Az Apu-trilógia Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul - sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező S. Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását, elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el. A film vizuális szépsége, érzelmi mélysége utánozhatatlan és utolérhetetlen, ezt a bravúrt maga a rendező sem tudta még egyszer megismételni.

A kilencéves Calogero New York olaszok lakta negyedében, Bronxban él a szüleivel. Apja, a buszvezető Lorenzo vasszigorra neveli őt, de egyúttal igyekszik a legtöbbet nyújtani neki és megóvni az utca kegyetlenségétől. A fiú szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, de a rendőrök erőteljes ráhatása ellenére sem hajlandó azonosítani az elkövetőt. A helyi keresztapa, Sonny felfigyel a srác bátor tettére, és védőszárnyai alá veszi a gyereket. Calogero hamarosan a maffia nagykutyái között találja magát és apjaként kezdi tisztelni a törvényen kívüli Sonnyt. Fia megóvása érdekében Lorenzo nem fél szembeszállni a város rettegett gengszterével, de ekkorra már kérdésessé válik, hogy melyikük képes nagyobb hatással lenni a könnyen befolyásolható Calogeróra.

Mikami a volt jakuza tizenhárom év börtön után igyekszik visszailleszkedni a társadalomba, és mellette felkutatni a rég nem látott anyját.

Nishi felügyelő meglátogatja feleségét a kórházban, s megtudja, hogy a beteg állapota végzetes. Aznap még egy rossz hírt kap, Horibe, közeli barátja, munkatársa egy bevetés során súlyosan megsérült, s tolószékhez kötött. Nishit kísértik az erőszakos események, melyek megváltoztatták a körülötte élők életét, ezért úgy dönt, kiválik, a rendőrség kötelékéből. Bűntudattól hajtva pénzt kölcsönöz egy uzsorástól, hogy festőeszközöket vegyen Horibének, hogy támogassa egy megölt kolléga özvegyét, s megpróbálja felesége hátralévő napjait megszépíteni.

A Sofőr az autóvezetés nagymestere. De nem autóversenyző, sőt még csak nem is kamionos. Ő a gengszterek sofőrje. A balhékban nem vesz részt, fegyvert sem visel, csak vezet. De azt nem akárhogy: a kisujjában van minden ördöngösség, így a rendőrautókat játszi könnyedséggel rázza le. A Detektív mindent egy lapra tesz fel, és ördögi csapdát állít: hadd fussanak a rablók, bűnözők, ha segítenek, hogy végre sikerüljön a Sofőrt elkapnia. És a mindent eldöntő játszma közepén lép színre a titokzatos Lány...

Florian Gallenberger John Rabe című, megtörtént eseményeken alapuló második világháborús drámája, amely a címadó német üzletemberről szól, aki az 1937-38-as nankingi mészárlás során kb. 200 ezer kínait védett meg a japánokkal szemben.

Hubert (Jean Reno) a kelleténél kissé drasztikusabb módszereket alkalmazó rendőrfelügyelő. Miután csúnyán helybenhagy egy fiatalembert, felettese azt javasolja, menjen szabadságra. Épp ekkor keresik Japánból: egykori szerelme, Miko rejtélyes körülmények között elhalálozott és hagyatékát a felügyelőnek személyesen kell átvennie. Irány Tokió! Hubert Japánban először régi ügynöktársával találkozik, majd az örökséggel: egy kamaszlánnyal.

Tokió, 1936. Abe Szada, a volt prostituált egy fogadóban dolgozik szolgálóként. A fogadó tulajdonosával, a szexuálisan mindenevő Isida Kicsidzóval találkozva szexuális kísérletekből, ivásból és egyéb élvezetekből álló kapcsolatba kezdenek. Egymás iránti megszállottságukban Szada megígérteti Isidával, hogy többé nem fog a feleségével lefeküdni, ellenkező esetben Szada megölheti. Mivel egymás fojtogatását szeretkezés közben különösen izgatónak találják, Isida (miután ígéretét megszegte) megengedi, hogy Szada ily módon ölje meg. Szada ezt megteszi, majd levágja Isida péniszét, ezután vérrel a férfi mellkasára írja: „Szada és Kicsi örökké együtt.”

A Feltámadás erdejében örök csatáját vívja a jó és a rossz. Ebbe a küzdelembe csöppen bele a KSC2-303-as rab, aki egy szigorúan őrzött börtönből szökött az erdőbe. A térben és időben folyó, mindent felforgató csata hevében a szökevény már azt sem tudja, melyik oldalon áll. Ráadásul a győzelemre még a halálos kimenetelű csapás sem garancia, hisz az ellenfelek visszatérnek holtukból. Megoldást egyedül csak egy gyönyörű nő jelenthet, aki viszont jó mélyen elrejtőzött az erdőben.