Hedwig, a rockénekes Hanselként született, és nehéz körülmények között nőtt fel. Hansel találkozik a jóképű amerikai katonával. A férfi azt ígéri, magával viszi Amerikába, egy feltétellel, ha nővé operáltatja magát. Az operáció azonban nem sikerül, így a nevét Hedwigre változtató Hansel kilátástalan helyzetbe kerül. Hedwig mindenféle munkát elvállal, hogy megéljen, miközben énekesnőként is fellép. Megismerkedik a tizenhat éves, vallásos Tommyval. Összebarátkoznak, ám Tommy ellopja Hedwig dalait, és igazi rocksztár lesz belőle, amiről Hedwig mindig is álmodott.
Négy - kitűnő színészek alakította - értelmiségi polgár összeszokott együttesként látogat el egyikük vidéki házába, hogy ott zavartalanul elégíthessék ki kifinomult ínyenc vágyaikat néhány meghívott prostituált, majd az ott marasztalt helybéli tanítónő társaságában. Az ínycsiklandó gasztronómiai élvezet állati zabálássá fajul, párhuzamosan a rafinált szexuális örömszerzés elfajulásával. Nyilvánvaló, hogy az az emberi bomlás, amely az élvezetek ilyen hajszolásában kulminál, önpusztításhoz, halálhoz vezet, amit csak a más alkatú - ebbe az életformába csupán belekóstoló - nő élhet túl. Ferreri itt vetette fel talán a legerőteljesebben - és kétségtelenül a legsokkolóbban - az általános emberi lealacsonyodás problémáját, amely oly jellemző tárgya volt a posztmodern filmeknek.
Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.
A megtörtént eset alapján készült film főszereplői dél-kaliforniai aranyifjak, akiknek a medencés vityillókban semmittevéssel vagy anyagozással töltött heverészés, illetve a partiról partira való sodródás olyan mértékben eltompítja a realitásérzékét, hogy az néha fergetegesen vicces, máskor pedig rémisztő következményekkel jár. A helyi anyagelosztó, Johnny Truelove (Emile Hirsch) üzleti vitába keveredik egyik ügyfelével. Úgy dönt, haverjaival elrabolják a rakoncátlankodó kuncsaft öccsét, hogy egy kicsit megleckéztessék. Emberrablásra azonban nincsenek berendezkedve, senkinek nincs nagy kedve valami eldugott helyen vigyázni az öcsire, meg egyébként is kiderül, hogy jó fej a kissrác, úgyhogy inkább elviszik magukkal bulizni. A túsz valószínűleg legboldogabb napjait tölti együtt elrablóival, azonban a drogoktól eltompult elme és a helyzetkényszer beláthatatlan és veszélyes ösvényre tereli az ügyet.
A tízéves Jeliza-Rose kábítószerfüggő szülei nem sokat törődnek lányukkal. Nem csoda, hogy a kislány saját képzeletvilágába menekül, ahol legjobb barátai azok a babafejek, amiket testükről leszedve ujjbábként használ. Miután Jeliza-Rose anyja heroin-túladagolásban meghal, az apja vidékre utazik vele, a nagymama egykori birtokára. A semmi közepén álló lepusztult ház megtelik a kislány fantáziája teremtette lényekkel, szellemekkel. Eközben az apja újra belövi magát, ám erről az útjáról már nehéz a visszatérés. A kislány pedig megismerkedik szomszédaival: a félszemű Dell-lel, aki a gyerek világában kétségtelenül maga a boszorkány; valamint Dickens-szel, Dell féleszű öccsével, akit Jeliza-Rose a saját férjének képzel.
Hőskorát éli a televíziózás az ötvenes évek Amerikájában. Az amerikai lazaságot megjelenítő Lanny Morris és az angol eleganciát képviselő Vince Collins sikeres komikusduót alkot. A korszak népszerű sztárjaként Lanny és Vince mindent és mindenkit megkap, amit és akit csak akar. Az arany életnek akkor alkonyul be, amikor a páros hotelszobájában fiatal nő holttestére bukkannak. Noha a két sztár alibije sziklaszilárd, és a rendőrség is segítőkésznek bizonyul a kellemetlen eset gyors lezárásában, a két művész karrierje megtörik: soha többé nem lépnek fel együtt.
