Michael Sullivan (Tom Hanks) tisztességes polgár és jó családapa, de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik. Hamarosan Rooney (Paul Newman) is rájön, hogy a fiú szemtanúja volt egy gyilkosságnak. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, ők azonban nem adják meg magukat könnyen. Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire (Jude Law), a veszedelmes gyilkos.
Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.
Az 1930-as évek elején, a nagy gazdasági válság idején vándormunkások járják az országot. Az értelmes George és bivalyerős, ám szellemileg visszamaradott társa, Lennie is munkát keresve sodródik tanyáról tanyára. George saját farmról álmodik, ahol nyulat is tenyésztenének, amit Lennie annyira imád. Sikerül munkát kapniuk a Tyler farmon. A többi munkás hamarosan kipécézi magának Lennie-t. Különösen Curley, a főnök fia jár az élen a piszkálódásban. A férfi csinos és kikapós felesége azonban kedves a mamlasz férfival. George hiába figyelmezteti, hogy maradjon távol a nőtől. John Steinbeck regényéből.
A nagy világgazdasági válság utáni években járunk, a szegénység sújtotta Texasban. Miután elveszíti a férjét, Edna magára marad a két gyermekükkel. Nincs állása, nem tud hol elhelyezkedni. Tragikus anyagi helyzetbe kerül, a házat jelzálog terheli. Az asszony eleinte elhagyja magát, azután rádöbben, hogy nem szabad feladnia. Alkalmi munkásnak felveszi a fekete Mozét, aki azt javasolja, hogy ültessenek gyapotot. A helyi fajgyűlölők szervezete mindezt nem nézi jó szemmel, és provokálják a balhét. Eljön az első termés aratásának ideje. Sok minden eldőlhet, egy egész életre.
Ray és felesége megelégelte már a gyors, lüktető városi életet. Úgy döntenek, hátat fordítanak a nagyvárosnak, hogy vidéki gazdálkodóként boldoguljanak ezentúl.A család valóban megtalálja a boldogságot. Ray büszkén áll kukorica-ültetvénye közepén, amikor egy napon különös hangot hall: Ha megépíted, eljön hozzád! A testetlen hang sugallatára Ray egy baseball-pályát vág az ültetvény közepébe és elképedve nézi végig, amint a pályán megjelenik Shoeless Joe Jackson, az 1920-as évek legendás baseball-játékosának szelleme, akit egy botrány miatt pályája csúcsán tiltottak el egész életére a játéktól. A csoda azonban itt még nem ért véget. Napról napra többen érkeznek egy titokzatos dimenzióból a pályára, amelyen úgy tűnik egy második esélyt kapnak mindazok, akik életükben nem érhették el céljaikat, mert áldozatot vállaltak...
50-es évek, nevadai kisváros. Ide érkezik meg Vivian Bell professzor asszony, hogy a helyi válási törvényeket kihasználva gyors és fájdalommentes véget vessen kiürült házasságának. Egy farmon száll meg, és karót nyelve jár-kel a helyiek között. Mikor azonban megismerkedik házigazdája magabiztos, leszbikus lányával, Cayjel, eddigi önmagával összeegyeztethetetlen érzések kerítik hatalmukba...
Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.
A Stellet licht egy klasszikus történethez és bizonyos értelemben klasszikus történetmeséléshez tér vissza (természetesen a kísérletezőbb művészfilm kategóriáján belül). Cserébe viszont átélhető drámát és igazi szépséget kapunk, a film utolsó kb. fél órája meghökkentően szívszorító. Az utolsó néhány perc meg aztán tényleg igazi remeklés. Ami nagyon izgalmas az a történetet illeti: tulajdonképpen Carl Dreyer csodálatos Ordet c. filmje (ami szerintem egyébként a valaha készült egyik legjobb film) lett újraforgatva, ez a végére teljesedik ki, de az a fantasztikus, hogy itt is átélhetjük a katarzist, hiába látjuk közel ugyanazt. (Coleman)
Finom lélekrajzokkal megjelenített történet a XIX. század második feléből. Középpontjában a hirtelen módos farmerré lett, öntörvényű Bathsheba, akinek csalódásoktól és váratlan megrázkódtatásoktól sem mentes életét három férfi határozza meg: a szomszédos gazda, a körülrajongott William, később a városban állomásozó katonaság egyik tisztje, Troy őrmester, majd az állandóságot képviselő, vonzódó és menekülő birkapásztor, Oak.
Különös események zajlanak egy álmos amerikai kisváros közelében egy farmon. Valaki hatalmas, kör alakú tisztást vág a kukoricásba. A farm tulajdonosa, a város egykori lelkipásztora szeretne nem törődni a tréfacsinálókkal, de azok visszatérnek, és a földeken újabb és újabb gabonakörök jelennek meg. A ház lakói egyre jobban félnek; a titokzatos, kísérteties jelek pedig szaporodnak. Talán tényleg nekik van igazuk, nem Graham tiszteletesnek. Talán mégsem emberkéz műve ez az egész. A kutyák megvesznek, a friss víz megposhad, a városka lakói menekülnek, és az egyetlen férfi, aki eddig képes volt megőrizni a józan eszét, maga is kénytelen egyre komolyabban venni a körülötte zajló eseményeket. Hiszen lehet, hogy nemsokára a gyerekei életéért kell küzdenie. Csak azt nem tudja, kivel.
Babe, a kismalac vidáman és boldogan éli életét. Ám minden megváltozik, amikor az anyját elhurcolják egy teherautón, amely mindig elviszi a disznókat, de sohasem hozza vissza őket. Idővel a kurta farkú kismalac is a vásáron köt ki, ahol a sors összehozza a szófukar Hoggett gazdával. A férfi hazaviszi a farmjára, ahol minden állatnak megvan a maga helye. A szeretetre méltó kismalac belopja magát a többi állat szívébe, miközben régi malacvágya is teljesül, juhászkutya lesz belőle. A gazdája benevezi az év terelőversenyére. Babe a birkákkal összefogva készül a nagy eseményre.
Milyen ciki meghívni valakit a családi fészekbe, aki nem tud viselkedni! Persze nehéz a szülők kedvére való embert találni. Crawl egy ilyen szülőrémisztő fazon: kócos, topis, kicsit mocskos szótára van és főleg mit akar a lányunktól?! Rebecca meghívja tehát kedvenc évfolyamtársát a családi farmra. A városi fenegyerek azért megszeppen, sok újat tudnak neki mutatni faluhelyen. Miután a rendes családot őrületbe kergeti a mihaszna srác fintoraival és kicsavart észjárásával, megszeretteti magát és ellazítja a rokonokat.
A pirospozsgás vidám kismalac fürdik a dicsőségben, miután kutyákat is megszégyenítve megnyerte a helyi juhászversenyt. Arthur gazda (James Cromwell) visszautasít minden ajánlatot Babe megvételére. Sajnos azonban súlyosan megsérül munka közben. Felesége, Esme (Magda Szubanski) nem bírja továbbvinni a farmot. A bankok könyörtelenül be akarják hajtani adósságaikat. Esme kénytelen a nagyvárosba utazni, hogy rendezze a farm sorsát. Babe és Esme az egyetlen olyan szállodába mennek, ahol háziállatokat is befogadnak. A környékbeli lakók azonban éppen akkor elégelik meg az állatokat és elszállíttatják őket. Babe elmenekül és megpróbál újdonsült kis barátai kiszabadításában segíteni.