Stingo, a délvidéki amerikai író Brooklynban megismerkedik két lengyel bevándorolttal, Sophie-val és Nathannal. Nem sokkal a második világháború után vagyunk. Sophie túlélte ugyan a koncentrációs tábor borzalmait, de két gyermekét elvesztette. Nathan, a szerelme megtört lelkű ember. Sophie múltját homály fedi. Az asszony nem tud beszélni róla, mert képtelen szembesülni szülei tetteivel és a saját, múltbéli életével. Gyötrő bűntudata választás elé állítja. És Sophie választ. Nagy sikerű regény feldolgozása ez az erős érzelmi hatásokra törekvő alkotás.
Mint tudjuk, Amerikában sem mindenki számára fenékig tejfel az élet, kiváltképp Los Angeles fekete negyedében nem, ahol a túlélésnél tán csak az onnan való kitörés nehezebb. Főhősünk ezúttal egy húszéves munkanélküli srác, aki máris két gyermek apja - két különböző anyától. Így nem könnyű új életet kezdeni, ráadásul helyzetét egy zűrös legjobb barát, egy, a skalpját akaró ellenség és anyja újdonsült exgengszter élettársa is komplikálja. Sikerülhet-e így Jody-nak a felnőtté válás?
Jake Davis Pulitzer-díjas, mentális problémákkal küzdő regényíró, az özvegység és apaság terhe alatt neveli kislányát. 27 évvel később, felnőtt lánya, Katie a saját kapcsolataiért küzd.
Hickoryville legbefolyásosabb emberei természetesen a Hickory család tagjai: Jim, a sheriff, és két jól megtermett fia, Leo és Olin. A legkisebb fiú, Harold, sem testfelépítésben, sem fellépésében nem tud bátyjai nyomdokaiba lépni.
Grady Tripp (Michael Douglas) alkotói válságban lévő író. Éppen harmadik felesége hagyja el, ráadásul megtudja, hogy aktuális szeretője terhes. Egykötetes reménység marad, ha nem fejezi be második könyvét. Kiadója hét éve várja új kéziratát. Irodalmat tanít az egyetemen, szeretője az intézmény kulcsembere, annak férje pedig Grady közvetlen főnöke. A tornyosuló gondok mellé hétvégére várja munkáját könyörögve sürgető menedzserét. Az író egyetlen rajongója és támasza James (Tobey Maguire), a tehetséges egyetemista írópalánta. James is rátesz egy lapáttal a hétvégi kilátásokra: lepuffantja Grady főnökének kutyáját.
1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.
"Linklater „novelláiban” a spleen, a szabadság, a bosszú, a konformizmus elleni lázadás, a politikai kritika váltják egymást rendezetlen képekben. Szinte azt érezzük, hogy a rendező filmjét csak saját tudatalatti mentális struktúrájában építette fel. Fő erejét viszont nem az alakokat steadycam mozgással követő képek (állandó operatőre Lee Daniel), hanem a beszédek adják. A több tucatnyi irodalmi, filozófiai és zenei idézet teszi kultikussá ezt a füzért. Mégis a tömérdek alak mellett egy-két motívum összefogja a dekonstrukciót. A lehetséges vagy lehetetlen szabadság kérdése, az ebből fakadó társadalmi rendszer tagadása, valamint az egzisztencialista lét feszegetése, amely hol a passzivitás léte, hol a rombolás, hol pedig a párkapcsolatban jelenik meg." (Ritter György - filmtett.ro)
Az 1950-es években a mozi aranykorát éli. Peter Appleton (Jim Carrey) forgatókönyvíró is részese ennek a sikerkorszaknak. Befutott ember, az álomgyár megbecsült tagja egészen addig, míg egy nap behívatják a hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé. A vád szerint Peter részt vett egy kommunista gyűlésen. Feketelistára kerül és a filmstúdió is nyomban szerződést bont vele. Mindenét elvesztve Peter először kétségbe, majd egy igen szerencsétlen baleset folytán egy folyóba pottyan. A történtek során amnéziába esik, így nem igazán érti, hogy mit keres egy álmatag kisvárosban, Lawsonban. A lakók a mozitulajdonos eltűnt fiának vélik, sőt az eltűnt édesapjának és gyönyörű menyasszonyának is szent meggyőződése, hogy a már meggyászolt és eltemetett fiatalember tért vissza. Peternek fogalma sincs saját múltjáról, ezért joggal hiszi, hogy hazatalált. Eközben azonban a hatóságok sem feledkeznek meg róla és az emlékek sem maradnak örökké a feledés jótékony homályában.
