Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Egy új, szocialista nagyváros valahol Magyarországon az 50-es évek közepén. Mindenki vándormadárként érkezik valahonnan, mint Berci és részeges nagypapája, vagy faluról a Daru család. Berci azzal hívja ki maga ellen a gyerekek haragját, hogy mindenben ügyesebbnek és leleményesebbnek bizonyul társainál. Kis társnője, Kati, dédelgetett libája miatt számít különcnek. A két gyerek között barátság szövődik.
A fiatal derék szenátor, Jefferson Smith titkárnője, Saunders segítségével leleplezi a politikusok korrupcióját, és a hatalmasok elleni küzdelem rettenthetetlen harcosává válik. A pártfőnök, a kormányzó és a szenátor feletti győzelme egy 23 órás szenátusi beszédben tetőz, melyben pellengérre állítja a hatalmasok fondorlatait.
Egy népszerű populista író folytatásos regénye ihlette az első klasszikus Capra-hős, Mr. Deeds figuráját. Az egyedül élő kisvárosi műszerész, aki alkalmi köszöntőket ír és a helybéli fúvószenekarban játszik, váratlan 20 millió dolláros öröksége folytán bekerül New York számára idegen, csalárd világába. Beleszeret egy ambiciózus újságírónőbe, aki aztán gátlástalanul kipellengérezi nevetséges naiv viselkedése miatt. Mikor azonban rokonai őrültnek próbálják nyilvánítani, mert vagyonát szét akarja osztani a munkanélküliek között, humorával és népies ravaszságával nemcsak épelméjűségét bizonyítja, hanem nevetségessé teszi valamennyi ellenfelét. Ez a legjobb rendezés Oscar-díjával kitüntetett film nemcsak a korabeli amerikai közönség álmaival ismertet meg meseszerű formában, hanem ma is maradandó élményt nyújt egy kitűnő színész - Gary Cooper - alakította figura lélektanilag hiteles kalandjaival.
A szentföldi hadjáratból hazatérőben Oroszlánszívű Richardot Lipót, Ausztria királya elfogja. Angliában a testvére, János herceg kihasználja az alkalmat és bátyja helyébe lép. Sanyargatja a népet, ezért Robin of Locksley fellázad ellene. Elfogni ugyan nem tudják a vakmerő fiatalembert, de teljes vagyonelkobzásra ítélik. Ekkor Robin a sherwoodi erőbe költözik, maga köré gyűjti Richard király hívet. Megfogadják, hogy felveszik a harcot az elnyomás ellen. A szegény, elnyomott népért és az igazságért küzdő törvényen kívüli Robin Hood története minden időben megmozgatta az emberek képzeletét és érzelmeit. A 15. századtól kezdve balladák, színdarabok, regények és képregények hagyományozták nemzedékről nemzedékre a legendás hős és társai tetteit, akikről szinte a filmgyártás születése pillanatától filmek sokasága is készült. Máig az egyik leghíresebb közülük a magyar származású Kertész Mihály 1938-as hollywoodi kalandfilmje. Robin Hood szerepét Errol Flynn alakítja.
Az Errol Flyn által alakított hajóskapitány egy halálos ítélet elől menekül. A film bővelkedik akcióban, kardforgatásban és természetesen romantikában.
A paradicsomról szinte mindenkinek ugyanaz jut eszébe: érintetlen szépség, béke, fenséges nyugalom, boldogság. Ám arra kevesen gondolnak, micsoda veszélyeket is rejthet. Történetünk fõszereplõi, két gyermek és egy hajószakács különös módon bukkan rá a paradicsomra a Csendes-óceán déli részén: hajótörést szenvednek, amit csak hárman élnek túl. Ám Emmeline és Richard nem sokáig számíthat az idõs férfi oltalmazására: Paddy néhány nap elteltével egy hordó rumra bukkanva halálra issza magát. A két fiatal teljesen magára marad a sok-sok veszélyt rejtõ dzsungelben, ám lassanként alkalmazkodva a hajótörött életmódhoz, berendezkednek a gyönyörű szigeten. Távol a társadalomtól, önállóan élik át a serdülõkor, a felnõtté válás különbözõ stádiumait, felfedezik egymás testét, szerelmét.