A film egy amerikai tévécsatorna életébe nyújt bepillantást. Az egyik legnépszerűbb kommentátort, Howard Beale-t el akarják távolítani, mert esni kezdett a nézettsége. A kétségbeesett férfi élő adásban jelenti be, hogy öngyilkos lesz. Mivel ettől a nézettség látványosan megugrik, a csatorna vezetői elhatározzák, hogy kihasználják Beale hirtelen jött népszerűségét, és egy saját műsort adnak neki, amelyben szabadon átkozhatja a médiát.

A Watergate-ügynek nevezett lehallgatási botrány következtében az amerikai elnök, Richard Nixon kénytelen volt lemondani. Az üggyel kapcsolatos hallgatását csak három évvel később, 1977-ben töri meg, miután beleegyezik, hogy interjút ad egy kiválasztott újságírónak. Az angol David Frost nehezen illik a képbe, sokan kétkedve fogadják a hírt, hogy ő lesz a beszélgetőpartner. A furcsa pár négy estén át tartó szópárbaját több mint negyvenmillió néző figyeli. A kamerák előtt lehull a lepel, a két résztvevő a pózokat félretéve, nyílt sisakkal veti magát a küzdelembe, amelyből csak egyikük kerülhet ki győztesen.

A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.

Cathy ötvenes éveiben járó asszony, aki mindent megkapott az élettől. Egészséges gyermekeket, sikeres férjet és széleskörű elismerést. Egy éjjel viszont meglátja férjét, amint egy másik férfival csókolózik. Cathy teljesen összezavarodik, nem meri szóvá tenni a dolgot. Elkeseredettségében afro-amerikai kertésze, Raymond karjaiban vigasztalódik. A társadalmi tabut átdöntő kapcsolat pletykákra ad alkalmat a környéken és ez még inkább szétzilálja addig nyugodtnak hitt életét. Raymond egyedül neveli lányát és megvan a maga élete, nem szorul a gazdag asszony segítségére. Kapcsolatuk mély barátsággá lényegül, miközben Cathy és férje között egyre jobban elmérgesedik a viszony, és a feszültségek tettlegességig fajulnak.

Egy buzgó tudós azt kutatja, hogyan lehetne élő anyagot valamilyen géppel energiává alakítani. Az egyik önmagán végzett kísérlete tragikus véletlen folytán iszonyú következményekkel jár: mivel a kísérlet során vele együtt egy légy is a készülékbe került, az ember és az állat molekulái összekeveredtek. A kutatónak ezek után légyfeje és légykarja van, a légy pedig emberi fejjel igyekszik elillanni. Az eltorzult kutató kétségbeesve bezárkózik laboratóriumába, s azzal bízza meg mit sem sejtő feleségét, hogy keresse meg a "fehér fejű" legyet. Mivel a legyet nem sikerül megtalálni, feltárja az asszony előtt irtózatos sorsát. Arra kéri, hogy egyre fokozódó lelki elváltozására való tekintettel a fejét és a karját egy hidraulikus présben zúzza szét. A tudós fejét viselő légy egy pókhálóban leli halálát.

Amynek váratlanul rég nem látott apjához kell költöznie. A bohém művésznek semmi szüksége egy kamaszlány társaságára: nem is nagyon értik meg egymást, együtt élnek, de mindketten a saját útjukat járják. Egyszer Amy elhagyott fészket talál. Úgy dönt, hogy gondját viseli a tojásoknak, amelyekből hamarosan csetlő-botló kislibák bújnak elő. A kicsinyeknek anya kell: nem sokat haboznak, választásuk Amyre esik, hiszen születésükkor őt látták meg először a világból. Amy azonban nem olyan biztos a dolgában, lehetetlennek tűnik, hogy ő tanítsa repülni a madarakat. Apjának azonban egy merésznek tűnő tervvel áll elő.

