Budapest, a harmincas évek vége: Szabó László vendéglős szép szerelmével, Ilonával egy kitűnő kis éttermet vezet. A teljességhez csak egy zongora és egy zongorista hiányzik. Vesznek is egy zongorát és szerződtetnek egy halk szavú zongoristát, Aradi Andrást, aki hamarosan beleszeret Ilonába. A nő viszonozza a szerelmet és kialakul hármójuk különös kapcsolata. Ilona születésnapján András egy dalt ajándékoz a nőnek, első és egyetlen szerzeményét: a "Szomorú vasárnap"-ot. Az étteremben tartózkodik egy fiatal német kereskedelmi utazó, Hans Eberhard Wieck, aki Szabó zseniális göngyölt húsától és András csodálatos zenéjétől elragadtatva szintén beleszeret Ilonába. A nő azonban visszautasítja őt. Amikor Wieck ittasan és boldogtalanul a Dunába veti magát, Szabó megmenti és elkíséri a Németországba induló vonathoz...
"Felvonó a sikerhez" - írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek "új hullámos" rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, brilliánsan felépített krimibe - egy "tökéletes bűntény" meghiúsulásának fordulatos történetébe - ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével.
Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.
Tombol az ír függetlenségi háború 1920-ban. Mindennaposak a szabadcsapatok és az angol különleges egységek összecsapásai. Teddy a harc mellett kötelezte el magát, ám medikus testvére, Damien Londonba készül, kórházi gyakorlatra. Amikor azonban szemtanúja lesz az angolok kegyetlenségének, a maradás és a harc mellett dönt. Egy évvel később kettéosztják az ír szigetet: létrejön az Ír Szabadállam és Észak-Írország. A békeszerződés megosztja az íreket. Megalakul az IRA, és kezdetét veszi a polgárháború. Az addigi harcostársak, köztük a testvérek is, szembefordulnak egymással.
Sajátos körülmények között ismerkedik meg egymással Jess és Leslie. A két magányos, kirekesztett gyerek összebarátkozik. Leslie állandóan varázslatos történeteket sző, Jess pedig tehetséges rajzoló. A kislány feltárja előtte a fantázia világát és ketten együtt létrehozzák Terabithia titokzatos birodalmát, amely a közeli erdőben csordogáló patak fölötti kötélen átlendülve érhető el. Eme varázslatos helyen ők az uralkodók és nekik kell szembeszállniuk a birodalmukat veszélyeztető Sötét Úrral és seregeivel, míg a való világban az iskolai bajkeverők ellen veszik föl a küzdelmet.
Lili Barcelonában töltötte a nyarat az új barátaival, Léával és Thomasszal. Hazatérve megtudja, hogy az ikerfivére, Loic összetűzésbe került az apjukkal, Paullal, majd elmenekült otthonról. Lili képtelen elérni telefonon Loicot és a szüleitől sem kap magyarázatot a történtekre. A zavart lány érzelmi hullámvölgybe kerül, nem tud aludni. Miután az egészségi állapota gyorsan romlik, kórházba kerül. Itt végre levelet kap a fivérétől, melyben Loic leírja, hogy az apjuk tönkretette az életüket. Gyógyulása után Lili elindul, hogy megkeresse a testvérét.
Párizs, 1968 májusa. A diákok az utcára vonulnak, hogy a francia oktatási rendszer ellen tiltakozzanak. A munkások hamarosan követik őket és néhány nap leforgása alatt az elégedetlenkedők száma akkorára dagad, hogy kezdi komolyan veszélyeztetni a fennálló politikai rendszert. Isabelle és testvére, Theo egyedül maradnak szüleik tágas, belvárosi lakásában. Az utcán találkoznak Matthew-val, az amerikai diákkal, aki néhány napja érkezett csak meg Párizsba. A testvérek meghívják magukhoz. Ők hárman határozzák meg az együttélés játékszabályait, amelynek segítségével felfedezik saját érzelmi és szexuális identitásukat. Az Álmodozók beavatási út: a három fiatal a közös élet során szerzett tapasztalataikból próbálja megismerni önmagát.
