A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!
A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát. "A Biciklitolvajokban egy római munkanélküli végre foglalkozáshoz jut s ennek ellátásához kerékpárra van szüksége. De miközben plakátokat ragaszt a falakra, ellopják a kerékpárját. Egész álló nap járja Rómát, hogy megtalálja nélkülözhetetlen munkaeszközét, de hiába. Így lesz ez a hétköznapi esemény egy szívettépő tragédia tárgya..." Georges Sadoul
Róma, 1944: a német megszállás időszaka. Manfredó körül ellenállók csoportja tömörül, aki illegális sajtóterméket állít elő, üldözötteket rejteget, és a város felszabadításán munkálkodik. A történet középpontjában a nyomdász Marcallo, komor szépség barátnője, valamint az egy német dezertőrnek menedéket adó szerzetes-pap, Don Pietro áll. Az ellenállási mozgalomban aktívan résztvevő Don Pietrót, Manfredót, Marcello barátnőjét, Pinát a Gestapónak sikerül elfognia és kegyetlen kínzások után mindhármukat kivégzik.
Las Piedras - egy elfeledett város valahol Közép-Amerikában. Különböző okokból a bajkeverők a világ minden tájáról megtalálják ezt a helyet. Két francia, egy olasz és egy német, elvállalnak egy veszélyes küldetést, csakhogy egy kis pénzhez jussanak, és hogy eltűnhessenek ebből a porfészekből. Egy amerikai olajipari társaság megbízza őket, hogy vezessenek el két, folyékony nitroglicerinnel megtöltött teherautót egy ötszáz kilométerrel arrébb található fúrótoronyhoz. A hősök nem haboznak sokáig, és hamarosan nekiindulnak az öngyilkos küldetésnek, amely során a szállítmányuk bármikor felrobbanhat.
A fiatal derék szenátor, Jefferson Smith titkárnője, Saunders segítségével leleplezi a politikusok korrupcióját, és a hatalmasok elleni küzdelem rettenthetetlen harcosává válik. A pártfőnök, a kormányzó és a szenátor feletti győzelme egy 23 órás szenátusi beszédben tetőz, melyben pellengérre állítja a hatalmasok fondorlatait.
A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a filmben.
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
Bambi, a fiatal őzike, akinek anyját egy vadászaton kilőtték, s ő ettől kezdve teljesen magára hagyatva barangol az erdőben, miközben számos kalandon megy keresztül. Végül találkozik egy másik őzzel, és - közben felnőve - egy csapat vezetője lesz.
A modern filmművészeti irányzat emblematikus rendezőjének számító Fellini később az ún. posztmodernhez csatlakozott. Ennek az áramlatnak lett jelentős műve a Casanova. Ezt a sokszor és sokféle értelmezésben feldolgozott témát Fellini a hetvenes évekre utalóan főleg egy aspektusára élezte ki: Casanova, aki kora művelt, önálló szellemiségű alakja volt, éppen ebben a minőségében nem kellett senkinek. Szexuális látványosságként, erotikus gerjesztőként kezelték, hiába próbált újra meg újra teljes emberként érvényesülni, ez még a szerelmében sem sikerült. Emlékirataiban, nemhiába tekint vissza keserűen erre a sajátosan romlott egyéneket igénylő, bomlott világra, ahol még egy gép is szeretetreméltóbb az embereknél.
Edmond Dantes fiatal hajóst ellenségei politikai összeesküvés gyanújába keverik. A szerencsétlent eljegyzési vacsorájáról cipelik el If várába. Dantes 8 éven át sínylődik a börtönben, majd fogolytársa, Faria abbé "segítségével" megszökik, és hihetetlen gazdagsághoz jut. Visszatérve Párizsba nekilát, hogy leszámoljon három gyűlölt ellenségével...
A harsány komédia közvetlenül a háború utáni Párizsban játszódik. A fiatal házaspár, Antoine és Antoinette nagy összeget nyertek a lottón, de a szelvényüket nem találják sehol. Őrült keresés kezdődik, amelynek során átkutatják fél Párizst...