Amióta csak az eszemet tudom, okos akartam lenni - hallható Brian Jackson vallomása A nagy kvízválasztó elején. A munkáscsaládból származó diáknak sok bizonyítanivalója van a Bristol Egyetem elsőéveseként. Bulik, tüntetések, bűzös koleszszobák és állandó fűszag közepette Brian nagyra törő terveket dédelget: részt akar venni az évek óta futó televíziós kvízjátékban, ahol egyetemisták mérik össze tudásukat, és meg akarja hódítani álmai nőjét, a gazdag és csinos Alice-t. Az életét azonban tovább bonyolítja a lázadó Rebecca, aki legalább olyan vonzó, de sokkal nehezebb eset

Íme, David Spritz, Chicago időjósa a Hatos csatornáról. Sokak számára jóval több ő, mint csupán egy napsütést, ónos esőt, szelet-havat összehordó szónok - ő valóságos mozgó célpont. A féltékeny rajongók, akik közül jó néhánnyal fura szeretem-utálom viszonyban van, rendre megdobálják különféle üdítőkkel, turmixokkal és gyorskajákkal. Pedig David semmi másra nem vágyik, csak némi megbecsülésre és tiszteletre, főként saját apjától, a díjnyertes írótól. Emellett azt is szeretné, ha elhidegült felesége újból szeretné, ha a lánya boldog lenne, és ha a fia nem kerülne bajba. Ja és az se lenne baj, ha ezen felül ő maga profi íjász lenne.

Nick Styles lelkes fiatal zsaruként kezdi meg munkáját a Los Angeles-i rendőrségen, s hamarosan meggyűlik a baja egy Earl Talbot Blake nevű nehézfiúval, aki egy lefülelt kábítószer üzlet után dühében erőszakos jelenetet rendez. Styles nem hagyja annyiban a dolgot és megsebesíti Blake-et, akit miután sikerül elfogniuk, hamarosan börtönbe zárnak. Hét évvel később Blake-nek sikerül megszöknie és nekilát bosszúja beteljesítésének, aminek eredményeképpen néhány váratlan, egymást követő erőszakos eseménynek sikerül Styles karrierjét kerékbe törnie, s a két, mindenre elszánt ellenfél végül felkészül egy utolsó leszámolásra.

Caty szolíd, párizsi nő, kameraman a televíziónál. Egyedül él lakótelepi lakásában, magányos és boldogtalan. Egyik nap riportot vesz föl egy call-girllel, aki összeismerteti egy kemény, alvilági gengszterrel, Jeannal. A férfi felkéri, hogy vegye föl az egyik betörését videóra. Caty - ellenérzéseit félretéve - a jó pénz miatt elvállalja a munkát, és végignézi, amint a banda kegyetlenül likvidál egy konkurens csoportot. A lány, viszolygása ellenére, kapcsolatban marad a bandával. Jean személyisége és a luxus életforma egyre jobban rabul ejti. Szinte észrevétlenül belesodródik és nem tud ellentmondani, amikor Jean felkéri, vegyen részt legveszélyesebb akciójukban.

A film három különböző történetre oszlik, melyben ugyanazokkal az emberekkel találkozhatunk. A rab egy bajba jutott tévésztár történetét meséli el, aki házi őrizet alá kerül, és sajtóreferense valamint szomszédnője jelenti az egyetlen kapcsolatot számára a külvilággal. A Valóságshow egy félórás színfalak mögötti videóra emlékeztet, amelyben egy internetes reality show kulisszatitkaira kapunk rálátást. Végül a Tudás, melynek középpontjában egy elismert videójáték-designer és családja van, akiknek az autója lerobban egy erdő középen. Azonban a misztikus, csavaros és megdöbbentő események, azaz a film igazi lényegére a három rész összekapcsolása adja meg a választ.

A film Donald Crowhurst hihetetlen története: egy amatőr és teljesen felkészületlen, ám igen eltökélt hajósé, aki a brit Sunday Times által meghirdetett, 1968-as Golden Globe Race-en versenyen vett részt abban a reményben, hogy ő lesz a legelső ember, aki megállás nélkül hajózza körbe egyedül a Földet. A Teignmouth Electron nevű, még nem teljesen elkészült trimaránján vágott neki habozás nélkül a fél évre szóló kalandnak; otthon felesége és gyermekei várták vissza, házának és vállalkozásának további megléte pedig pedig a versenyen elért eredményének függvénye....