A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.
Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját
Judy (Barbra Sreisand) temperamentumos ifjú diáklány, akinek be sem áll a szája és aki - ha kell - közönséges is tud lenni. Egy kongreszuson megismerkedik egy meglehetősen félénk zenetudóssal, Howarddal (Ryan O'Neal). A férfit elbűvöli, de el is bizonytalantja a lány szertelen viselkedése. A zenész, Judyval együtt akaratán kívül számos zűrzavaros helyzetbe keveredik, többek között ékszerrablásba is. A krimi és az érzelmes szerelmi románc határán táncoló filmkomédia őrült hajtóvadászatba torkollik.
A csodálatos első randi után Bea és Ben tüzes vonzalma jéghideggé válik – egészen addig, amíg váratlanul újra össze nem találkoznak egy ausztráliai esküvőn. Így hát azt teszik, amit bármelyik érett felnőtt ember megtenne: úgy tesznek, mintha egy pár lennének.
Donna független, egyedülálló anya, és van egy kis szállodája egy idilli kis görög szigeten. Egyedül nevelte fel lányát, a tűzrőlpattant Sophie-t, és éppen most készül elengedni a kezét. Lánya esküvőjére Donna meghívta két legjobb barátnőjét, az életrevaló Rosie-t és a módos, sokszor elvált Tanyát a régi zenekarából, a Donna és a Dinamókból. Ám titokban Sophie is hívott három vendéget. A lány már régóta kutatja apja kilétét, hogy legyen, aki az oltárhoz kíséri. Ezért aztán elhív három pasit Donna múltjából a mediterrán paradicsomba, ahol már mindannyian jártak 20 évvel korábban. És 24 kaotikus, varázslatos óra következik, melyben új szerelmek bimbóznak és régi románcok lobbannak fel újra a lehetőségek buja szigetén.
Seymour segédként dolgozik egy virágüzletben, a kedvence Audrey II, az egzotikus cserepes növény. A forgalom nem valami nagy, de egyik nap minden megváltozik. Seymour ugyanis rájön, hogy a kedves kis növénye húsevő. Először a saját vérével táplálja, ám ez kevés, a növény mind több és több vért követel. Audrey II hamarosan feneketlen étvágyú rémséges szörnyeteggé fejlődik. Kiderül, hogy a virág valójában egy földön kívüli gonosz húsevő. Seymour egy ideig szállítja neki az eleséget, a boltba betérő embereket. Mindez azonban nem sokáig maradhat titokban.
Charlie, a kisvárosi tűzoltó beleszeret Roxanne-ba, aki a nyári hónapokra költözött a városba, hogy a csillagokat tanulmányozza. A férfi intelligens, szellemes és érzékeny, de nem bízik abban, hogy egy nő szeretni tudja, a sors ugyanis hatalmas orral áldotta meg. Charlie barátja, Chris pont az ellenkezője, azonban hiába ellenállhatatlan a külseje, a nők társaságában nem mer megszólalni. Mindkét férfi mély érzelmeket táplál a nő iránt, akit sikerül is elvarázsolni Chris külsejével, ám Charlie szellemével.
Louis de Funes egyik utolsó filmje, életművének egy különleges darabja. Az egyik legnépszerűbb francia színész nagy álma volt Moliére Fösvényének filmre vétele. A televízió nem teremtette elő a megfelelő költségvetést, ezért Christian Fechner producerként támogatta a film létrejöttét. Funes először állt a kamera mögé (barátjával Jean Girault-val, a Csendőr-sorozat alkotójával) valamint a mű alapján megírta a forgatókönyvét. Az írói szerep mellett természetesen a főszereplőt, a fösvény Harpagont is ő játszotta el.
A 48 óra folytatásában Jacknek 48 órája van rá, hogy tisztázza a nevét a gyilkosság vádja alól, mivel hiába volt önvédelem, amikor megölt egy bűnözőt, a helyszínről szőrén-szálán eltűnt a gonosztevő fegyvere, így nyomozónk nagy bajban van. Cates ismét régi barátja, Reggie segítségét akarja kérni az ügyben, aki immár nem börtönbüntetését töltő elítélt, hanem frissen szabadult volt rab – és esze ágában sincs segíteni a rendőrnek. Csak akkor változtat az álláspontján, amikor megtámadják a buszt, ami elszállítja a sittről, és kiderül, hogy a maffia vérdíjat tűzött ki a fejére...
George, Tarzan késői utóda szenvedélyes szerelemre lobban a gyönyörű Ursula iránt. Felcsillan számára a modern városi élet kényelmének lehetősége, végül mégis úgy dönt, visszatér a dzsungelbe, hogy elűzze a könyörtelen orvvadászokat, és megvédje barátait: Ape-et, a bölcs majmot, Tookie Tookie madarat és Shepet, a megbízható elefántot.