Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"
1967-ben járunk. A 17 éves Susanna Kaysen alig különbözik a legtöbb amerikai lánytól; ő is bizonytalan, összezavarodott és küszködve próbálja megérteni az őrületes tempóban változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki aztán tüstént néven is nevezi szokatlan viselkedését. Határeseti személyiségzavarról beszél, melynek "tipikus megnyilvánulása az önkép, a távlati célok, az értékek, a baráti és szerelmi kapcsolatok terén mutatkozó bizonytalanság." Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett, papa-kedvence Daisy, aki étvágyát hashajtókkal igyekszik kompenzálni, és a meleg szívű Polly, aki túlélt egy tűzvészt. Ám idővel Susannának választania kell az intézetbeli barátok sajátos szélsőséges világa és a kinti valóságos világ között.
Charlie Kaufman úgy ír, ahogy él: nagy nehezen. Ikertestvére, Donald pedig úgy él, ahogy ír: őrülten és lazán. Susan az életről akar írni, de nem is ismeri. John élete pedig könyvért kiált. Négy élet - egy történet. Amely millióképpen érhet véget. Az elmésen felépített történet főhőse Charlie, akinek záros határidőn belül filmforgatókönyvet kell írnia egy bizonyos Susan "Az orchidea-rabló" című könyvéből. Mindenki hajtja a munkában, de Charlie semmire sem jut. Szerinte az egész nem filmre való. Ráadásul idegesíti ikertestvére is, aki zöldfülű forgatókönyvíróként máris több tehetséget mutat nála. A könyvben John az orchidea-rabló, aki mégis rabul ejti Charlie érdeklődését, ahogy annak idején az írónőét is. A készülő adaptációban végül is mindenkinek megvan a maga helye. Vagy nincs.
A H.G. Wells tollából származó Az időgép című könyvet a négy alkalommal Oscar-díjra jelölt George Pal vitte celluloidra, olyan eredetiséggel, hogy a film elnyerte a legjobb vizuális effektusoknak járó Oscar-díjat 1961-ben. Az időgép feltalálójának a távoli jövőben akár élete árán is vissza kell szereznie masináját a föld alatt lakó emberevőktől, hogy hazajusson, a biztonságos 1899-be.
A legendás luxusvonat, az Orient expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért valószínűleg néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. De hamarosan megdöbbentő felfedezés történik: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Ám mindenkinek megdönthetetlen alibije van... S ekkor közbeszól a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki szinte kizárólag logikai úton találja meg a kulcsot a megoldhatatlannak tűnő rejtélyre.
A sikeres középkorú építész, Pierre, látszólag boldog életet él feleségével, Catherine-nel és kamaszkorú fiával, Bertranddal. A férfi azonban kezd beleunni eddigi, monoton életébe és nehéz munkájába. Megismerkedik a vonzó Helene-nel és viszonyt kezd vele. Egy nap autóbalesetet szenved és a mentőautóban számvetést készít eddigi életéről.
Frank és April mindig igyekezett elkerülni a középszerűség csapdáját. Ám a kertvárosi környezetben, ahová költöztek, lassan maguk is olyanná válnak, amitől annyira irtóznak: középszerű, unalmas középosztálybeli emberekké. April merész tervet sző, hogy kizökkentse kapcsolatukat ebből a kerékvágásból. Párizsban, az ismeretlen, ám izgalmas világvárosban akar új életet kezdeni. Ám amikor tényleg dönteni kell, Frank és April pánikba esik. Az egyik mindenáron szabadulni próbál a mostani helyzetből, a másik ugyanakkor bármilyen megalkuvásra képes.
Egy kínai reptéren kitör a pánik. Szabadon garázdálkodó rabló hordák tartják rettegésben az embereket, a külföldiek mind menekülni próbálnak, de az utolsó gépre csak öten férnek fel. Egy angol diplomata, forrófejű bátyja, a konzulátus egyik alkalmazottja, egy régész és egy prostituált menekül csak meg a káosztól. De csak rövid időre lélegezhetnek fel: a repülő ugyanis egyenesen a Himalája felé tart, épp ellenkező irányba, mint ami az eredeti úticéljuk volt. A gépet eltérítették, de nem tudni ki, miért és hová - és ezt soha nem is fogják megtudni, ugyanis a pilóta kénytelen kényszerleszállást végrehajtani a hóborította tibeti térségben és nem éli túl a becsapódást. Az utasok azonban karcolás nélkül ússzák meg a kalandot. Hamarosan egy furcsa karaván tűnik fel a távolban - a megmenekült utasokat egy titokzatos, kellemes klímájú völgybe kísérik, ahol egy idilli, utópisztikus társadalom fogadja a meglepett túlélőket.
