1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy egyszerű, meggyőző magyarázatot az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni.
Franciaország, az 1630-as évek eleje. XIII. Lajos udvari színházának új bemutatója a hugenották feletti győzelmet dicsőíti. Eközben az egyik déli kisvárosban, Loudunban békésen élnek egymás mellett a két vallás hívei. Mindez a függetlenségüket jelképező falnak és az ambiciózus jezsuita atyának, Urbain Grandiernek köszönhető. A jóképű papért bolondulnak a nők, az Orsolya-rendi apácazárda lakóit is beleértve. Amikor Grandier visszautasítja a főnöknő közeledését, Johanna boszorkánysággal vádolja meg a papot. Az ördögűzéssel Barre atyát bízzák meg. Aldous Huxley regényéből és John Whiting színdarabjából.
Megan Leavey tizedes a tengerészgyalogságnál. Harci kutyájával, Rex-szel együtt küzd a harctéren és iraki bevetéseik során rengeteg életet mentettek már meg. Egy robbanás aztán alapos tesztnek veti alá egymás iránti hűségüket.
Egy nagy művész, a szörnyű kínokat megélt holland festő Vincent Van Gogh életét beszéli el ez a felkavaró kép világú, érdekfeszítő és érzelmeket ébresztő film klasszikus, mindvégig hűségesen a valóság tényeihez. Hogyan lett a holland lelkészdinasztia sarjából ellenállhatatlan belső parancs sugallatára olyan ember, akit semmi más nem érdekel, csak hogy fessen? Van Gogh mindössze harminchét esztendőt élt, s ebből tíz évig alkotott. Nyomorgott, magányos és beteg volt. Ma képei nemcsak a leghíresebb múzeumok féltve őrzött darabjai, hanem a világ műkincspiacának dollármilliókért gazdát cserélő verhetetlen sztárjai is. A film alapjául Irving Stone életrajzi regénye szolgált, amelyet a festő és testvére, Theo közötti levelezés ihletett.
Cheryl fiatal, mégis úgy érzi, mindent elveszített. Az élete összeomlóban van -és ő is mindent elkövetett, hogy tovább omoljon-, de lát kiutat. Csak nagyon hosszút. Bár életében nem kirándult, egy hirtelen ötlettől vezérelve vándorútra indul. Több mint 1500 kilométert gyalogol az Egyesült Államok nyugati partvonalán. Átkel a Mojave sivatagon, megmássza a Sierra Nevadát, végiggyalogol Kalifornián és Oregonon, kibírja a havat és a forróságot. És legfőképpen: a magányt. Hosszú útja során persze sok emberrel találkozik, köt barátságokat és túlél néhány ijesztő kalandot: de az igazi társaságát a múltjából meríti. Menet közben a régi, elrontott élete szereplői kísértik.
Abdul Karim, a fiatal tisztviselő Indiából Angliába utazik, hogy részt vegyen a királynő Arany Jubileumán, és meglepve tapasztalja, hogy maga a királynő veszi pártfogásába. Amikor a királynő elkezdi firtatni régóta birtokolt posztjának korlátait, váratlan és elkötelezett szövetség jön létre közte és a férfi közt, és olyan lojálisak egymáshoz, hogy az udvartartás és a belső körök megpróbálják szétzúzni ezt a viszonyt. Ahogy a barátság mélyül, a királynő új szemmel kezdi látni a világot, és boldogan nyeri vissza emberi mivoltát.
A film egy fiatal újságíró (Evan Peters) kalandjait követi a kalózoktól tépázott Szomáliában. Az újságíró élete nagy sztoriját keresi, amikor idoljától (Al Pacino) inspirálva Szomáliába költözik, hogy egy helyi díler (Barkhad Abdi) segítségével beépüljön a helyi kalózok közé. Igaz történet alapján...
A film egy vietnami rizstermelő paraszt lányának történetét beszéli el, aki 12 évesen éli át az amerikai inváziót, s a kínzások és megaláztatások után egy jenki katona felesége lesz.
Oliver Cromwell képtelen elfogadni I. Károly király valláspolitikáját, ezért elhatározza, hogy családjával együtt az Újvilágba hajózik. Az indulásuk estéjén azonban Cromwell olyan vallási és politikai szövevények láncolatába bonyolódik, amely egyenes utat jelent a polgárháborúhoz. Katonai sikereinek köszönhetően a legismertebb lovassági parancsnokok egyike lesz, és seregével, a híres Vasbordájúakkal együtt vezető szerepe van a parlamenti csapatok győzelmében. A király kivégzése után Cromwell 1653-ban átveszi a hatalmat, és Lord Protector címmel az ország államfője lesz.
Az 1920-as években járunk, New Yorkban. Max Perkins irodalmi szerkesztő a Scribner fiainál. Amikor egy burjánzó, kaotikus, 1000 oldalas kézirat landol az asztalán egy eddig még ismeretlen, Thomas Wolfe nevű írótól, Perkins meg van róla győződve, hogy egy irodalmi zsenit fedezett fel. A két férfi együtt indul neki az útnak, melynek célja egy olyan verzió létrehozása, amit végül publikálhatnak. A folyamat során a szelíd családos Perkins és az excentrikus szerző Wolfe igencsak közeli barátságot kötnek - amit már feleségeik is gyanakodva vizslatnak. Amikor végül a könyv átütő siker lesz, az író egyre paranoiásabbá válik.
A film Klimt festőművész életét mutatja be. Ám nem csak a festő élete a téma, hanem a kor akkori problémái és hiányosságai is melyek miatt egy bonyodalmakkal, fordulatokkal teli történet alakul ki, központjában Gustav Klimt-tel.