Hongkong, 1962: Chow, a helyi napilap főszerkesztője és felesége új lakásba költöznek egy előkelő környéken. Ugyanazon a napon költözik melléjük Li-Zhen és férje. Feltűnő, hogy mindketten házastársuk segítsége nélkül költöztek be. Egyre több időt kezdenek együtt tölteni, miután párjuk munkára hivatkozva sokat marad távol. Egy napon rájönnek, házastársaik éppen egymás szeretői. A felfedezés sokkolja mindkettejüket. Chow őriz egy titkot, mely eredetileg édes bosszú lett volna, de egészen másképp végződött. Lizhen, akinek a férje már egy ideje Chow feleségével folytatott viszonyt, most beleesett a Chow által felállított csapdába. A bosszú tökéletes volt, legalábbis annak tűnt. Ám bekövetkezett, amire Chow nem számított: beleszeretett Li-Zhenbe...
Ami békés tüntetésnek indult, erőszakos rendőrségi összecsapásba torkollott. Ami utána következett, azt a történelem egyik leghírhedtebb pereként tartják számon.
Burt Munro egy isten háta mögötti kisvárosban él, valahol Új-Zélandon az 1960-as években. Saját világot teremtett magának, amelynek két főszereplője van - ő és az 1920-as években gyártott Indian márkájú motorja. Egész életét a motor tökéletesítésének szenteli, és amikor úgy érzi, hogy elkészült vele, nekivág a nagy útnak. A világ egyik leghíresebb gyorsasági pályája a Utah állambeli Bonneville sóval borított síksága. Az út hosszú, és a 60-as évek felgyorsult életet élő Amerikájában úgy közlekedik a világ végéről érkező férfi, mintha egy idegen bolygón járna. Munrót különös és nyílt természete, fanatikusságában is tiszta vágyai átsegítik a nehézségeken; bármerre visz az útja, mindig nyomot hagy maga után azokban az emberekben, akikkel kapcsolatba került. Az utolsó pillanatokig akadályokkal teli útja végén, mégis ott várja a siker. A világ egyik legidősebb versenyzője Indian motorjával új sebességi rekordot állít fel, amelyet 1967 óta senki nem tudott még megdönteni.
Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.
1967-ben járunk. A 17 éves Susanna Kaysen alig különbözik a legtöbb amerikai lánytól; ő is bizonytalan, összezavarodott és küszködve próbálja megérteni az őrületes tempóban változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki aztán tüstént néven is nevezi szokatlan viselkedését. Határeseti személyiségzavarról beszél, melynek "tipikus megnyilvánulása az önkép, a távlati célok, az értékek, a baráti és szerelmi kapcsolatok terén mutatkozó bizonytalanság." Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett, papa-kedvence Daisy, aki étvágyát hashajtókkal igyekszik kompenzálni, és a meleg szívű Polly, aki túlélt egy tűzvészt. Ám idővel Susannának választania kell az intézetbeli barátok sajátos szélsőséges világa és a kinti valóságos világ között.
Sorozatgyilkos szedi áldozatait San Franciscóban. A rendőrség képtelen a nyomára bukkanni, pedig a tettes üzeneteket küld több napilapnak is. Csak néhány rendőr, újságíró, köztük Paul Avery és egy halk szavú, tehetséges szerkesztőségi rajzoló, Robert Graysmith bízik abban, hogy megfejtheti a rejtélyes üzeneteket, melyek alapján a gyilkos a Zodiákus nevet kapta. Elszántan, vadul és szenvedélyesen üldözik ellenségüket. Kezdetben kötelességtudóan, később egyre inkább elvakultan, mígnem már maguk is az őrület határán járnak.
Alcatraz a világ egyik legkeményebb és legbiztonságosabb börtöne volt. A San Francisco-i öbölben lévő szigetbörtönbe a legveszélyesebb rabokat zárták, Al Capone is itt raboskodott. 1960. január 18-án ide szállítják Frank Morris elítéltet, aki már több börtönből megszökött. A notórius szökevényt nem riasztja vissza, hogy innen még senkinek sem sikerült megszöknie. Alcatrazban is kivívja a többi rab tiszteletét, majd hozzálát, hogy kidolgozza a menekülési tervét. Az előkészületekbe két társát is bevonja. Aprólékos munkával addig mesterkedik, míg sikerül kijutniuk az erődítmény tetejére.
Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.
A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.
1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.