1976, Manchester. Tony Wilson, a Cambridge-ben végzett ambíciózus tévétudósító egy Sex Pistols koncertélmény hatására néhány barátjával úgy határoz, saját lemezcéget hoz létre. A Factory Records hamarosan a korszak legjelentősebbé váló zenészeivel köt lemezszerződéseket, köztük olyan nevekkel, mint a Joy Divison, a James, majd a Happy Mondays. A film a 90-es évek nyitányáig követi Wilson pályáját, a Factory első sikereitől a legendás Hacienda klub megnyitásán át egészen az egyre súlyosabb magánéleti és szakmai kudarcokig.
Porter egyszerű, törvénytisztelő tolvaj. Végzi a munkáját, szereti a feleségét: nem tör nagyra. Amikor egy ravasz terv segítségével ő és társa megszerzi egy kínai banda pénzét, akkor sem jár más az eszében, mint hogy tisztességes osztozkodás után mindenki élvezze nyugodtan munkája gyümölcsét. Partnerének azonban más ötlete támad. Porter felesége segítségével átveri a gyanútlan gazembert és megpróbálják megölni őt, ám a látszat ellenére Porter nem hal meg. Felgyógyul és úgy dönt, nagyobb gazember lesz, mint valaha volt. Bosszút akar állni feleségén és árulóján, de valahogy nem megy neki a nagystílűség. Kezdi úgy érezni, hogy az egész alvilág összeesküdött ellene: vagy az is lehet, hogy a csapda, amit nemrég neki állítottak, csak egy még nagyobb szabású, még bonyolultabb terv része. És a szálakat valaki más mozgatja
Korának legkedveltebb írónője, Jane Austen (1775-1817) regényei sosem avultak el. Utolsó regényének feldolgozásából is árad az utolérhetetlen női okosság és kedvesség. Aki szereti a pletykát és az "emberi dolgokat", mindig örömet fog találni történeteiben. Emma helyes, ügyes, bár kicsit öntelt ifjú hölgy, aki missziójának tekinti a többi ember boldogulását, saját könnyed életéből kiindulva. Szárnyai alá veszi a tapasztalatlan Harrietet és férjet akar keríteni számára. Több sikertelen próbálkozás után jön rá, hogy az érzelmeket nemigen lehet kívülről kormányozni. Ő maga sem veszi észre, hogy a szerelem mindig is figyelt rá és ott állt mellette.
A tizenhét éves Griet (Scarlett Johansson) édesapja megvakul egy kemence felrobbanásánál, ezért a lány kénytelen cselédnek szegõdni a festõ, Johannes Vermeer (Colin Firth) családjához. A lány kortalan szépsége felkelti a festõművész érdeklõdését, és bár neveltetésük és társadalmi helyzetük gyökeresen más, a mester észreveszi Griet ösztönös tehetségét, és fokozatosan beavatja õt művészetének titokzatos világába. Amikor anyósa, Maria Thins (Judy Parfitt) észreveszi, hogy Griet lett Vermeer múzsája, veszedelmes döntést hoz.
Senki sem készülhetett fel ekkora viharra... 1991 őszén az Atlanti-óceán északi részén iszonyú erejű, emlékezetes vihar tombolt napokon át. Az évszázad viharának kiáltották ki a sokat próbált halászok. Billy Tyne kapitány kardhalvadászatra hívja össze legénységét. Tudja, hogy az idő októberben bármikor rosszra fordulhat, de belevág a nagy zsákmány reményében. Öten követik őt: a két hősszerelmes ifjú, Bobby és Bugsy, a nemrégen elvált Murph, Alfred, a hallgatag jamaikai és egy ellenszenves férfi. Az első kudarc után veszélyesebb vizekre merészkedik a kapitány. A sikeres halászat után azonban elromlik a hajó felszerelése. Nehéz döntés előtt állnak: vagy áthajóznak a viharon, vagy várnak és elvesztik a zsákmányt...
Alexander Hartdegen megtervez és felépít egy mesébe illő, időutazásra alkalmas szerkezetet, hogy meg nem történté tegyen egy tragédiába fulladt randevút. Múltbeli látogatása után a jövőbe indul, hogy ott is körülnézzen. De egy hiba folytán nyolcszázezer évet tesz meg egy minden képzeletet felülmúló kalandsorozatban.
Dr. Chris Kelvint (George Clooney) azzal a feladattal bízzák meg, hogy találja meg az okát a Prometheus nevű űrállomáson tartózkodó, tudományos kutatást folytató, háromtagú tudóscsoport rejtélyes viselkedésének. A kutatók ugyanis mindenfajta kommunikációt megszakítottak a Földdel, csupán egyetlen hivatalos közlemény érkezik a csoport vezetőjétől, Gibariantól (Ulrich Tukur), aki kifejezetten Kelvin segítségét kéri. Az űrállomásra érkező Kelvin megdöbbenve látja, hogy Gibarian időközben öngyilkosságot követett el, a bázison maradt két tudós pedig paranoiához hasonló elmezavar jeleit mutatja.