Egy ügynök titokban rég elfeledett történetek után kutat egy korról, amikor a számítógépes szórakoztatóipar szárnyra kapott. A kutatásai során talált információk alapján a vasfüggönynek köszönhető elszigeteltség ellenére Magyarországon a 80-as, 90-es években rendkívül színvonalas videojáték-fejlesztések folytak. Olyan kiadók adták ki a magyar játékokat, mint például a Commodore, Virgin, Activision. Egy 1984-ből előkerült cikkben a The Times arról számol be, hogy “…a nyugati játékboltok letakarítják polcaikat, hogy elférjenek rajtuk a magyar játékok…”. A Vakondok 4 – Végigjátszás egy dokumentumfilm a 80-as, 90-es évek magyar videojáték-fejlesztéseiről. Történet egy korról amikor a magyar fejlesztők munkáit szinte az egész világ ismerte, miközben nem sok mindenki tudott arról, hogy Magyarországon egyáltalán folynak ilyen fejlesztések.
Mire jó a trollkodás? Lecserélhető-e humorra a sport? Volt-e élet a mobil elterjedése előtt? A nők lennének jobb férfiak, vagy a férfiak lennének jobb nők? Mire jó a zászló, ha nem fúj a szél? Ezekre a kérdésekre nem ad választ Hadházi új önálló estje, de legalább lehet rajta nevetni. Nekünk áll a László.
Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetni valóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg, hogy akasztották volna fel kétnapos korában. Most az anyja elszegődteti a bakterházba. A kisfiú szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a Büdös Banya miatt.
Négy régi jó barát - a rendszerváltásig mindnyájan vasutasok - a leépítések áldozatai lesznek. Sok évvel ez után, mikor már a régi állomást is elhordták a tolvajok, Honos falu egykori állomásfőnöke Zsuzsa Lajos értesítést kap a városból, hogy menjen be az állomás irodájára. A MÁV ugyanis ezt a szárnyvonalon lévő állomást nézte ki, hogy a Taszáron állomásozó katonáknak szállított árut ellenőrizzék. Zsuzsa Lajos, hogy a négy barát alkalmilag újra álláshoz jusson azt hazudja, az állomás még létezik, és képesek ellátni a feladatot.
Európa szívében egy autoriter rezsim van kialakulóban. A hatalom kiépítéséhez olyan mértékű ellenőrzés alá vonták a magyar médiapiacot, amilyenre még nem volt példa az EU országaiban. Az ÖT LECKE A VALÓSÁG FELSZÁMOLÁSÁRÓL egy csapat fiatal újságíró elkötelezett küzdelmét követi nyomon Orbán Viktor propagandagépezetével szemben, amely mára már túlnőtt az országhatárokon. Ők azok a bennfentesek, akik vállalták a kockázatot és a rendszer ellen fordultak.
A Volt egyszer egy képregény átfogó képet ad a magyar képregénykultúráról, érintve a képregény történetét a kezdetektől napjainkig, fókuszba helyezve a magyar képregény fejlődését. Filmünk elkalauzolja a nézőt a kezdetben a napilapokban közölt képregények szárnybontogatásaihoz, valamint a magyar képregény jelenlegi világába. A magyar képregénykiadók és -készítők motivációjára, és a médium iránti elkötelezettségére is kitérünk. A nagy hagyománynak örvendő képregénybörze múltja és jelene is terítékre kerül, a főszervező és egyben képregénykiadó Harza Tamásnak a megszólalásával. Hazai képregényszerzők nyilatkoznak a képregényről, mint megélhetési formáról. Emellett a képregény, mint médium lehetséges jövőjére is kitérnek a megszólalók.
Bombaként robbant a hír: egy idegen civilizáció nagy erősségű rádiójeleit észlelték Magyarországon. Maroknyi csapat kapta a megbízást, hogy elkészítsék az emberiség első filmes csillagközi üzenetét egy távoli galaxisba. A nemzetközi űrügynökségeket megkerülve, egy Kondor nevű kétes hírű hazai gyártó sufnituning hordozórakétájával kívánják ezt célba juttatni. Érdemes a szereposztásra nézni; a világ első kultúr sci-fije valódi sztárdömping: 42 ismert és elismert zenész, művész, tudós, kutató, szakember, üzletember és sportoló honfitársunktól várja a végső választ a földi lét alapvető kérdéseire. A Lámpagyújtogatók kategóriát teremt; az Androméda-köd lényei mellett kötelező élmény minden kapaszkodni vágyó földlakónak is. Az emberi(es)ség nagy filmje, popcornfilozofikus, hídverő ügy.
Vajon a természet szeszélyeivel és a globális piac kihívásaival egyszerre hadakozva sikerülhet-e visszaszerezni a tokaji aszú régi dicsőségét? Újjászületik-e a nagy bor, vagy a történelem homályába vész? Történet álmokról, világmegváltó tervekről és a tokaji bortermelők megszállott küzdelméről. A filmben megszólalók a tokaj-hegyaljai borvidék elkötelezett borászai és a magyar borkultúra nagykövetei: Szepsy István, a mádi Szepsy pincészet alapítója; Bacsó András, a Tokaj-Oremus pincészet igazgatója; és Alkonyi László, az egykori Borbarát magazin főszerkesztője, aki jelenleg a tállyai Kaláka Pincészet társtulajdonosa és borásza.