J.J. Gittes magánnyomozó házasságtörésekre szakosodott Los Angelesben, a harmincas évek második felében. Új megbízója Evelyn Mulwray. A nő szerint a férje, a helyi vízmű főmérnöke megcsalja őt. Gittes elvállalja a munkát és sikerül bizonyítékot szereznie. Ám amikor kitör a botrány, feltűnik az igazi Evelyn Mulwray. Magyarázatot követel a történtekre. Gittes keserűen veszi tudomásul, hogy csúnyán felültették. Nyomozni kezd az ügyben és a családi perpatvar mögött az épülő duzzasztógáttal kapcsolatos korrupció és telekspekuláció nyomára bukkan.

1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....

Rosemary és Gus fiatal házasok, akik beköltöznek új New York-i otthonukba, egy kellemes, Central Park melletti társasházba. Szomszédaik, a középkorú Minnie és Roman Castevet, barátságosak, bár nagyon titokzatosak. Rosemary hamarosan megtudja, hogy gyermeket vár. Boldogsága nem ismer határokat, de az öröm nem tart sokáig.

Az 1972-es választások befutójában Bob Woodward és Carl Bernstein, a Washington Post újságírói szabad kezet kapnak szerkesztőjüktől, hogy felfedjék a Watergate botrány részleteit, és "kinyomozzák" Nixon elnök leköszönésének valódi okát. Meglepetésükre az ügy védelmén már több sztárügyvéd is dolgozik és az a tény, hogy a republikánus pénzalap kezelői nevét és címét találják meg a vádlottal kapcsolatban tovább növeli gyanújukat.

Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.

Nicholas Angel túl jó zsaru, ténykedése egyre kínosabb a testület számára. A felettesei ezért Londonból áthelyezik az isten háta mögötti falucskába. A szuperrendőr nehezen találja helyét az álmos településen, ahol látszólag még a bűnözők is alszanak. Ráadásul a teszetosza, az amerikai akciófilmekért rajongó Danny személyében új társat kap. Amikor már úgy tűnik, Angel számára minden elveszett, az idilli falucska életét borzalmas balesetek sora kavarja fel. Angel azonnal akcióba lép, gyanakodni kezd, hogy Sandford talán nem is olyan ártatlan hely, mint amilyennek látszik.

Raymond Shaw úgy tér vissza a koreai háborúból, mint a legmagasabb kitüntetéssel kidekorált háborús hős. Egy őrjárat során hihetetlen hőstetteket vitt véghez, s bajtársai tanúvallomásai alapján rászolgált az érdemrendre. Több volt szakasztársának azonban visszatérő rémálmai vannak, miszerint a járőr fogságba esett, s ott kegyetlen kísérleteket hajtottak végre rajtuk. Marco őrnagy, a volt szakaszparancsnok nyomozásba kezd, s az igazság a magas politika és a nemzetközi kémtevékenység pokoli bugyraiba vezeti el...

A jóhírű Dr. Richard Kimble élete gyökeresen megváltozik, amikor feleségét holtan találja. Kimble hiába áll elő látszólag perdöntő bizonyítékkal, mint a gyilkosság első számú gyanúsítottját, perbe fogják és halálra ítélik. Richardnak azonban sikerül megszöknie. Halálos menekülés veszi kezdetét, ahol a mindenre elszánt orvos nemcsak a sarkában loholó rendőrökkel és az FBI-különleges ügynökével, Gerarddal fut versenyt, de az igazsággal is. És ahogy közeledik a végkifejlet, úgy válik az igazság egyre hihetetlenebbé, sőt rettentővé.

Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason Bourne-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett. Nem riasztja a golyók zápora és a magasan képzett gyilkosok új nemzedéke sem. Egyetlen célja van: visszamenni a kezdetekig és kideríteni, ki is ő valójában. A kémsorozat legújabb fejezetében Bourne becserkészi a múltját, hogy meglelje a jövőjét. Moszkván, Párizson, Londonon, Tangeren és New York Cityn keresztül vezet az útja az igazi Jason Bourne felé, miközben megpróbálja kicselezni a zsarukat, szövetségi nyomozókat és Interpol ügynököket, akik már célba vették.

Eltűnik a Boston melletti Dorchesterből a négyéves Amanda McCready. A rendőrségi nyomozás eredménytelenségét látva a kislány elkeseredett nagyszülei felbérelnek két magándetektívet. Nyomozása során Patrick Kenzie és Angie Gennaro egyre mélyebbre süllyed Boston árnyékvilágában, a drogosok, csalók és pedofilok birodalmába. Amikor a média felkapja az ügyet a két magánkopó kénytelen a helyi rendőrkapitány és a nagymenő zsaru, Remy Bressant segítségét kérni. Miközben megoldódni látszik az ügy, Patrick szörnyű titokra bukkan, ami erkölcsi dilemma elé állítja.

