A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.
Spanyolország, 1944. A polgárháború véget ért, de a hegyekben még harcolnak a gerillák. Carmen (Ariadna Gil) kislányával, Oféliával (Ivana Baquero) új férjéhez, a hideg, kegyetlen és autoriter Vidal (Sergi López) kapitányhoz költözik, aki Franco seregében szolgál. Ofélia nem szenvedheti az új életét, így a ház mögött felfedezett rejtélyes labirintusba menekül. Pán - védelmezője és vezetője - egy mesebeli figura meggyőzi, hogy a kislány egy mágikus királyság rég elveszett hercegnője. Hogy az elveszett igazságot megtalálja, Oféliának három próbát kell kiállnia, olyanokat, melyekre senki nem készítette fel.
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Peter Sheldont, a népszerű regényírót. Úgy tűnik, mégis szerencséje van, az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni. Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának.
A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.
A pszichopata bűnöző, Max Cady 14 évi börtön után kiszabadul, s csak egyetlen cél lebeg előtte: bosszút állni egykori ügyvédjén, San Bowdenen. Először is odaköltözik Bowdenék közelébe, és megpróbál az ügyvéd feleségének és lányának bizalmába férkőzni. Egy idő után Cady jelenléte nyomasztóvá válik, alakja ott kísért mindenütt, s szinte hatalmába keríti az egyre bizonytalanabbá váló családot. Sam Bowden hamarosan rájön, hogy jogi eszközökkel képtelen megvédelmezni gyönyörű feleségét és kamaszodó lányát, ezért vidékre menekül, ám az egyre ördögibb arcot öltő, semmitől vissza nem riadó Cady ide is követi. Végül Bowdennek Cape Fearnél kell szembenéznie a Gonosszal és akár élete árán is megvédelmeznie családját.
Herbert West megtalálta az örök élet titkát, vagy legalábbis így hiszi. Westnek friss tetemekre van szüksége, hogy folytathassa kísérleteit a halott szövetek újraélesztésével. Ráveszi Dan Caint, az ifjú orvostanhallgatót, hogy segítsen neki holttesteket szerezni a helyi hullaházból. Az összes baljós jelzés és sikertelenség ellenére a különc West folytatja kutatásait. Az eredmény azonban továbbra sem valami biztató: őrülten röhejes zombik, akik az utcákon kóborolnak, "sikertelenül" levágott fejek, melyek beszélnek.
1798-ban egy franciaországi erdőben vadászok egy 12 év körüli fiút találnak, aki vadember módjára él az erdőben. Beszélni nem tud, csak artikulátlanul kiáltozik, ruhátlanul járkál, gyökereket és makkot eszik. Miután rátalálnak, a Süketnémák Intézetébe viszik és Dr. Itard (François Truffaut) kezd el foglalkozni vele. A jólelkű orvos kollégáival ellentétben nem hajlandó elfogadni, hogy a gyermek szellemi fogyatékos. És mivel szenvedélyesen érdekli, hogy milyen az az ember, aki saját fajtársaitól elszakítva a civilizáció hatásaitól érintetlenül töltötte el élete első éveit, magához veszi a fiút és személyesen törődik vele. Házvezetőnője segítségével, emberfeletti türelemmel és határtalan szeretettel próbálják védencüket, Victort ránevelni a civilizált viselkedésre.
Sarah és Brad látszólag boldog házasságban él a kertvárosi otthonukban, csak az a baj, hogy mással, más fedél alatt. Sarah egyedül neveli a kislányát, miközben a munkába temetkező férjét alig látja. Bradnél fordított a helyzet, ő vigyáz a gyerekre, miközben neje dokumentumfilmeket forgat. A magányos szülők a gyerekeiket sétáltatva, a játszótéren találkoznak. Egymás segítségével hamarosan újra felfedezik a szabadság és a szerelem érzését. De van-e jövője kapcsolatuknak? Titkolózzanak, vagy kezdjenek új életet? És mi lesz a gyerekekkel?
Megcsörren egy utcai telefon, Stu felveszi, és majdnem belehal. Egy mesterlövész hívja, aki a környező házak egyik ablakából figyeli. Mindent tud róla, ismeri a feleségét, a szeretőjét, a titkait és a vágyait. Beszélgetni akar a férfi bűneiről, miközben büntet és jutalmaz. Pontosan céloz és habozás nélkül öl. Stu nem teheti le a telefont, csak vár és válaszol.
A sorozatgyilkosoknak most menekülniük kell, ugyanis az előző részben megölt seriff bátyja bosszúhadjáratot indított ellenük. Nyomozása során egyre közelebb kerül a gyilkosokhoz, de közben egyre mélyebb őrületbe kergeti magát. A kérdés az, hogy ő is úgy végzi-e mint testvére.
Cyrus Grissom, a Vírus és a többiek mind életfogytiglanra ítélt gyilkosok, akiket az ország legbiztonságosabb börtönébe akarnak átszállítani. Közéjük kerül Cameron Poe, az amnesztiával szabaduló rohamosztagos. Ő családjához térne haza, de váratlanul tudomásul kell vennie, hogy megpróbáltatásai folytatódnak. Nem az ügyész, hanem az élet folyamodott súlyosbításért; ami az elkövetkezendő huszonnégy órában vár rá, ahhoz képest az elmúlt nyolc börtönév kismiska.
Mort Rainey az egykori bestseller író a válását követően magányosan, tétlenül tölti napjait a hegyi házában. Egyik nap furcsa idegen bukkan fel a semmiből, elégtételt követelve sérelméért. Állítása szerint Mort tőle lopta az egyik korábbi nagy sikerű írását. Az író szeretné bebizonyítani, hogy az ő változata jóval korábban jelent meg, de valahogy sehol nem talál egy példányt. Az idegen egyre gyakrabban látogatja meg, egyre erőszakosabb lesz, egyre idegesítőbb. Kezdetben csak rámenős. De lehet, hogy őrült.
Egy csoport orvostanhallgató halálközeli állapotról szeretne tapasztalatokat szerezni. Ennek érdekében egymás szívét állítják meg, majd újraélesztik. Múltjukból felvillanó képek jelennek meg, gyermekkori rémálmok, bűnök, amelyeket ők vagy ellenük követtek el. A tapasztalok egyre erősebbé válnak, a látomásaik fizikailag bántalmazzák őket, ahogy egyre mélyebben próbálják meg a halálközeli állapotot feltárni; megoldást remélve.
A Chaank Armaments cég azzal kísérletezik, hogy olyan harci gépet hozzanak létre, amely félig gép, félig ember. Az eddigi kísérletek csúfos kudarcot vallottak és miután az egyik gép több ártatlan embert is megölt, a projekt vezetőjét, Jacket kirúgják a vállalattól. A férfi azonban igazságtalannak érzi a dolgot és bosszúból egy saját készítésű harci robotot szabadít volt főnökére.
Az akciófilm középpontjában egy olyan egykori katonákból, ügynökökből, bűnözőkből és kalandokat kereső civilekből áll, akik valamilyen nemes cél érdekében mindenáron teljesítik megbízásukat és levadásszák a rosszfiúkat. Akcióik során Los Angeles-től Irakon át Örményországon és Oroszországon keresztül mindenhol megfordulnak.