Elizabeth Vogler, az ünnepelt színésznő egyik előadása után elnémul és nem hajlandó senkivel kommunikálni. Idegklinikán ápolják, majd Almát rendelik mellé ápolónőnek. A két nő közel kerül egymáshoz, és Elizabeth olyannyira elfogadja az életvidám, fiatal nővérkét, hogy a terápia folytatásaként egy tengerparti nyaralóba költöznek. Békés napokat töltenek teljes elszigeteltségben, de Elizabeth továbbra sem hajlandó megszólalni. Egy nap Alma elolvassa Elizabeth levelét a kezelőorvosához. Bergman egyik leghíresebb filmje a Persona, mely az emberi kapcsolatok működésének mechanizmusait mutatja, ráadásul olyan módon, hogy ha egyszer megnézzük, sosem felejtjük el.

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...

Benigno négy éve ápol a kórházban egy autóbaleset következtében kómába esett táncosnőt. Aliciába már évek óta titokban szerelmes, most munkaidejének nagy részét mellette tölti. Nemcsak szerelmének, partnerének, de feleségének is tekinti az öntudatlan beteget. Egy nap új beteg érkezik a szobába. Lydia matador. A bikaviadalon olyan súlyosan megsérült, hogy ő is kómába esett. Marcos újságíró, Lydia egyik rajongója, minden nap látogatja az imádott nőt. Benigno megtanítja Marcost, hogyan kell kapcsolatot tartani a beteggel. Időközben a két férfi kötött mély barátság születik. Míg Lydia állapota egyre súlyosbodik, az orvosok felfedezik hogy Alicia terhes.

1941 nyarán a Finn Hadsereg kihasználja, hogy a szovjetek erejét leköti a német támadás hevessége. Elérkezettnek látják az időt, hogy visszavegyék az országuktól nemrég erőszakkal elszakított Karéliai-félsziget egykori területeit. Koskela hadnagy géppuskás százada szintén a frontra kerül. Az újoncok és a Téli háború veteránjai együtt vetik magukat a küzdelembe. A csaták tűzkeresztsége megedzi, a frontélet nehézségei összekovácsolják őket, diadallal haladnak előre. Viszont a veszteségek elől sem lehet kitérniük, egyre ritkulnak a sorok. Ráadásul 1944-ben már a hadiszerencse sem kedvez a finneknek, vereségek sora jön. De a katonáknak mégis ki kell tartaniuk, hogy az ellenség ne juthasson be a hátországba… Väinö Linna azonos című világhírű regényének legújabb megfilmesítése.

Hecsedli százados (Jean Lefebvre) két hűséges társával rátalál végül az elveszett 7. századra. Nagy az öröm, ám máris indulhatnak vissza, hogy utat nyissanak a seregnek. Nem is sejtik, milyen kalandok várnak rájuk, amikor váratlanul felrobbantják mögöttük a hidat, elszakítva őket már megint a 7. századtól. De a legnagyobb csapás a hidat használó Krúzi mama, akinek haragja pusztítóbb, mint bármilyen háború, és aki a likvidált híd miatt most akcióba lendül...

A K-PAX című filmben a kétszeres Oscar-díjas Kevin Spacey egy ártalmatlan fickót alakít, aki valahogy rendőrkézre kerül egy utcai rablótámadás utáni zűrzavarban. A többszörösen Oscar-jelölt Jeff Bridges egy kis közkórház igencsak megedződött pszichiáterének szerepét játssza. Kettejük útja akkor keresztezi egymást, amikor a rendőrség Prot (Spacey) ügyében Dr. Mark Powell-hez (Bridges) fordul, miután Prot rendkívül udvariasan arról tájékoztatja őket, hogy a fényt túl erősnek találja ezen a bolygón - ragyogóbbnak és erősebbnek, mint otthon, a távoli K-PAX bolygón.Powell a pályafutása során már számtalan képzelődő beteget kezelt és úgy gondolja, hogy csak idő kérdése, mikor hullik le Prot álarca, hogy mikor tudja szóra bírni őt az igazságról. Prot azt állítja, hogy tényfeltáró küldetést tölt be: sok mindent talált itt, ami tetszik neki, de még mielőtt a nyár véget ér, haza fog térni bolygójára.

Mélyen felkavaró, kacskaringós történetvezetésű film egy nehéz sorsú, idõsödõ férfi és egy lányát fiatalon elvesztõ édesanya váratlan barátságának történetét beszéli el. A zárkózott, kissé merev Alex, nemrégiben szabadult a börtönbõl, de hogy miért kellett ülnie, arról nem szívesen beszél. Winnipeg felé vezetõ útján felvesz egy bohókás, kissé lökött és szószátyár kiscsajt, Vivienne-t , akirõl kiderül, hogy szépreményű írójelölt, és éppen a Felsõ-tó északi partjánál fekvõ szülõvároskájába, Wawába tart. A semmibõl hirtelen feltűnõ kamion beléjük ütközik. Vivienne azonnal meghal, Alex azonban egy karcolás nélkül megússza a balesetet. A lelkifurdalástól megtört férfi felkeresi Vivienne édesanyját, Lindát, egy aktívan élõ autista nõt. Linda szeret priccsszerű ágyán aludni, imád havat falatozni, rajong az árnyjátékért meg az olyan mesés és titokzatos szavakért, mint a szkrebli. Tulajdonképpen maga is gyermek. Alex rövidnek szánt bocsánatkérõ látogatása elhúzódó vendégeskedéssé válik.

