A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.

Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.

Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.

A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.

Anglia diktatúrától szenved a nem is olyan távoli jövőben. A tévéből dől a propaganda, a titkosrendőrség pribékjei mindenkit rettegésben tartanak. Evey-t, a fiatal lányt egyik este elkapják az utcán, a halál torkából egy titokzatos alak, V szabadítja ki. A férfi a négyszáz éve kivégzett lázadó, Guy Fawkes álarcát viseli. Fawkes társaival együtt levegőbe akarta röpíteni a parlamentet, hogy az országot megszabadítsa a zsarnokságtól. De a merénylet meghiúsult, az összeesküvők bitón végezték. Evey apránként megismeri V múltját, mely a férfi bosszúvágyát táplálja. És miközben maga is megjárja a diktatúra börtöneit, rájön, hogy V ugyanarra készül, amire annak idején Fawkes.

Fekete vidéknek hívják azt a területet Los Angelesben, ahol az állig felfegyverzett zsaruk az utcaképhez tartoznak, és egész nap köröznek a rendőrségi helikopterek. Aki élve kerül ki innen, annak nincs mitől tartania, az már mindent látott, mindent megtapasztalt. Tre Styles jó srác, itt nőtt fel, de nem rontotta el a környezete. Elege van abból, hogy vekkercsörgés helyett fegyverdörgésre ébred. És elege van abból is, hogy a legjobb haverjait látja összeesni egy-egy utcai tűzpárbaj során. Két barátjával elhatározza, kitörnek ebbol az ördögi körből. Ám fekete vidéken sötétek a kilátások.

Az ex-magánnyomozó Jeff Bailey egy kisváros benzinkútját üzemelteti, és boldogan tölti napjait szerelmével - amíg a múltja utól nem éri. Whit Sterling, aki egyszer felbérelte, hogy keresse meg és hozza vissza neki a nőt, aki elhagyta és meglopta, rendezni akar egy régi tartozást: Bailey ugyanis beleszeretett a nőbe, és elszökött vele.

Lódzban vagyunk a századfordulón, a korai kapitalizmus kibontakozása idején. A textiliparáról híres városban, Karol Borowiecki , a nemesi származású lengyel fiatalember és két barátja, a német Maks Baum és a zsidó Moryc Welt elhatározzák, hogy önálló vállalkozásba fognak, textilgyárat alapítanak... A világhírű, Nobel-díjas Wladyslaw Reymont regényéből készült film sokrétű jelentéstartamából most csak egy gondolatot idéznénk az idős nemes, Borowiecki úr szavaival: "Ti persze mind csak nevettek a múlton, a tradíciót hullának nevezítek, a nemességet előítéletnek, az erényt babonának, eladtátok a lelketeket, eladtátok az aranyborjúnak... "

Gordon Gekko semmi sem drága, semmi sem értékes és csupán egyetlen dolog érdekli: a siker. Egy fiatal, nagyra törő alkalmazottjában felismeri ugyanezt a tulajdonságot és tanítványául fogadja őt. Bud Fox pedig mindent megtenne, hogy elleshesse a győzhetetlennek tűnő tőzsdemágus titkait. Eladja neki a lelkét. És mit kap cserébe? Ő azt hiszi, a boldogságot.

Sean Archer FBI-ügynök élete legőrültebb akcióját hajtja végre, amikor orvosi beavatkozással arcot cserél gyűlölt ellenségével, a kómába esett Castor Troy-jal. A megszállott ügynök így próbálja kiszedni a kegyetlen terrorista öccséből, hová rejtették a várost fenyegető bombát. Csakhogy időközben az arc nélküli Troy magához tér és bosszúra éhesen Archer arcával távozik a kórházból.

Mark Sway, a tizenegy éves kisfiú egy kegyetlen gyilkosság szemtanúja. A kerület ambiciózus ügyésze mindent elkövet, hogy a megfélemlített kisfiút vallomásra bírja. Mark azonban hallgat, hiszen nyomában a kegyetlen gyilkos, aki megfenyegette, hogy megöli, ha beszél. A félelem nem alaptalan, hiszen Mark egy maffia-leszámolás egyetlen tanúja, a gyilkos pedig tapasztalt profi, akinek egyel több, vagy kevesebb élet nem nagyon számít, különösen, ha a “karrierje” van veszélyben. A nemrég még gondtalan gyermekkorát élő Mark egy halálos játszma kereszttüzében találja magát. Egyetlen barátja a bátor, ám tapasztalatlan ügyvédnő, aki kockára teszi érte karrierjét ... és életét.

