Gandalf Pipinnel Gondorba vágtat, hogy Denethort felkészítse Szauron túlerejével szemben. Théoden király összevonja seregeit Gondor segélyhívására. Aragorn végül vállalja sorsát, és hű társaival harcba szólítja a hegyek közt élő holtakat. Középfölde sorsa azonban egészen máshol fog eldőlni. Frodó és Samu a Hatalom gyűrűjével Mordor sötét útvesztőit járja. De minél közelebb kerülnek a Végzet hegyéhez, Frodót annál jobban húzza a Gyűrű szörnyű súlya. A világ sorsa egy apró hobbit kezében van, aki kétséges, hogy ellen tud állni a legnagyobbakat is legyőző kísértésnek.

Frodó, az ifjú hobbit egy gyűrűt kap Bilbótól, amiről kiderül, hogy az Egy Gyűrű, mellyel a Sötétség Ura rabszolgasorba taszíthatja Középfölde népeit. Gandalf Völgyzugolyba küldi Frodót, ahol a tündék legbölcsebb vezetője, Elrond dönt a gyűrű sorsáról. Nincs más lehetőség, a gyűrűt el kell pusztítani Mordorban, a Végzet-katlanban. A szabadnépek tanácsán megújul a Szövetség, és Gandalf vezetésével Frodó és társai, a dúnadán Aragorn, a tünde Legolas, Gimli, a törp, és Boromir, az emberek képviseletében, nekivágnak a reménytelen küldetésnek. A jövő attól függ, hogyan alakul a szövetség sorsa.

A gonosz ereje egyre nő, mert szövetséget kötött a két torony: Szauron vára Barad-dúr, és Szarumán, az áruló mágus erődje, Orthanc. Frodó és hű barátja, Samu Mordor földje felé tart, hogy a tűzbe hajítsa terhét, ám egy újabb veszéllyel kell szembenézniük - felbukkan Gollam, aki magának követeli a gyűrűt. Eközben a szövetség még élő tagjai a Kósza vezetésével újabb harcokba keverednek. Rohan lovasai mellett küzdenek és különös szövetségesekre lelnek, az Entekre. Árnyék vetül a világra. A Sötét Úr hadseregei Gondor felé vonulnak. Kezdetét veszi a háború.

Marty McFly átlagos kamasznak látszik, de van egy őrült barátja, Doki, aki megépítette a plutónium meghajtású időgépet. Dokit váratlanul halálos támadás éri, s Marty is csak az új találmánnyal nyer egérutat. Arra azonban ő sem számít, hogy 1955-be utazik vissza, épp abba az időszakba, amikor szülei is a padot koptatják. A bajt csak fokozza, hogy majdani anyja Marty megérkezése óta ügyet sem vet majdani apjára, ami beláthatalan következményekkel járhat a jövőben. Ha életben akar maradni, el kell érnie, hogy szülei egymásba szeressenek és el kell távolítania az anyját molesztáló Biffet.

Joel döbbenten fedezi fel, hogy barátnője, Clementine kitöröltette az emlékezetéből eseménydús kapcsolatuk minden emlékét. Kétségbeesésében ő is felveszi a kapcsolatot az eljárás feltalálójával, hogy kitöröltesse a lányt a saját emlékezetéből. De ahogy emlékei fokozatosan eltűnnek, úgy ébred rá újra a Clementine iránti szerelmére. Agya rejtett zugainak mélyén olyan erők működnek, amelyek megpróbálják megakadályozni az eljárás sikerét. Ahogy Dr. Mierzwiak és munkatársai szinte űzik-hajtják saját emlékeinek útvesztőjén át, világossá válik, hogy Joel egész egyszerűen nem tudja Clementine-t kiverni a fejéből.

Ezer évvel az után, hogy a Hétnapos Tűz megsemmisítette szinte az egész bolygó emberi lakosságát, a Földnek csak kis részén maradtak túlélők. A rettegett erdő, Átokfölde elborított szinte mindent, gyilkos óriásrovarok nyüzsögnek benne, s gigantikus fái halálos méregspórákat termelnek. Az emberlakta terület zsugorodik, s a megmaradt városok öldöklő háborúkat vívnak. A Szél Völgyében, melynek hercegnője a fiatal és talpraesett Nauszika, még béke uralkodik...

A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

Történetem hősei angyalok. Igen, munkanélküli őrangyalok, akik a háború befejezése óta Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen így hátrahagyta őket. Azután egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel, angyalszárnyacskákkal a ruháján. Ezt nagyon mulatságosnak találja, és nagyon tetszik neki ez a lány. De ahhoz, hogy beleszerethessen, halandóvá kell válnia, mint minden földi lénynek. Nehéz elhatározás előtt áll... (Wim Wenders) A nyolcvanas évek közepén még kettészakított Berlinben játszódó - cannes-i rendezői díjjal kitüntetett - film az évtized iskolateremtő alkotásává vált.

Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek.