A történet egy 16 éves fiúról, Lelandról szól, akit őrizetbe vesznek a gondjaira bízott retardált gyerek meggyilkolásáért. Leland a fiatalkorúak intézetébe kerül, ahol egyedül a pszicháter, Pearl előtt nyílik meg. A néző novellaszerűen, hol az elmesélt sztorikból, hol Leland naplóba írt monológjaiból ismeri meg a fiút, a barátnőjéhez fűződő problémás kapcsolatot és nem utolsó sorban az összetett családi hátteret.
Igaz történeten alapuló film, melynek főszereplője egy depressziós elsőéves lány, aki megpróbál dűlőre jutni családjával és barátaival.
Számára nincs feltörhetetlen zár. Nem létezik megfejthetetlen kód. Kijátszani a legéberebb őrséget, behatolni a legvédettebb szentélyekbe és elillanni a legértékesebb zsákmánnyal - erről szól az élete. Ő a riasztók mágusa. A tolvajlás nagymestere. Az álcázás koronázatlan királya. Ezer arca van, de senki sem tudja, melyik az igazi. Agyafúrt, ravasz, hideg, cinikus, veszélyes, fondorlatos. Ő az Angyal. Hiába vannak a nyomában a hatóságok és a bűnözők, őt nem lehet elkapni. De most csapdába ejtette valami, ami elől nem menekülhet. A saját szíve. Simon Templar ezúttal Ivan Tretjak orosz milliárdos és önjelölt cárutód megbízásából egy mindennél értékesebb kincset lop el: egy kiapadhatatlan energiaforrás képletét. Ám az akcióval tudtán kívül halálos veszélybe sodorja a gyönyörű tudósnőt, Emma Russel-t. Az Angyalban régen kihunytnak hitt érzések lobbannak fel, és kétségbeesetten küzd, hogy megvédje Emmát, miközben próbálja megtalálni azt az énjét, melyet a legkevésbé ismer - az igazit.
Anglia az XVIII. század közepén. Will Plunkett, az alacsony sorból származású útonálló nem válogat a zsákmány között. Rá is fizet erre, ám minden rosszban van valami jó. A balul sikerült útonállás után találkozik James Macleane kapitánnyal. A jobb sorsra érdemes úriember imádja a szép ruhákat, a nőket, és a szerencsejátékot. Kár, hogy nincs szerencséje! Adóssága annál több. Plunkett felajánlja, hogy társuljanak. Ő hajlandó kiöltöztetni és pénzelni Macleane-t, aki így az úri körökbe bejutva kideríti, kit érdemes kirabolni. Az üzlet remekül megy, ám James beleszeret egyik áldozatába.
A börtönből frissen szabadult Fred nem akar új életet kezdeni. Múltja sincs, és a jövőjével sem törődik. Kisstílű lopásokból tartja fenn magát. Nincsenek erkölcsei, sőt lelkiismerete sincs. Akinek kedves az élete, az elkerüli őt. Most Miami a vadászterülete.
Carter (Adam Brody), a fiatal, sikertelen író a padlóra kerül, amikor híres barátnője elhagyja. Kapóra jön, hogy rég nem látott nagymamája (Olympia Dukakis) bejelenti: rövidesen meghal. Carter vállalja, hogy gondozza a bolondos asszonyt, ám a nyugi helyett hatalmas felfordulás várja. Megismerkedik egy vonzó, de zűrös asszonnyal, Sarah-val (Meg Ryan) és annak vagány kamasz lányával, a szépséges Lucyvel (Kristen Stewart).