Egy anya, aki bocsánatot kér gyermekétől, hogy e világra hozta... A film fiatal rendezőnője, Waad al-Kateab az aleppói szír felkelés közepette meséli el öt év történetét: hogyan lesz szerelmes, házasodik meg, majd ad életet kislányának Samának, miközben az egész világ összeomlik körülötte. Waad fiatal orvos férje a végsőkig küzd a szír kormány és az orosz felségjelű gépek okozta pusztítás túlélőinek életéért. Ártatlan civil emberéletekért. Hihetetlen érzelmi viharok, öröm, gyász, túlélés közepette Waad végül válaszúthoz érkezik: maradjon-e a kataklizma poklában, vagy kislánya biztonsága érdekében meneküljön el a városból, még akkor is, ha a menekülés egyet jelent azzal, hogy felhagy a szabadságért folytatott küzdelemmel, amelyért oly sokat áldozott...

A film egy részletes betekintést nyújt az Egyesült Államok börtönrendszerébe és abba, ahogy ez feltárja a nemzet rasszal kapcsolatos egyenlőtlenségének történetét.

A César-díjas Mikrokozmosz nem szokványos természetfilm, inkább rovar-eposz, hősökkel, istenekkel. A film címe beszélő cím, a körülöttünk lévő mikrovilágot, magát a mikrokozmoszt teszi láthatóvá a biológus páros. A Mikrokozmoszban egy és negyed órán át minden szöveg, narráció, ismeretterjesztő információ nélkül élhetjük át az apró, fűközeli lények: rovarok, csigák, lepkék életét. Olyan ez a film, mint egy szimfónia vagy mint egy ősi mítoszokat rejtő képeskönyv. Nem természetfilm, nem dokumentum, nem ismeretterjesztő oktatófilm, hanem a valóság valószerűtlen látása, egy nem létező perspektívából való szemlélése, mely így egy valótlan valóságot teremt, ismert lényeket tesz idegenné, saját világunkat a képzelet alkotásává változtatja, vagyis ez a film - ahogy maga nevezi magát - "természeti fikció".