Elszigetelt pont az óceán közepén. Olaj fúrótorony, ahol csak férfiak dolgoznak, és ahol baleset történik. Egy rejtélyes, magányos nőt, aki múltját próbálja felejteni, visznek a toronyba, hogy gondját viselje egy időlegesen megvakult férfinak. Különös meghittség ébred közöttük, egy titkokkal, igazságokkal, hazugságokkal, humorral és fájdalommal teli kapcsolat, amelyből egyikük sem kerülhet ki sértetlenül, és amely mindörökre megváltoztatja életüket.

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája: a japán légierő megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék - azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé.

A film két párról szól, arról, hogy milyen váratlanul és készületlenül éri őket, amikor az élet törékenységével szembesülnek. Hogyan reagálnak? Szerelmük kiállja-e a szakítópróbát? Cecilie (Sonja Richter) és Joachim (Nikolaj Lie Kaas) fiatalok és szerelmesek. Készülnek összeházasodni, előttük áll az élet. De a dolgok rosszra fordulnak, és hirtelen minden a feje tetejére áll. Nem csak Cecilie és Joachim számára változik meg minden, hanem Marie (Paprika Steen) és Niels (Mads Mikkelsen) életében is. A kapcsolatok addig átlagos szövésű szálai egy baleset következtében teljesen összekuszálódnak. Joachim lebénul, menyasszonya, Cecilie pedig beleszeret annak a nőnek a férjébe, Nielsbe, aki a balesetet okozta...

Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...

A harmincas éveikben járó testvérpár, Harbour és Wilbur anya nélkül nőnek fel. A jószívű Harbour úgy érzi, felelősséggel tartozik öccse, a labilis idegzetű Wilbur iránt. Miután édesapjuk hirtelen meghal, a fivérek között még szorosabb, szeretetteljes kapcsolat alakul ki. A fiúk összefognak és elhatározzák, hogy közösen vezetik egyetlen örökségüket: apjuk antikváriumát. Hamarosan azonban Wilbur öngyilkosságot kísérel meg, amelyet túlél ugyan, de hosszabb terápiára kórházba utalják. Kezelőorvosai úgy gondoljak, hogy Wilbur számára egy szerelmi kapcsolat jelentené az igazi gyógyírt, s bár a fiút időről időre megkörnyékezik a nők, ő senkit sem kepés közel engedni magához. Harbour eközben kénytelen egyedül vezetni a könyvkereskedést. Egy nap betoppan hozzá a kórházban takarítóként dolgozó Alice, aki a betegek által hátrahagyott könyveket szeretné eladni. Harbour beleszeret a gyermekét egyedül nevelő, csendes, fiatal nőbe. Az új kapcsolat szinte észrevétlenül megváltoztatja a fivérek életét.

Négy évvel ezelőtt a közönség láthatta, amint Greg Beckur egyetlen hétvége leforgása alatt elveszti poggyászát, felgyújtja a kertet, kicsit elveti a sulykot vízi röplabdázás közben, befest egy macskát, és hazugságvizsgálaton esik keresztül, mégpedig Jack Byrnes jóvoltából - aki nem más, mint a barátnőjének apja, akiről kiderül, hogy nem is ritka virágokkal foglalkozik, hanem ex-CIA ügynök, és ritka kemény csávó. Ez volt az Apádra ütök, a kirobbanó sikerű vígjáték, mely több mint 300 millió dollárt kaszált világszerte. Most Greg végre bekerült a Bizalom Körébe, és minden remekül megy. Menyasszonyával, Pammel izgatottan tervezik az esküvőt, és már csak egy incuri-pincuri apróság maradt, ami hiányzik az oltár felé vezető úton: a leendő apósoknak-anyósoknak együtt kéne tölteniük egy hétvégét. Így hát Greg és a Byrnes család Jack vadiúj (golyóálló karosszériával és öt centis plexiüveggel felturbózott) lakókocsijával elindulnak a Beckur Szigetre, Bernie és Roz Beckur birodalmába.

Hollywood, 1942. Az amerikai kormány nyomást gyakorol a magyar származású Michael Curtiz rendezőre, aki éppen befejezi a „Casablanca” forgatását, hogy a film propagandaüzenetét hangsúlyozva befolyásolja a közvéleményt az ország európai háborúba való beavatkozása mellett.