Az írországi Magdalene menhelyeket az Irgalmas Nővérek apácarend tartotta fenn. A fiatal lányokat ide vagy családjuk, vagy az árvaház küldte, hogy fogvatartásuk alatt a rend mosodájában keményen dolgozva bánják meg vétkeiket. A lányok bűnei nagyon különbözőek voltak. Ha egy lány gyermeket szült, vagy túl csinos, túl csúnya, túl okos, vagy buta volt, vagy például unokatestvére megerőszakolta, egyenes volt az útja a menhelyre. A lányok évi 364 napot dolgoztak, a fizetség pedig éhezés, verés, megaláztatás és erőszak volt. Nők ezrei éltek és haltak meg itt. Az utolsó Magdelene menhelyet 1996-ban zárták be. A film négy fiatal lány sorsát kíséri végig a hatvanas években, igaz történet alapján.

A Watergate-ügynek nevezett lehallgatási botrány következtében az amerikai elnök, Richard Nixon kénytelen volt lemondani. Az üggyel kapcsolatos hallgatását csak három évvel később, 1977-ben töri meg, miután beleegyezik, hogy interjút ad egy kiválasztott újságírónak. Az angol David Frost nehezen illik a képbe, sokan kétkedve fogadják a hírt, hogy ő lesz a beszélgetőpartner. A furcsa pár négy estén át tartó szópárbaját több mint negyvenmillió néző figyeli. A kamerák előtt lehull a lepel, a két résztvevő a pózokat félretéve, nyílt sisakkal veti magát a küzdelembe, amelyből csak egyikük kerülhet ki győztesen.

Gloria Madrid külvárosában él a családjával. Az asszony takarít, a férje, Antonio taxizik és hamisítóként dolgozik. Képtelenek ötről a hatra jutni, az agyonhajszolt, gyógyszerfüggő anya, valamint az önző apa nem tudják összetartani a családot. A két tizenéves fiúk közül a nagyobbik droggal kereskedik, míg a kisebb homoszexuális, az anyósa meg teljesen őrült. Gloriában egy nap megszakad valami, megelégeli a kilátástalan helyzetet, megöli a férjét, a homoszexuális Miguelt pedig eladja egy pedofil fogorvosnak.

Bernard egyetemi tanár, egykor kiváló novellistaként is jegyezték. Felesége, Joan csak most bontogatja az írói szárnyait, és mint kiderül, van is érzéke az íráshoz. Ez pedig éppen elegendõ ahhoz, hogy Bernardban feltámadjon a szakmai féltékenység, amely végül a család szétszakadásához vezet. Mindezt legjobban a két tizenéves fiú sínyli meg. Amikor választás elé kerülnek, Walt az apjával, Frank pedig az édesanyjával marad. Idõvel Joan egyre sűrűbben találkozgat a fia teniszedzõjével, miközben Bernard az egyik tanítványával, Lilivel randevúzgat, akit mellesleg a fia is kedvel.

Egy nő életét követhetjük figyelemmel, amikor egy másnak szánt eljegyzési gyűrű elvezeti ahhoz a személyhez, akivel együtt kellene lennie.

Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.

Yolanda, az egykori gimnáziumi tanár most bárokban énekel, így tartja el fiatal, drogos szeretőjét. Ám a fiú túladagolásban meghal Yolanda lakásán, és a rendőrség az énekesnőt gyanúsítja, aki pénz és cél nélkül menekül. Utolsó mentsvára a Megalázott Megváltó Nővérek közössége, ez a furcsa apácarend, melyet nemrég alapított egy különc, gazdag arisztokrata. A nehéz anyagi helyzetben lévő rend befogadja a rászorulót, de ezzel Yolanda problémái még nem oldódtak meg...

A történet egy 16 éves fiúról, Lelandról szól, akit őrizetbe vesznek a gondjaira bízott retardált gyerek meggyilkolásáért. Leland a fiatalkorúak intézetébe kerül, ahol egyedül a pszicháter, Pearl előtt nyílik meg. A néző novellaszerűen, hol az elmesélt sztorikból, hol Leland naplóba írt monológjaiból ismeri meg a fiút, a barátnőjéhez fűződő problémás kapcsolatot és nem utolsó sorban az összetett családi hátteret.

Henry, Los Angelesben bolyongva olyan alkalmi munkákból próbálja fenntartani magát, melyek nem zavarják sem szenvedélyeinek gyakorlásában - nők, pia, szerencsejáték -, sem pedig valódi hivatásában, az írásban. A szenvedélyeinek rabjaként, számtalan furcsa sorsú figurával hozza össze az élet, akik akárcsak ő, próbálnak az élet súlya alatt egyensúlyozni, ezzel szolgáltatva a megfelelő ihletet az ő írásaihoz.

Narancs megyében mindig süt a nap, a srácok terepjárókon járnak suliba, egyébként meg szörföznek a hűs habokon. Ám még egy ilyen felhőtlen vidéken is terem olyan, aki unja a narancsot. Shaun Brumder jeles tanuló, és kedélyesen tölti napjait szörfdeszkája, állatvédő barátnője, alkoholista anyja, tolószékes mostohaapja és folyamatosan betépett bátyja társaságában. Ám egy szép napon egy könyv hatására úgy dönt, író lesz, és a Stanford egyetemre jelentkezik, ahol példaképétől, a híres írótól tanulhat. Csakhogy a jelentkezési lapját véletlenül elcserélik egy hasonló nevű fűfaló lúzeréval, így aztán megkezdődik az írópalánta vesszőfutása a hőn áhított iskoláért és szabadságért.

Charlotte és Caroline egy arisztokrata családból származó testvérpár. Mindketten szerelembe esnek a kétes hírnevű íróval, Friedrich Schillerrel. Bár a körülöttük lévők elítélik a különös kapcsolatot, a nővérek nem törődnek velük. A történet az ő szerelmi háromszögüket követi nyomon.

Carter (Adam Brody), a fiatal, sikertelen író a padlóra kerül, amikor híres barátnője elhagyja. Kapóra jön, hogy rég nem látott nagymamája (Olympia Dukakis) bejelenti: rövidesen meghal. Carter vállalja, hogy gondozza a bolondos asszonyt, ám a nyugi helyett hatalmas felfordulás várja. Megismerkedik egy vonzó, de zűrös asszonnyal, Sarah-val (Meg Ryan) és annak vagány kamasz lányával, a szépséges Lucyvel (Kristen Stewart).

Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.

Örkény István kisregényének tévéfilmváltozata. A gyemekkora óta zárdában élő Glória nővér, azaz világi nevén Tarr Ilona sorsát követhetjük nyomon abban az 1948-at követő történelmi helyzetben, amikor feloszlatták hazánkban az apácarendeket. Az Örkény István művéből készült tévéjáték ennek a különleges sorsnak a valóságát mutatja be, lírai szépséggel. Glória 26 évesen kikerül a zárda zárt és - lelki és mindennapi értelemben vett - biztonságot nyújtó világából egy átrendeződő, változó értékrendű valóságba. Konfliktusok során - egyéniségét és tisztességét mindvégig megtartva - találja meg végül helyét a mindennapi emberek között.