A film kerettörténete 1945-ben játszódik, s a fasiszták bukásával kezdődő leszámolások kapcsán visszapillantásokban tárul elénk a századelőn egyszerre, de különböző sorban született és együtt felnőtt parasztfiúnak, Olmónak és Alfredónak, az uraság unokájának bonyolultan egymásba fonódó életpályája. 1918-ban, a háborúból hazatérvén, majd jövendőbelijeikkel együtt újra szentesítik barátságukat, Alfredo azonban cserben hagyja az ártatlanul gyerekgyilkossággal gyanúsított Olmót. Barátságuk megromlik, akárcsak Alfredo házassága, aki hagyja szabadon garázdálkodni a szadista fasiszta intézőt, Attilát; ez utóbbival csak Olmo mer szembeszállni, de miután fellázítja ellene a parasztokat, menekülni kényszerül.

Baaria egy szicíliai kisváros, generációk óta itt él a Torrenuova család. Peppino apja egyszerű kecskepásztor volt a múlt század harmincas éveiben, a fasizmus idején. A nagy szegénységben Ciccio számára az olvasás jelentette az egyetlen örömet. Az élet még keményebb a második világháború alatt, de a felfordulást kihasználva Peppinónak sikerül pénzt szereznie. A nyomor és az igazságtalanság láttán csatlakozik a kommunistákhoz, majd találkozik élete szerelmével. Mannina szülei azonban ellenzik kapcsolatukat. Peppino idővel megpróbálja átadni a tapasztalatait a fiának, Pietrónak, de rá kell jönnie, hogy az álmai szertefoszlottak.

Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat

Katie (Barbra Streisand) és Hubbell (Robert Redford) tökéletes ellentétei egymásnak, de egy dolog közös bennük. Mindketten a végletekig őszinték. Szinte lehetetlen, mégis egymásba szeretnek. Sőt, nyilvánvaló különbözőségük és a szülői tiltás ellenére összeházasodnak. Házasságuk szenvedélyes és bensőséges egészen addig, amíg a történelem közbe nem szól. Politikai és erkölcsi nézeteltéréseiket még a szerelem sem képes legyőzni.

Két szenvedélyes testvér kalandjai egy olasz kisvárosban, az 1960-as és '70-es években: Accio (Elio Germano) ingerlékeny, feszültséggel teli bajkeverő. Szülei teljes kétségbeesésére, minden apró csatát háborúként fog fel. Bátyja, Manrico (Riccardo Scamarcio) csinos, karizmatikus, közkedvelt személyiség, de ami a lelke mélyén rejlik, az épp oly veszélyes. Politikai nézetek harca és egyazon nőért való küzdelem. Megfutamodás és visszatérés, azaz tudjuk, hogy mikor kell harcolni és mikor kell felnőni. Az olasz történelem 15 évének eseményei peregnek le a szemünk előtt, mire a fiúk rájönnek, hogy a köztük lévő különbségek ellenére is, mennyire hasonlítanak egymásra.