Roger Swanson (Campbell Scott, Facérok), a menthetetlenül cinikus reklámszakembernek szent meggyőződése, hogy bármely nőt megkaphat. Azonban az egyéjszakás kalandokkal teli, tökéletesnek hitt világa egyszer csak omladozni kezd, mikor váratlanul betoppan hozzá az unokaöccse, Nick (Jesse Eisenberg, Social Network - A közösségi háló), akinek még nem sikerült elveszítenie a szüzességét, és abban bízik, hogy eme probléma megoldásában Roger segítségére lehet. A férfi el is határozza, hogy reptében tanítja ki a fiút a nők minden csínjáról-bínjáról, de miközben alámerülnek a manhattani éjszakai életbe, Roger rádöbben, hogy még neki is rengeteg tanulnivalója van arról, hogy a nők valójában mit is akarnak.
Long Island a múlt század hetvenes éveinek a végén. Scott, az érzékeny és esetlen tizenöt éves fiú egy tipikus, középosztálybeliek által lakott külvárosban él a családjával. A környék felbolydul, amikor kiderül, hogy az egyik lakos Lyme-kórban szenved. Mindenki retteg, nehogy elkapja a betegséget. Scott apja, a munkamániás Mickey és a túlságosan is védelmező anya, Brenda a válás szélén állnak, miközben a fiú bátyja, Jim a háborúba készül. A helyzetet bonyolítja, hogy Scott beleszeret a szomszéd Adriannába. Úgy tűnik, közel, s távol ő az egyetlen, aki megérti őt. A lány szülei természetesen nem örülnek a kapcsolatuknak.
Négy jó barát, egy esküvő. Az ötödiké. A boldog legényélet temetése. Ezt nézi sóhajtozva a négy mindjárt harmincas. Egy, ki naponta más nővel, egy, kit nője most hagyott el, egy, kinél már ott a gyermek, egy, kinek a nője terhes. Ez utóbbi Michael, aki nyugtalanul szemléli barátai zaklatott magánéletét, miközben az ő hajója révbe érni látszik. Bűbájos kedvese, Jenna odáig van érte, tervezgetik a közös jövőt, sőt, már a házat is, ahol élhetnek. Boldogan, amíg meg nem... Csalja Michael Jennát egy csinos egyetemista lánnyal, akivel az esküvőn ismerkedett meg.
Rochester grófja, John Wilmot (Johnny Depp) az élvezetek rabja. A gróf London valamennyi bordélyházát és kocsmáját megjárta már, az összes kurtizán előre köszön neki, és nincs olyan nap, ami ne részeg ájulással végződne. Ám ez a kéjsóvár botrányhős egyben a XVII. század egyik legfigyelemreméltóbb költője is, aki pimaszul szellemes írásműveivel messze meghaladta korát. Mikor Wilmot megismerkedik Elizabeth-tel (Samantha Morton), a színésznői karrierről álmodó prostituálttal, azonnal beleszeret, és elhatározza, hogy olyan darabot ír neki, amely a színpad ünnepelt csillagává teszi. Ám a túlontúl merész művet a király (John Malkovich) személyes sértésnek veszi, ez pedig a gróf karrierjének, címének és életének végét jelentheti.
Ruth átlagos ausztrál lány, aki a barátnőjével Indiában vakációzik, amikor váratlanul egy szekta gurujának mágikus befolyása alá kerül. Gondolkodása egy csapásra megváltozik, ezért nem is akar többé hazatérni. Családja kétségbeesésében szakemberhez fordul: Amerika első számú "szektagyógyászát", P. J. Waters-t hívják lányuk megmentésére. Miután csellel hazacsalták, Ruth-nak három napot kell eltöltenie egy kunyhóban, valahol kint az ausztrál sivatagban teljes elzártságban - kettesben Waters-szel. A hidegvérű profi és a megtévesztett lány közti játszmában hamar fordul a kocka, és a szellemi kijózanítás a nemek kíméletlen harcává válik.
A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.