Tomas, a neves prágai agysebész, agglegényként éli mindennapjait. Igazi nőfaló, akinek a párkapcsolatokról sajátos filozófiája van: ha látóteredbe kerül egy nő, légy résen minden pillanatban, de soha ne kötelezd el magad. Amikor azonban megismerkedik a monogám Teresával egyszeriben felrúgja elveit, és elveszi a lányt feleségül. Tomas azonban továbbra sem mond le szeretőjéről, Sabrináról, akit viszont csöppet sem zavar, hogy a férfi csupán szexuálisan vonzódik hozzá. Hamarosan a két nő megismerkedik egymással, s ki tudja, hogyan folytatódna ez a szerelmi háromszög, ha mindez nem éppen az 1968-as évben, a Prágai Tavasz idején történne...A világhírű film Milan Kundera azonos című regénye alapján készült, mely Magyarországon egészen a rendszerváltásig tiltólistán volt.
1964-1968: négy sűrű év az Egyesült Államok történetéből. A Fehér Házban, a Pentagonban és Camp Davidben játszódó hiteles történelmi dráma a két katonai doktrína közötti viaskodást mutatja be. 1968-ban a másik Kennedy-fiú, Robert ostorozza a háborút és bejelenti indulását az elnökválasztáson. Az elnök viszont úgy dönt, hogy nem indul újra. Johnson (Michael Gambon) elnök a meggyilkolt J.F. Kennedytől örökölt tanácsadókkal kénytelen együtt dolgozni, amit saját emberei nem néznek jó szemmel. A viták egyre jobban elmérgesednek, ahogy a Vietnamból érkező hírek nyugtalanítóbbá válnak. Meg kell oldani a kérdést: vagy a presztízs védelmében erővel lecsapni a kommunista vietkongokra, vagy elismerni a megnyerhetetlen és méregdrága háború tényét és vesztesként visszavonulni.
1968. június 4-én, a kaliforniai elnöki előválasztás napján a Los Angeles-i Ambassador Hotel a hatvanas évek végi Amerika keresztmetszete. A társadalmi ranglétra tetején és alján állók, a faji és nemi egyenlőtlenségek ellen és mellett tudatosan vagy öntudatlanul kiállók, a vietnami háború elől különböző módokon menekülő fiatalok, elnyomók és elnyomottak. Minden különbség ellenére egyvalami mégis közös bennük, a várakozás és a remény, a zűrzavaros Amerikát talán végre újra egyesíteni képes Robert F. Kennedy, vagyis Bobby személyében.Robert Francis "Bobby" Kennedy az 1968. június 6-án, a Los Angeles-i Ambassador Hotelben elkövetett merénylet áldozata lett. Egy 24 éves férfi, Sirhan Sirhan közvetlen közelről több lövést, köztük egy fejlövést is leadott a 43 éves New York-i szenátorra, a Demokrata Párt elnökjelöltjére, aki nagy eséllyel indult az Egyesült Államok elnöki székéért. (port.hu)
Az 1962-es kubai rakétaválság idején egy matekzseni kénytelen részt venni egy szovjet-amerikai sakkjátszmában – így válik a halálos kémjátszma főszereplőjévé.
A Beverly Hills-i női sztárfodrász nemcsak az elkényeztetett vendégek frizurájáról gondoskodik. A jóképű, harmincas George minden szempontból elkényezteti vendégeit. A népszerű fickó egyszerre három asszonnyal is viszonyt folytat. A barátnője, Jill rábeszéli, hogy nyisson saját üzletet. Ehhez viszont pénzre van szüksége. Így az egyik nő, Felicia gazdag férjéhez fordul segítségért. Az elnökválasztás közeledtével gyűlést tartanak a republikánusok. A nagy nap előestéjén rendezett fogadáson George az egyik barátnője oldalán jelenik meg. Az estélyen azonban a másik két szeretője is feltűnik a férjével.
Wallace elismert szakember, akinek a termelékenységi hatásfok növelése a specialitása. Egy hatalmas autóalkatrész gyárban gyakorolja a szakmáját. Ám amikor legújabb feladataként egy reménytelenül pancser kis mokaszinkészítő üzembe kell elmennie, hogy felmérje annak hatékonysági fokát, úgy érzi egy másik világba és egy másik századba csöppent. Terveiben gyors modernizáció, azonnali racionalizáció, ésszerű centralizáció és még sok egyéb "ció" szerepel. Csakhogy a gyakorlatban minden másképp alalkul: miután találkozik az üzem vezetőségével és az alkalmazottakkal, miután részt vesz hétköznapi életük néhány eseményében, miután akarva-akaratlanul is, de egyre jobban belelát ennek a "családias" közösségnek a titkaiba, már egyáltalán nem olyan könnyű a döntés...