe veszi. Kivonja egy kicsit a forgalomból és melegebb éghajlatra küldi. Los Angeles művészeti galériájában Amerika legnagyobb festményét készülnek bemutatni. Hollywood sznobjai várják az eseményt és nem is sejtik, hogy megérkezik szórakozásuk megkeserítője, Mr. Bean.

Michael Alig (Macaulay Culkin), a vidékről érkezett, New York-i önjelölt partiőrült története elevenedik meg ebben a szenzációs, látványos filmben. Michael a nyolcvanas-kilencvenes években az éjszakai klubok egyik meghatározó alakja volt, és mindenáron sztár akart lenni. A kezdetben ártatlan és naiv férfi a Limelight nevű klubban valósíthatja meg álmait, ahol fergeteges partikat szervez. De Michael életének megvolt a sötétebb oldala is: kemény drogozásba kezdett, és üldözési mániában szenvedett. Legsúlyosabb bűne mégis az volt, hogy meggyilkolt egy drogkereskedőt, Angelt (Wilson Cruz).

Sokak szerint az európai történelemben a XIX. század valahol Franciaországban kezdődött. 1789, szabadság, egyenlőség, testvériség. A polgári eszmerendszer hármasának gyakorlatba való átültetése a következő század feladatai közé is tartozott, így aztán jogosnak tekinthető George Orwell kérdésfeltevése: változott-e az emberi természet közel 210 év elteltével? Felnőttmesét láthatunk, amelynek főszereplői állatok, animációs technikával megjelenítve.