Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
A fiatal fiú, John álmai szertefoszlani látszanak, amikor tragikusan fiatalon elveszíti apját. Hamarosan felkerekedik, hogy letegye névjegyét a lehetőségek városában, New Yorkban. Ám csak egy nagy vállalat nagy irodájának arctalan munkásaként tengődik. Ennek ellenére elégedett sorsával, és rövidesen egy dupla vakrandin megismerkedik Mary-vel. A dolgok haladnak a maguk útján, a fiatal pár összeházasodik, és egy kis lakásba költöznek. Az idő múlásával egyre többet veszekednek, és John fogadott családjával sem jön ki jól. Mikor már házasságuk szétszakadni látszik, a férfi rájön, hogy felesége gyereket vár, ezért mégis vele marad. 5 évvel később, egy fiú és egy lánygyermekkel még mindig ugyanabban a nagy irodában tapossa a mókuskereket. Amikor beüt egy újabb tragédia, Johnnak meg kell találnia magában a meggyőződést, hogy veszni hagyja, vagy folytassa a harcot azért a kevésért, amije maradt.
Chaplin csavargó figurája megjelenítésében legnagyobb szerepe a megjelenésen kívül az arcjátéknak, és a pantomimnak van. Szinte mindent a pantomim alá rendel. Ez a mozgási mód határozza meg a komikus segédeszközök kiválasztását, szerepeltetését, mozgatásának mikéntjét. Ezért van meghatározó szerepe a bambuszbotnak is. Ebben a filmben egy másik eszköz gazdagítja új színekkel pantomimját, a korcsolya, a görkorcsolya, mely ismét rengeteg nevettető helyzetet teremt...
Chaplin mint zálogos tevékenykedik nap, mint nap. Hogy becsüsként mennyit ért a dolgokhoz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az átvételre hozott vekkeróra esete, de más miatt sem lehetünk teljesen nyugodtak.
Romeo Rajkumar (Shahid Kapoor) egy céltalan fiatalember, aki megerkezik Dhartipur nevű kis varosba, amelyet két drog báro ural. Shivraj Gurjar (Sonu Sood) és Manik Parmar (Ashish Vidyarthi) ősi ellenségek, mindkettőjüket a maffia nagyfőnök Ajit Taaka (Srihari) irányítja Hong Kong-bol. Rajkumar most Shivraj-nak dolgozik majd megbizást kap, hogy ölje meg Parmart es az embereit, éppen az ügyön dolgozik amikor megpillantja a gyönyörű Chanda-t (Sonakshi Sinha), innentől kezdve az élete gyökeresen megváltozik, hiszen meg nem tudja, hogy a lány nagybátyja a hírhedt Manik Parmar! Rajkumar kitartóan udvarol Chandanak, később a szerelme viszonzásra talál. Amikor a szerelem épp virágzik közöttük, Shivraj es Parmar kompromisszumot kötnek, majd Parmar hogy elérje célját, felajánlja Chanda kezet Shivrajnak, természetesen figyelmen kívül hagyva, hogy az unokahúga mit szeretne.