Izgalmakkal teli klasszikus filmalkotás, amelyben egy gonosz férfi kész őrületbe kergetni szép fiatal menyasszonyát, csakhogy az elrejtett drágakövek nyomára bukkanjon. A mézeshetek végeztével a pár egy ódon birtokra költözik, amelyet a feleség örökölt gyilkosság áldozatául esett nagynénjétől. Ezzel minden készen áll ahhoz, hogy a gonosz férj véghezvigye ravasz terveit és addig játsszon gonosz bújócskát a házban, amíg kétségbeesett felesége kételkedni nem kezd saját elméje épségében.
Fritz Langnak, a német filmgyártás híres rendezőjének első Amerikában készült filmje váratlan fordulatokban bővelkedő történet, mely nemcsak művészileg, hanem lélektanilag is tökéletesre sikerült. A nőrablás vádjával ártatlanul előzetes letartóztatásba került fiatalember személyiségváltozása áll a középpontban, amely során a szelíd hősből mániákus bosszúálló válik, míg végül lelkiismerete és embersége diadalmaskodik bosszúvágya fölött. Spencer Tracy első nagyszabású és nagy hatású alakítása: mély átéléssel, nagy érzékenységgel formálta meg ezt a meghasonlott figurát, akiben - mint későbbi híres szerepében, Dr. Jekyllben - megmutatkozik az emberi kettősség, a hajlam a jóra és a gonoszra.
A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten... A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal... A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része.
Ahmad, a hatalmától megfosztott király, Bagdadban ismeretlen tolvajként boldogul. Beleszeret a szultán lányába, aki a gonosz vezír, Dzsafar felügyelete alatt áll. A kis Abuval, és a hatalmas dzsinnel szövetkezve sikerül Dzsafar hatalmát megdöntenie és a hercegnő kezét elnyernie.
A hanyatló Spanyolországban játszódó történet középpontjában a magányos királynő áll, akit egy ádáz cselszövés meg akar alázni. Nem csak a melodramatikus cselekmény és a csodálatos nyelvezet adja a film értékét, hanem a beteljesíthetetlen szerelem igazi tragikuma is, meg a nagy történelmi vízió, amelyben a lakáj tulajdonképpen a népet, a királyné pedig a nőt személyesíti meg. Mint minden drámában, itt is megmutatkozik az ember gyötrő tehetetlensége, hogy megtalálja önmagát és hatással legyen a történelemre. Jean Marais legendás alakítást nyújt a nemesszívű, tehetséges, igaz ember, Ruy Blas megformálásával.
A paradicsomról szinte mindenkinek ugyanaz jut eszébe: érintetlen szépség, béke, fenséges nyugalom, boldogság. Ám arra kevesen gondolnak, micsoda veszélyeket is rejthet. Történetünk fõszereplõi, két gyermek és egy hajószakács különös módon bukkan rá a paradicsomra a Csendes-óceán déli részén: hajótörést szenvednek, amit csak hárman élnek túl. Ám Emmeline és Richard nem sokáig számíthat az idõs férfi oltalmazására: Paddy néhány nap elteltével egy hordó rumra bukkanva halálra issza magát. A két fiatal teljesen magára marad a sok-sok veszélyt rejtõ dzsungelben, ám lassanként alkalmazkodva a hajótörött életmódhoz, berendezkednek a gyönyörű szigeten. Távol a társadalomtól, önállóan élik át a serdülõkor, a felnõtté válás különbözõ stádiumait, felfedezik egymás testét, szerelmét.
Martin Griffon rendőrfelügyelő egy ügyvéd meggyilkolása ügyében nyomoz, amikor korrupció nyomaira bukkan. Nyomozása során egyre érdekesebb információkra lel, kiderül, hogy az ügy szálai a legmagasabb kormánykörökig érnek. Griffon nehéz helyzetbe kerül, mert fogalma sincs arról, hogy kiben bízhat, és kiben nem, beleértve a saját kollégáit is. Ha nem vigyáz, az könnyen az életébe is kerülhet. Az újságíró szerelme támogatása nélkül a rendőrfelügyelőnek esélye sincs arra, hogy felgöngyölítse az ügyet.