Kimberly Wells, a tévéhíradó fiatal riportere és rámenős operatőr kollégája kifogják a nagy lehetőséget: Jack Godell, az egyik közeli atomerőmű mérnöke a reaktor építése körüli szabálytalanságokra hívja fel figyelmüket, melyek veszélyeztethetik a lakosság biztonságát. Godell abbéli reményében fordul a sajtónyilvánossághoz, hogy hátha így sikerül elérnie az erőmű tulajdonosainál a hibák kijavítását, de ehelyett csak saját életét teszi kockára. Kimberly Wells is csalódik a sajtószabadságba vetett hitében, amikor főszerkesztője le akarja állítani az atomerőművel foglalkozó riportsorozatot. Az ügy végül akkor vesz új fordulatot, amikor Godell végső kétségbeesésében bezárkózik az erőmű vezérlőtermébe, s innen - a tévékamerán át nézők milliói előtt - kívánja leleplezni főnökei csalását. Ekkor már a két tévés számára is sokkal többről van szó, mint egy jó riport: a tét nem az igazság, hanem az élet...

A seregben csalódott Swagger vonakodva ugyan, de beleegyezik, hogy még egyszer utoljára hazája szolgálatába álljon. Mire ráébred, hogy megint becsapták, már késő, ő az első számú gyanúsított. Könyörtelen hajtóvadászat indul utána, és csak két ember segítségére számíthat: egyikük egy titokzatos nő, a másik egy újonc FBI-ügynök.

Liu Jiant (Jet Li), a kínai kormány egyik legkiválóbb titkosügynökét Párizsba küldik, hogy Jean-Pierre Richard francia rendőrfelügyelővel együttműködve letartóztassanak egy kínai drogbárót. Az akció azonban kudarcot vall, és a becstelen gallok Liut vádolják, hogy megölte a drogbárót. Az ügynök hamar rájön, nem tehet mást, meg kell oltalmaznia Jessicát (Bridget Fonda), az egyetlen szemtanút, hogy bizonyíthassa ártatlanságát. A szokatlan párosnak azonban nincs könnyű dolga az utánuk küldött bérgyilkosokkal.

A film Bob Dylan életéről szól és rendhagyó módon, többszörös szereposztással dolgozik: mind a hét színész Dylan életének és zenei pályafutásának más-más oldalát testesíti meg. Betekintést nyerhetünk Bob Dylan korai karrierjébe, a népdalénekesként töltött küzdelmes napokba; majd abba az időszakba, mikor a '60-as évek elején a népzene legismertebb egyéniségévé vált; aztán sorra kerül az ellentmondásos arculatváltás is, mikor hősünkből rocker lett. Később az alkotók felidézik a hírhedt motorbalesetet, ahogy az azt követő visszavonulást is; hogy végül eljussunk a közelmúlthoz, amit a stúdióból való fokozatos elmaradozás és a "Végtelen Turné" elnevezésű koncertsorozatra való teljes koncentráció fémjelez.

21 év a CIA szolgálatában kiélezi az érzékeket. Bob Barnes ügynök (George Clooney) azt is pontosan látja, amikor saját cégében támadnak bajok. Barnes számára akkor válik személyessé mindez, amikor egy energetikai elemző (Matt Damon) és felesége (Amanda Peet) a saját bőrén érzi meg, mire képes a terrorizmus. Rá kell jönnie, a világ bármely táján éljenek is, életüket kikerülhetetlenül befolyásolja az a hatalmas erő, melynek mozgatói között ott van a gazdagság, a hatalom utáni vágy és a vakhit.

Olyan ez, mint egy rémálom. Egy csinos, fiatal, szakmájában sikeres nő, egyszer csak arra ébred, hogy kirabolták. De nem csupán a pénzét vették el, hanem mindenét. Nincs többé neve, otthona, állása, személyisége. Törölték a központi adatbankból. Csapdába került és egyedül kell kiverekednie magát belőle. Akivel érintkezésbe lép meghal, vagy őt akarja megölni. Ha újra élni akar, a komputerrendszerek bonyolult szövevényébe meg kell találnia azt az embert, aki az utasításokat adja. Ám a szálak a legmagasabb körökbe vezetnek.