Az ötvenes évek Los Angelese. Három zsaru, egy prostituált, egy rejtélyes milliomos, egy újságíró és a rendőrfőnök áll a szövevényes thriller középpontjában. Mindhárom zsaru egy kínos gyilkossági ügyben kezd nyomozni, melynek kulcsfigurája Lynn, a felső tízezer körüludvarolt hölgye. A zsaruk sem tudnak ellenállni kísértéseinek. Egyikük igazi sztár a zsaruk között, élvezi, ha foglalkozik vele a sajtó, a másik egy tisztességes, megbízható, jóindulatú ember, a harmadik pedig az igazság megszállottja, ezért ölni is képes. De ezek csak a külsőségek.

1928 márciusának egyik szombat reggelén, Los Angelesben Christine Collins elbúcsúzik a kilencéves kisfiától, akit egyedül nevel, azután munkába megy. Este, amikor hazaér, a legszörnyűbb rémálma válik valóra: a kis Walternek nyoma veszett. Öt hónappal később a rendőrség bejelenti, hogy a kisfiú előkerült, és a nyomozást lezárták. Holott csak rábeszélték az asszonyt, hogy vigyen haza egy kisfiút, akiről pedig tudta, hogy nem az ő fia. Amikor Christine megpróbálja elérni a hatóságoknál, hogy folytassák a nyomozást, valóságos rágalomhadjárat indul ellene. Egyedül Briegleb tiszteletes személyében talál segítségre.

Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason Bourne-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett. Nem riasztja a golyók zápora és a magasan képzett gyilkosok új nemzedéke sem. Egyetlen célja van: visszamenni a kezdetekig és kideríteni, ki is ő valójában. A kémsorozat legújabb fejezetében Bourne becserkészi a múltját, hogy meglelje a jövőjét. Moszkván, Párizson, Londonon, Tangeren és New York Cityn keresztül vezet az útja az igazi Jason Bourne felé, miközben megpróbálja kicselezni a zsarukat, szövetségi nyomozókat és Interpol ügynököket, akik már célba vették.

Orson Welles egy gyanútlan férfit játszik, akit egy mozgássérült sztárügyvéd felfogad a jachtjára, hogy eleget tegyen gyönyörű felesége (Rita Hayworth) kívánságának. Nem is sejti, mekkora veszélybe sodorja önmagát azzal, hogy elfogadja a munkát. De ha tudná is, akkor sem menekülhetne, hiszen már régen a fiatal és varázslatos asszony hálójában vergődik. "Ha a tükröt színpadi segédeszköznek és a film szerves részének is tekintjük, akkor A sanghaji asszony a vidámparki Tükrök Házában játszódó befejező jelenetének a filmtörténetben antológikus jelentősége van. A görbe tükrök mindenféle szögből bemutatott skizofrén-paranoid világa a legmegfelelőbb hely annak a vitathatatlan végkövetkeztetésnek a levonására, ami elől - akár a labirintusban a tükrök elől - senki sem tud elmenekülni.

Egy férfi szeret egy asszonyt. Mást vett feleségül, de mindig is őt szerette. Egy napon megszöknek együtt, ki tudja, merre, valahova messzire. Különös lelki azonosság köti őket össze. Gátlástalanok, s félredobva minden társadalmi normát, lopnak, ölnek, hajszolják a gyönyört. A férfi egyszer rájön, hogy a nő megcsalja, és ebben a helyzetben is a maga módján reagál: erőszakkal...

Két évvel ezelőtt Jason Bourne azt hitte, sikerült elmenekülnie a múltja elől. Hiába tűnt el kedvesével együtt a világ szeme elől, sokaknak áll érdekében, hogy holtan lássák. A pár rejtőzködve él a kis faluban, amikor felbukkan egy ügynök. Mindent hátrahagyva elmenekülnek, ám Marie áldozatul esik üldözőinek. Egykori munkaadói, az Ügynökség emberei ugyanúgy Bourne nyomában vannak, mint a maffiózó zsoldjában álló bérgyilkos, a hajsza tehát ott folytatódik, ahol régen abbamaradt. A helyzet annyiban változik, hogy az ügynököt személyes bosszú is hajtja.

A Sofőr az autóvezetés nagymestere. De nem autóversenyző, sőt még csak nem is kamionos. Ő a gengszterek sofőrje. A balhékban nem vesz részt, fegyvert sem visel, csak vezet. De azt nem akárhogy: a kisujjában van minden ördöngösség, így a rendőrautókat játszi könnyedséggel rázza le. A Detektív mindent egy lapra tesz fel, és ördögi csapdát állít: hadd fussanak a rablók, bűnözők, ha segítenek, hogy végre sikerüljön a Sofőrt elkapnia. És a mindent eldöntő játszma közepén lép színre a titokzatos Lány...

Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat

A hotel jazz-zenekarának dobosa heves civakodást rendez a híres színésznővel, akit másnap holtan találnak a tengerparton. A holttest mellett egy férfi kabát öve, feltehetőleg a gyilkos eszköz... A fiatalember - Robert Tisdall - aki rátalált, ugyancsak kapcsolatban volt az asszonnyal, ezért elsőként őt gyanúsítják, mert a kabát akár az övé is lehetne. A filmsztár meggyilkolásával vádolt Tisdall megszökik a rendőrfőnök leányának segítségével, hogy megkeresse a gyilkost.