Milyen messzire mennél, hogy valaki más lehess? Az 1950-es években játszódik a Patricia Highsmith kiváló regényéből készült film. Tom pénztelen New York-i fiatalember, alkalmi munkákból él. Meghívják egy kerti mulatságra zongorázni, ezért kölcsön kér egy alkalomhoz illő ruhát. A tömegben elvegyült Tom összeismerkedik egy gazdag úriemberrel. Nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a felső tízezer köreibe beljebb lépjen, ezért azt állítja, ismeri a milliomos fiát. Ezer dollár jutalmat ajánl fel az apa Tomnak, ha visszahozza őt Itáliából. Tom ehelyett összebarátkozik a tékozló Dickie-vel és menyasszonyával, Marge-dzsal. Egy darabig élvezik a temérdek luxust és egymás társaságát. Tom észreveszi, hogy mindennek nemsokára vége szakadhat. Tovább akar lépni a ranglétrán, minden áron.
Új-Zéland õslakói, a keleti partvidéken élõ maorik azt állítják, hogy õsük, Paikea bálna hátán érkezett meg a szigetre. A hagyomány szerint minden generációban a fiú örökös veszi át a családfõ szerepét. Azonban egy ikerpár születésekor a fiútestvér meghal, így a lány, Pai rendeltetett a jövõbeli családfõ szerepének betöltésére. Koro, a családfõ nem hajlandó beleegyezni, hogy lány unokája lépjen a nyomába. Pár évvel késõbb Koro a fejébe veszi, hogy törzse folyamatos szerencsétlensége Pai születésével kezdõdött, ezért összehívja embereit, hátha köztük van a leendõ vezér. Pai a világon mindenkinél jobban szereti Koro-t, de szembe kell szállnia vele és a több ezer éves hagyománnyal, hogy bebizonyítsa: õ az igazi örökös.
Legenda volt. Most békésen éldegél Philadelphiában, egy apró étterem tulajdonosa, és ritkán gondol a régi dicsőségre. Egyedül lakik, a fiával nincs jó viszonyban, a feleségét már évekkel ezelőtt eltemette. De amikor lehetősége nyílik rá, ismét elhatározza, hogy megmutatja a világnak: még mindig képes a lehetetlenre. Rocky Balboa (Sylvester Stallone) újra kiáll a reflektorfénybe, és kihívja a nehézsúlyú világbajnokot, Mason "The Line" Dixont (Antonio Tarver). Ötven éves elmúlt, magányos és szegény. Van esélye? Természetesen nincs. És ő természetesen mégis megpróbálja, fia segítségével (Milo Ventimiglia) mert megtanulta, hogy a lehetetlen vállalkozások a legszebbek és legizgalmasabbak - és a legveszélyesebbek is.
Lucia fiatal, szemrevaló pincérnő egy Madrid központjában lévő étteremben. Miután egy hosszú kapcsolat után elvesztette író barátját, egy csendes, félreeső, festőiségében is romantikus Földközi-tengeri szigeten keres menedéket. Átengedve magát a teljes ellazulásnak és a tiszta levegő, meg a szikrázó napsütés hatásának, lassan önmagának is bevallhatja eddig rejtett vágyait. Felfedezheti-felidézheti elmúlt kapcsolatának legintimebb, titkos sarkait, mintha azok egy szexuálisan túlfűtött, érzelmes regény tiltott fejezetei lennének, melyeket a szerző csak most, az elmúlt idő jótékony távlatából, enged csak elolvasni.
Martha Beck és Ray Fernandez az 1940-es évek végén Amerikában garázdálkodtak - a magányos szívek gyilkosainak tartották magukat. Az ő életüket és halálukat dolgozza fel ez a film. Ray apróhirdetéseket ad fel, latin szeretőnek álcázva magát, s az így elcsábított gazdag, magányos nőket kirabolja, majd meggyilkolja. Marthába pedig első látásra beleszeret, így közösen folytatják tovább. Martha Ray testvérének adja ki magát, így a férfi még több nőt hálóz be, és öl meg brutális kegyetlenséggel. Két nyomozó azonban a páros után ered, de sokáig nem találnak bizonyítékot, mert a bűnözők nem hagynak holttesteket maguk után.