A Hood csatacirkáló több, mint 20 éven át a brit hadiflotta büszkesége volt, melyet világszerte a legnagyobb, legerősebb hadihajóként csodáltak. Mégis megdöbbentően rövid idő alatt elsüllyedt Grönland partjai mellett, 1941. május 24-én, a Bismarck csatahajó ellen vívott csatában. A Hood szétzúzott hajótestét percek alatt elnyelték a hullámok, 1415 fős legénységéből mindössze hárman maradtak életben. Évtizedeken át senki sem tudta megfejteni, hogyan süllyedhetett el olyan gyorsan a csatacirkáló, hiába alakult több vizsgáló bizottság is az okok feltárására. 2001-ben megtalálták a roncsát, ám annak vizsgálata sem szolgált egyértelmű bizonyítékokkal. Két neves roncskutató, David Mearns és Innes McCartney most visszatér a Hoodhoz, hogy megfejtse a csatacirkáló pusztulásának titkát.
A II. világháború alatt egy angol nehézbombázót a német légelhárítás lelő Párizs felett. Legénysége ejtőernyővel menekül, de a megszállt városban mindenki őket üldözi. Egyikük a német főhadiszállás épületén landol egy festőállványon, másikuknak az állatkertben sikerül földet érnie, a harmadiknak pedig az Operaház tetején. A németek elől bujkáló briteket végül két, kissé kelekótya francia, - egy karmester és egy festő - veszi pártfogásába. Feladatuk, hogy angol barátaikat kijuttassák a szabad zónába. Ez azonban nem is olyan könnyű.
Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.
Az Amerikai Igazságügyi Társaság a második világháborúban a szövetségeseket segítő hősök csoportja, akik a jövőből szereznek segítséget egy társtól, aki olyan kalandra küldi őket, amivel megváltoztatják a történelmet.
A második világháború utáni amerikai dél világában járunk, ahol kihívások elé állítja az embereket a rasszizmus és a hétköznapi életbe való visszailleszkedés. Két család áll a fókuszában: egy fekete és egy fehér. Az utóbbi érkezik később: Henry McAllen megveszi azt a farmot, amit a Jackson-család bérel évek óta. A főiskolát végzett, majd vénlányként az utolsó kiugrási lehetőséget megragadó Laura az első pillanattól utálja a tanyát, pláne, hogy rasszista apósa is velük költözik. A szomszédban viszont Hap és Florence óvatosan, meghunyászkodva fogadják az új főbérlőket...
A negyvenes évek közepén a háborúból tér vissza Kaliforniába Paul. A buszon megismerkedik Victoriával, a gyönyörű mexikói lánnyal, aki meglepő kéréssel fordul hozzá. Nagy szüksége lenne a segítségére, mert terhes, és nem mehet haza férj nélkül a szigorú családjához, a szülei azonnal kitagadnák. Paul elvállalja, hogy eljátssza a férj szerepét. A szigorú apát becsaphatják a fiatalok, de saját maguknak nem hazudhatnak sokáig. Az eleinte csak színlelt szerelem napról napra, óráról órára valóságosabbnak tűnik. Ez még nem lenne baj, ám Paulnak felesége van.
Második világháború, keleti front, 1942-43. Az orosz hadsereg keményen állja a sarat. Túlélni! - visszhangzik a német kadétokban a kimondatlan parancs. Ám a birodalmi csapat új századparancsnokot kap Stransky kapitány személyében. A nemesi porosz családból származó katona csak egyet akar, essen el akárhány katona. Egy csillogó, melldagasztó vaskeresztet.
Mrs. Henderson - hogy megbirkózzon férje halálával - teadélutánok és jótékonysági rendezvények látogatása helyett megvásárolja a londoni Windmill Színházat, amelyet erkölcstelen burleszkrevüvel nyit meg. Színházigazgatónak a szivarozó holland zsidót, Vivan Van Dammet alkalmazza. Kettejük viszonya utálat és szerelem között ingadozik, ám ennek ellenére a Windmill Színház a második világháború legsúlyosabb bombázásai alatt sem zár be. A Windmill programjában rengeteg meztelen test látható; a gyönyörű ruhátlan hölgyeknek az a feladatuk, hogy a háttérben mozdulatlanul álljanak, szépségüket művészi módon felfedve, és ezzel elkerülve Lord Chamberlain irodájának cenzúráját.
A Csendes-óceánon járőröző Nimitz atommeghajtású repülőgép-anyahajót és a fedélzetén lévő repülőgépeket egy mágneses vihar magába szippantja. A Nimitz negyven évet utazik vissza az időben, s a legénység legnagyobb meglepetésére a japán invázió előtti napokba, Pearl Harborba érkezik. A hadihajó parancsnoka (Kirk Douglas) szembesül a hihetetlennel: a japán légierőre megsemmisítő erejű csapást mérve megakadályozhatja a történelmi tragédiát.
A háborúból kiábrándult, sztoikus Steiner őrmester a Hitler ellen összeesküvő Hofmann tábornok megbízásából kapcsolatot keres a szövetségesekkel. A kritikusok által a háborús filmgyártás alapos melléfogásának minősített ritkaság az eredeti Vaskereszt színvonalát próbálta megismételni, vitatható végeredménnyel.