Los Angelesben minden a feje tetejére állt, mióta a megkergült tévés meteorológus bemondta az unalmast és szerelmes lett. Harris K. Telemacher-t munkája nem elégíti ki, sőt kifejezetten szégyelli azt. Barátnőjével sincs igazán jó viszonyban, mert az utóbbi időben ráébredt arra, hogy nem túl sok közös vonás van bennük. Egy napon titokzatos üzenet érkezik hozzá, amelyből kiderül, hogy hamarosan nagy változások fognak végbemenni életében s ennek oka az időjárás lesz... Hamarosan szerelembe esik, szíve úgy ver, akár egy megvadult vekkeróra, örömében jelzőtáblákkal beszélget, görkorcsolyás tárlatvezetéseket tart a múzeumban és ahol lehet, botrányt okoz.

Egy normális napon a percek és az órák lassú unalomban, egyformán telnek Gene Watson könyvelő számára. De ez nem az a nap. Amikor Watson hatéves kislányával leszáll a vonatról egy Los Angeles-i pályaudvaron, sejtelme sincs róla, hogy a következő másfél óra élete legnyomasztóbb rémálmává válik. Pillanatok alatt egy olyan dráma főszereplője lesz, ami morbid izgalmat szokott kiváltani a közvéleményből, amikor bekerül a hírekbe. Kislányával együtt két álrendőr ejti foglyul őket. Watson ultimátumot kap: kilencven percen belül meg kell ölnie valakit, vagy meghal a kislány. A kijelölt célpont egy ártatlan közéleti személyiség. Watson nem fordulhat a hatóságokhoz, mert félti gyermeke életét. Az idővel folytatott őrült versenyfutásban minden pillanat gyors és halálos következményekkel jár.

Hosszú éveket töltött a rácsok mögött Jack Kelson. Amikor próbaidőre kiengedik a börtönből, új életet akar kezdeni. Feltűnik azonban a fia, Nick. Nehezen megy a barátkozás, sokáig tart, míg a köztük lévő távolság csökkenni kezd. Arról álmodoznak, hogy Alaszkába mennek, de a világ eldugott táján sem könnyű az újrakezdés egy volt fegyenc számára. Különösen, hogy az egyik régi barátja állandó kísértésnek teszi ki. A nehézségek közepette Nick otthagyja az apját. Jack azonban nem hagyja annyiban a dolgot. Nem szeretné, hogy a fia az ő példáját követve rossz útra térjen.

Julian szegény fiú, de a gazdag nõket szereti, szórakoztatja õket. Természetesen mindezt kifogástalan eleganciával fűszerezve teszi, és persze nem ingyen. Munkaadója és tanára Anne volt, ám Julian nagyon kedvelt lett a hölgyek körében , ezért saját szakállára is dolgozik. Többek között emiatt is sokak útjában áll, ezért megpróbálnak egy gyilkosságot a nyakába varrni...

Az idény legnagyobb meccsére készülnek Los Angelesben, ezért több mint kilencvenezer emberre számítanak a mérkőzésen. A biztonságért felelős Holly százados hamarosan egy ámokfutás közepén találja magát, amikor egy őrült merénylő nagy kaliberű távcsöves puskával kémleli a tömeget, s csak arra vár, hogy a mérkőzésre megérkezzen az Egyesült Államok elnöke. Holly a készenlétiek segítségét kéri, ám amint a csoport akcióba lép, elszabadul a pokol, a fegyveres férfi ugyanis válogatás nélkül lőni kezd a tömegbe.

Az ötödik idős hölgy holttestére bukkannak a rendőrök, mindannyiukat fejbelőtték és kirabolták. A tettes hamarosan kézre kerül, de a bíróság a bizonyítékok és a vallomás ellenére technikai hiba miatt ejti a vádat és szabadon engedi a tettest. Hardin bíró tehetetlennek érzi magát, ám azután, hogy egy gyermek halála maradt büntetlenül, barátja segítségét kéri, aki tagja egy törvényen kívüli törvényszéknek. A bírókból álló csoport a legsúlyosabb esetek felett újra ítélkezik, és likvidálja a bűnösöket. Egy alkalommal azonban, épp a Hardin által előterjesztett ügyben tévedés történik, csakhogy a gépezetet már nem lehet leállítani.

Alek Keshishian filmjének főszereplője a maga elvarázsolt világában élő, legújabb divatrendekre különösen érzékeny, és akár a kerítőnő szerepét és szívesen vállaló Emily (Brittany Murphy). Az ellentmondást nem tűrő lány a Vogue magazin munkatársaként és a magánéletben is szeret a középpontban lenni, és mindent megtenne a körülette lévő emberek szerelmi életének felvirágoztatása érdekében. Amikor egy szép napon új fotós kolléga kerül a magazinhoz, Emily rögtön küldetésének tekinti, hogy összehozza Peter-rel (Matthew Rhys), meleg szobatársával. Emily akkora lelkesedéssel veti magát bele célja megvalósításába, hogy fel sem tűnik neki, hogy ideje lenne saját boldogsága érdekében is tenni valamit. Vajon, mikor eszmél Emily az álomvilágból, és ébred rá, hogy közvetlen környezetében is akad, aki már hosszú ideje keresi kegyeit?

Doc és gyönyörű felesége talán már nem is emlékszik, mikor lépték át azt a határvonalat, amely a törvényest a törvénytelentől elválasztja. Korunk Bonnie és Clyde-jaként ördögi ügyességgel kerülik el a rájuk leselkedő állandó veszélyt, és már nemcsak a kopók szeretnék kézrekeríteni őket, hanem az alvilág is. Egy mexikói banda főnöke ráveszi őket, hogy hozzanak ki valakit a börtönből. Docék meg is szervezik a szökést, de amikor a kialkudott díj átvételére kerülne sor, rádöbbennek, hogy csapdába kerültek: a rendőrség várja őket. A férj egy mexikói fegyházba kerül, ahol fehér amerikaiként a biztos halál várna rá, de az asszony nem adja föl, kihozza a férfit. Ettől a perctől kezdve folyamatos hajszává válik életük.