A világ sok helyén istenként tisztelik az elefántokat, művészi alkotásokat ihletnek, miközben kegyetlenül bánnak velük. Az emberek durvák ezekkel az ősi és intelligens állatokkal, miközben néhányan azon dolgoznak, hogy mindezt elfeledtessék velük. A szórakoztatás címszó alatt az állatokat brutális módon kizsákmányolják, a lelki trauma mellett olykor fizikai sérüléseket is okoznak a nem megfelelő állatkerti vagy cirkuszi körülmények. A filmben szakemberek, tudósok és állatvédők is megszólalnak.

Az ismert, hatvanéves éttermi kritikus, Charles Duchemin pályafutása csúcsán a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Előtte azonban még el akarja készíteni híres éttermi kalauzának utolsó kiadását, illetve át akarja adni fiának, Gérardnak tudását és szakmai tapasztalatát. A fiúnak azonban esze ágában sincs édesapja nyomdokaiba lépni és titokban vándorcirkuszt alapít, amelyben bohócként lép fel. Charles-nak más gondjai is akadnak: legnagyobb ellensége, Jacques Tricatel gyorséttermi birodalmával forradalmasítani akarja a francia gasztronómiát. A férfi megpróbálja ellopni az éttermi kalauz utolsó kiadását, hogy titokban megszerezhesse a rosszul minősített vendéglátó egységeket.

Walt Disney egyik legbájosabb filmjének hőse Dumbó, a hatalmas fülű, csöppnyi elefánt. A cirkuszi állatsereglet tagjai mind bántják és gúnyolják szegényt, egyedül Timothy, a jókedvű kisegér barátkozik vele. A porondon nem könnyű sikert aratni, különösen egy lepedőnyi cipelő csöppnyi elefántnak. Számtalan kudarc után Timothy vakmerő tervet eszel ki: Dumbó lesz a világ első repülő elefántbébije!

Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...

Az osztrák rendező öt sikeres afrikai zene- és táncművész nyomába eredt kamerájával, és egy éven keresztül követte életüket. A ghánai, gambiai és kongói falvakból származó művészek az Afrika! Afrika! nevű formációval turnéznak szerte Európában, de eltéphetetlen gyökerekkel kötődnek hazájukhoz és családjukhoz. Schmiderer szeretettel láttatja hőseit, akik elragadó őszinteséggel mesélnek magukról, művészetükről és arról, hogy mit jelent számukra afrikainak lenni. Az interjúkat a táncjelenetek és az autentikus zenére vágott színpompás életképek kötik össze. Az ezekből áradó erő és életöröm viszi előre a filmet, elfeledtetve a nézővel azt a hiányosságot, hogy a másfél órás filmnek nincs dramaturgiai íve, csupán az egyéves időkeret fogja össze a cselekményt.