Rendkívül zavaros Alvy Singer, a negyvenéves tévékomikus magánélete. Egyrészt idegbeteggé teszi New York állandó lüktetése, másrészt a közelmúltban elhagyta a barátnője. Ebben a felfokozott lelkiállapotban Alvy visszatekint az életére, a gyerekkorától kezdve egészen a különböző nőügyekig. Közülük is kiemelkedik az Annie Hallhoz fűződő kapcsolata. Egyfelől inába szállt a bátorsága, hogy elkötelezze magát, ám amikor Annie hátat fordított neki, minden áron vissza akarta szerezni. (port.hu)

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

Karol, egy lengyel férfi és francia felesége, Domonique éppen válnak. A férfi elveszíti mindenét, ami jelentett neki valamit. Egy honfitársa, Nyikolaj segít neki, hogy visszatérhessen Lengyelországba. Egyetlen célja van: Dominique szerelmének visszaszerzése...

Azok a harcosok, akik a Vudan-hegy szerzeteseitől tanulják a fegyverforgatás fortélyait, szinte legyőzhetetlenek. Közéjük tartozik L is, aki viszont hátat szeretne fordítani a harcnak, ezért el is elajándékozza híres kardját, a Jade Rókát. A kardot azonban elrabolják, így Li és Su Lien , a kiváló harcos testőrnő feladata, hogy visszaszerezzék a legendás fegyvert. A rabló azonban szintén remekül bánik a karddal, méltó ellenfele a Vudan-hegy neveltjeinek, és legnagyobb meglepetésükre ő csupán egy fiatal lány. Ang Lee, az Értelem és érzelem, valamint a későbbi Túl a barátságon című film (melyért Oscar-díjat nyert) rendezőjének zseniális, harcművészeti drámája az egész világot elvarázsolta, és távol-keleti filmektől szokatlanul nagy siker lett mind az amerikai közönség, mind a kritikusok körében. Összesen 10 Oscarra jelölték, melyekből végül 4-et díjra is váltott.

Chris Wilton (Jonathan Rhys Meyers) a jóképű és megnyerő modorú fiatalember bármire hajlandó, hogy gazdag legyen. Kap is a lehetőségen, amikor egyik tanítványa, a tehetős Tom (Matthew Goode) a pártfogásába veszi. A simulékony Chris behálózza Tom nővérét, Chloét (Emily Mortimer) és rövid időn belül feleségül is veszi. Hamarosan azonban szemet vet Tom menyasszonyára, Nolára (Scarlett Johansson) is, aki enged a bűnös csábításnak.

Parisz, Trója hercege és Helené, a spártai hercegnő - ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja előidézni. Parisz elszereti és elrabolja Helenét férjétől, Meneláosz királytól, és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt, aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helenét és fivére becsületét. Agamemnónnak kapóra is jön ez az eset, hiszen végtelen kapzsiságában régóta feni a fogát Ilionra: ha elfoglalja Tróját, övé a teljes Égei-tenger, és megerősíti hatalmát máris óriási birodalma felett...

A film 1982-ben, a szolidaritásmozgalom utáni rendkívüli állapot idején játszódik. Egy fiatal ügyvéd váratlanul meghal autóbaleset következtében, félbehagyva egy sztrájkszervezés miatt elitélt fogoly védelmét. Felesége rájön, hogy jobban szerette férjét, mint gondolta, és ezért segít új ügyvédet találni férje ügyfelének. Az új ügyvéd idősebb és hajlamosabb a kompromisszumokra, igyekszik elkerülni a konfliktust a hivatalos igazságszolgáltatással. A meghalt férj szellemként kíséri feleségét, és misztikus üzeneteket hagy számára. (port.hu)

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája: a japán légierő megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék - azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé.

Amerikai és szovjet atom-tengeralattjárók sorra tűnnek el a nemzetközi vizeken. Az események hátterében az ördögien gonosz milliárdos, Mr. Stromberg áll, akinek végső célja, hogy a tengeralattjárókon lévő nukleáris robbanófejeket felhasználva - egy hatalmas, a tenger mélye alatt fekvő katonai bázisról - kirobbantsa a harmadik világháborút. A britek James Bondot, a szovjetek Anja Amaszova titkos ügynököt bízzák meg azzal, hogy megoldja a helyzetet. A két kém egymással szövetkezve lát neki a feladatnak és eleinte sikeresen is veszik az akadályokat, sőt idővel úgy tűnik, többről is szó lehet köztük a közönséges munkakapcsolatnál. De aztán kiderül, hogy Anja korábbi szerelmét James Bond ölte meg egyik korábbi megbízatása során.

Matt brit geológus, aki jégbõl vett fúrásmintákat elemez, így dekódolja az összepréselt rétegek több ezer éves jégkori történetét. Miközben teljes elszigeteltségben végzi kutatómunkáját az Antarktiszon, azon kapja magát, hogy élete egyik esztendejét is elemezni kezdi. Néhány intenzív emlékbõl próbálja rekonstruálni, hogy volt-e bármi jelentõsége, és ha igen, mekkora Lisával, az amerikai vendéghallgatóval folytatott (és már véget ért, vagy legalább is jegelt) viszonyának, valamint azt, hogy vajon kevésbé volt-e akkor magányos, mint most, a jeges pusztaság közepén. 9 rock koncerten és ugyanennyi erotikával fűtött jeleneten keresztül láthatjuk a szenvedélyes és minden tabutól mentes kapcsolat krónikáját.