McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.
A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...
A nyugdíjas tisztviselőnek, Umberto D.-nek egyetlen társa és barátja a kutyája. Nyomorúságos nyugdíjából már a lakbérre sem futja, szobájába új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Kétségbeesett lépésre szánja el magát: elhatározza, hogy megöli magát is, kutyáját is, nincs más megoldás. A kutya valószínűleg megérzi gazdája lelkiállapotát, az utolsó pillanatban elszalad, s így mindkettőjüket megmenti. Az embernek szinte kedve támad egy ilyen őszinte, igaz társra, aki átsegíti a legkilátástalanabb helyzeteken is.
Szöveg nélküli. Az Utolsó ember a filmtörténet időtlen klasszikusa, amelyet 1958-ban a "brüsszeli 12"-be, minden idők legjobb filmjei közé is beválasztottak. Egy hotelportás története, akit öreg napjaira vécésnek fokoznak le, s akit a megaláztatás tönkretesz, hiszen pompás egyenruhájával élete értelmét is elvesztette. Murnau - és vele egyenrangú alkotótársai, Carl Mayer forgatókönyvíró, Karl Freund operatőr és nem utolsó sorban a főszerepet játszó, zseniális Emil Jannings - inzertek nélkül, a szöveg súlyától megszabadulva csak képekben, montázsokkal mesélik el a szívszorító történetet. A kamera szabadon mozog, követi a hős sorsát - az események főszereplőjévé válik. A hotel zsongó élete, az öreg portás részeg-jelenete, a pletykázó asszonyok montázsa, a szürke külváros és a csillogó hotel kontrasztja felejthetetlen képsorokban elevenedik meg.
A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.
Frank Bullitt megbízást kap egy nagyratörő politikustól, Chalmerstől, hogy őrizzen egy besúgót, akit egy maffia elleni perben akarnak kihallgatni. Bullitt és társai egy lerobbant szállodai szobában felváltva őrzik a tanút. Az éjszaka két ismeretlen fegyveres tör be a szobába, és a tanút életveszélyesen megsebesítik. Chalmerset semmi más nem érdekli, mint hogy a tanú életben maradjon a tárgyalásig, amelytől nagy politikai sikert remél. Bullitt-tot ezzel szemben az érdekli, ki árulta el a rejtekhelyet a bérgyilkosoknak.
Mélyen felkavaró, kacskaringós történetvezetésű film egy nehéz sorsú, idõsödõ férfi és egy lányát fiatalon elvesztõ édesanya váratlan barátságának történetét beszéli el. A zárkózott, kissé merev Alex, nemrégiben szabadult a börtönbõl, de hogy miért kellett ülnie, arról nem szívesen beszél. Winnipeg felé vezetõ útján felvesz egy bohókás, kissé lökött és szószátyár kiscsajt, Vivienne-t , akirõl kiderül, hogy szépreményű írójelölt, és éppen a Felsõ-tó északi partjánál fekvõ szülõvároskájába, Wawába tart. A semmibõl hirtelen feltűnõ kamion beléjük ütközik. Vivienne azonnal meghal, Alex azonban egy karcolás nélkül megússza a balesetet. A lelkifurdalástól megtört férfi felkeresi Vivienne édesanyját, Lindát, egy aktívan élõ autista nõt. Linda szeret priccsszerű ágyán aludni, imád havat falatozni, rajong az árnyjátékért meg az olyan mesés és titokzatos szavakért, mint a szkrebli. Tulajdonképpen maga is gyermek. Alex rövidnek szánt bocsánatkérõ látogatása elhúzódó vendégeskedéssé válik.
Ez az 1998-as film két főiskolás diplomázási időszakát mutatja be. Két punkot és életét Salt Lake Cityben. Az SLC punk olyan emberekről szól, akik féktelen punkok-ként próbálják megkeresni az utat a felnőtté váláshoz. Egy elég vicces és elgondolkodtató témájú film.
A bajor Alpok egy behavazott kisvárosában négy fiatal útjai keresztezik egymást. Karácsony és szilveszter közötti felfokozott, misztikus hangulatban vagyunk. Bűnügy, szerelem, álmok - látszólag különálló életutak, egy különös baleset révén mégis összekapcsolódó sorsok. Tom Tykwer (A lé meg a Lola) szuggesztív erejű nemzedéki portréja.
John és Laura Baxter Velencében élnek és dolgoznak. Megpróbálják túltenni magukat kislányuk tragikus halálán. Két spiritiszta vénkisasszony felajánlja, hogy segítenek nekik kapcsolatba lépni a vízbe fulladt gyerekkel. John elutasítja az ötletet, pedig álomszerű vízióiban gyakran felbukkan a kislány, amint az utcákat rója piros esőkabátjában, s ilyenkor feleségét is látja a halottas gondolán.
Bobby (Joaquin Phoenix) és Joseph (Mark Walberg) testvérek, akik az évek alatt egyre inkább eltávolodtak egymástól, köszönhetően teljesen különböző életfelfogásuknak. Bobby a család fekete báránya, aki már nem is használja a családi nevet, a '80-as évek New York-jának pezsgő, nagyvilági életét éli, egy menő éjszakai klub vezetőjeként. Joseph apjuk, a brooklyni rendőrkapitány nyomdokába lépett, és rendőrként szolgál. Bobby klubjának orosz tulajdonosa szoros szálakkal kapcsolódik a drogkereskedelemhez, Vadim, az unokaöccse a klubot használja a tranzakciók helyszínéül. Bobby bár személyesen nem érintett a drogüzletben, a "nem lát - nem kérdez" politikáját követi. Ám, amikor a rendőrség Joseph vezetésével lecsap a bűnözőkre, választania kell a régi és az új élete között.
James Ballardnak és feleségének elege van sivár életükből. Apatikusan peregnek a napok, mígnem James egy közlekedési balesetet "elszenvedve" ráeszmél a karambolozás pikantériájára. Ágyéka hevesen reagál az összecsattanó autók látványára. Rövidesen kiderül, nincs ezzel egyedül. A kis csapatot, mely az autótörésben leli örömét, immár nem fenyegeti az unalom réme.