Gary Fleder Leszámolás Denverben című amerikai krimijének főszereplőjét, Jimmy-t nem véletlenül becézik "Szent"-nek, a derék férfiú - aki manökenként is megállná helyét - úgy dönt, hogy átmenetileg szünetelteti bűnügyi Kft.-jét, és más morbid foglalatosságba kezd: haldoklókról készít majd ezentúl videóüzenetet. A maffiafőnök azonban utoljára még rábeszéli egy kemény melóra, alaposan helyben kell hagynia valakit, aki a főnök fiának boldogságát dúlta szét. Csábító a beígért tíz lepedő, összeszedi hát újra a bandát, és a hecc kedvéért elvállalja a megbízatást. A feladat végrehajtása túlságosan jól sikerül, megölik szerencsétlen fickót, ráadásul váratlanul előbukkan az a nő is, aki miatt az egész akciót eltervezték. Mivel a megbízást nem teljesítették megfelelően, nekik is menekülniük kell.

Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan rémálommá válik az élete. Bicke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánja el magát: merényletet próbál elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen.

Egy drogfüggő rocksztár, halála utáni nyomozás során különös, morbid szerencsejátékra derül fény, mely felütötte a fejét San Francisco utcáin. A játék lényege, hogy nyolc híresség nevét felírják egy listára, és arra lehet fogadásokat kötni, hogy a listáról kit gyilkolnak meg először. Ugyanezen a listán szerepel annak az angol rendezőnek a neve is, aki a meggyilkolt zenésszel halála előtt videoklipet forgatott, és a bizonyítékok többsége az ő bűnösségére utal. Ám Harry úgy véli, a dolog nem lehet ilyen egyszerű. Sajátos módszereivel veti bele magát a nyomozásba, melynek a tétje hamarosan megváltozik számára: kiderül ugyanis, hogy az ő neve is felkerült a listára.

Amikor Walter Wade, az elkényeztetett egyetemista megöl egy fiatal fekete diákot, John Shaft hajtja végre a letartóztatást. Walter kicsúszik az igazságszolgáltatás kezei közül és meglép az országból, ám kétévnyi várakozás után, amint Walter titokban visszatér az államokba, Shaft ismét őrizetbe veszi. Walter tehetős apja azonban megint leteszi fiacskájáért az óvadékot, úgyhogy az - immár újra szabadlábon - csak az alkalmat lesi, hogy hullaházba küldje Shaftot. Ugyanerre az alkalomra vár Shaft két korrupt kollégája Jack Roselli és Jimmy Grovitch is, csakúgy, mint Poeples Hernandez, egy dominikai kábítószer-kereskedő kiskirály, aki azért esküdött bosszút Shaft ellen, mert az megszégyenítette őt a fennhatósága alatt álló körzetben. A nyomozó csak két legközelebbi barátjára támaszkodhat: Carmenre, aki szintén zsaru, és utcai ügyekben bennfentesnek számító bizalmasára Rasaanra.

Mit tehet egy jogász, ha túl sok a munkája, a családja elhagyja, mert nagyon unja a munkamániáját, ő pedig egyedül él egy nagy, üres házban, elviselhetetlenül unalmas szomszédai között? Természetesen felkeresi az interneten a magányos jogászok csevegőfórumát és udvarolni kezd. Azután randevúra hívja választottját. Aki el is jön. És vele jön a pokol. A botrány. Az őrültek háza. Nyomában pedig a rendőrség. Mert persze az, aki írásban karcsú szőke ügyvédnőnek mondta magát, valójában fekete, nagyszájú és megállíthatatlan, mint egy úthenger. Egyébként bankrablásért ült, míg meg nem szökött. És most azt akarja, hogy alkalmi levelezőpartnere vállalja el a védelmét. A jogász megpróbálja kidobni, de ő kidobhatatlan. Aztán megpróbálja lerázni, de lerázhatatlan. És elhallgattathatatlan és leállíthatatlan. A békés környékre beköltözik a gettó, az addig visszavonult életet élő férfi pedig olyasmiket tesz és mond, amiket addig álmában sem mert volna. De fokozatosan ráérez az ízére.

Cary több motort is ellopott az egyik motoros banda főnökétől, Henrytől. Csakhogy a motorokban elrejtve ott lapult valami, ami nagyon értékes volt, ezért Henry meg akarja leckéztetni azt, aki túljárt az eszén. Amikor megölnek egy rivális motorost, Carynek menekülnie kell, mivel minden nyom hozzá vezet. Hogy tisztázza magát, el kell kapnia az igazi gyilkost, persze úgy, hogy közben elkerülje a nyomában járó FBI-ügynököt és a bosszúszomjas Henryt is.