A szerelmek városa Párizs, a ma már nem létező, egykori Párizs, amely ezernyi "színnel" és hanggal elevenedik meg ebben a klasszikus francia remekműben. A történet a külvárosi némajáték-színház világába vezet el bennünket, főhőse Pierrot, az álmodozó pantomimművész, aki egy rejtélyes szépasszonyban véli felfedezni a nagy szerelmet. A sokszálú cselekmény minden rétege e különös szerelem lélektanát járja körül és nagyszerű harmóniában olvad össze. A film 1990-ben elnyerte a minden idők legjobb francia filmalkotásának megtisztelő címét.
Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.
Az Ótestamentum õsatyái közül Mózes valószínûleg a legellentmondásosabb személyiség. A nehéz beszédû ifjút a zsidók egyiptominak tekintik, de az egyiptomiak közt is idegennek számít. Mégis õt jelöli ki az Úr, hogy Izrael fiait megszabadítsa az egyiptomi fogság nehéz igájából és elvezesse õket az ígéret földjére. Hatalma talán egyik bibliai õsatyáéhoz sem fogható: utat nyit népe elõtt a Vörös-tengeren s a sziklából vizet fakaszt. Õ ad kõbe vésett törvényt a zsidónépének, s e törvények máig a nyugati világ erkölcsi értékeinek alapjául szolgálnak. Az Oscar-díjas Ben Kingsley (Gandhi, Schindler listája) a maga összetettségében adja vissza Mózes monumentális személyiségét.
A nyugdíja előtt álló rendező teljes erőbedobásra készül utolsó műsoros estjére. De amikor a főszereplőnő kificamítja a bokáját, kitör a pánikhangulat.
Fantomas, az arctalan, vagy inkább ezerarcú mesterbűnöző egy tökéletesen végrehajtott ékszerlopás helyszínén hagyja a névjegyét, Juve felügyelő azonban kétségbe vonja, hogy létezik a titokzatos gazember, és egy tévényilatkozatban ennek hangot is ad. A nyilvánosság azonban felkapja a sztorit, és a nagy érdeklődés hullámait meglovagolva egy újságíró, bizonyos Fandor hamis interjút is készít a fantombűnözővel. Fantomas azonban nem nézi jó szemmel az álinterjút, ezért elrabolja Fandort.
Ren Chicagóból költözik anyjával a poros kisvárosba, Beaumontba. A fiú számára, aki hozzászokott a nagyvárosi tinédzserek életmódjához, a tánchoz, a zenéhez, a konzervatív erkölcsök egészen más világ. Itt Moore tiszteletes szabályai szerint él mindenki. Évekkel ezelőtt ugyanis egy táncmulatság után autóbaleset történt, és meghalt négy tinédzser. Azóta tilos errefelé a tánc és a zene. Egyetlen ember van a városban, aki ellenszegül a szigorú szabályoknak, Moore tiszteletes lánya, Ariel. A két lázadó fiatal egymásba szeret. A konfliktus nem várat sokáig magára.
Fantomas, az álarcos szupergengszter megállíthatatlanul hajtja végre akcióit, miközben mindvégig ismeretlen marad. Konok ellenfele, a kudarcokba beletébolyult Juve felügyelő nem adja fel a reménytelen küzdelmet és a Scotland Yard segítségével hajtóvadászatot indít Fantomas ellen.
Robert "Mac" MacDougal hosszú évek lelkiismeretes munkájával elérte, hogy mára a világ legkiválóbb műkincs-tolvajaként tartják számon. Nincs tehát azon semmi csodálkoznivaló, hogy amikor New Yorkban eltűnik egy felbecsülhetetlen értékű Rembrandt-kép, mindenki Macet gyanúsítja. Leginkább Virginia "Gin" Baker biztosítási nyomozó, aki meggyőzi főnökét, hogy ha a cég nem akar 24 millió dollárt veszteni a kép eltűnése miatt, el kell kapniuk a mestertolvajt. A határozott egyéniségű és találékony Gin ki is főz egy tervet Mac csapdába ejtésére, ám a jeles szakember még nála is ravaszabbnak bizonyul. Az izgalmas játszma közben a két ellenfél lassan megkedveli egymást, bár megtartják a két lépés távolságot.