Jack Torrace, a családjával a téli holtszezon idejére egy, a világtól elzárt kísérteties hotelba költözik gondnoknak. Ha az évszázados falak mesélni tudnának, hátborzongató történetek tucatjai kerülnének a felszínre. Úgy tűnik, hogy Jack kisfia előtt nincsenek is titkai a háznak, mert látja a fürdőkádba fulladt nőt, az elegáns lakosztályban kivégzett férfit és az összes holt lelket, amelyek nem találnak nyugalmat. De lehet, hogy mindezek a rémképek csupán jeleznek valamit. A Jack agyát elborító őrületet, a folyamatot, amelynek hatására a szerető apa vérszomjas, gyilkos indulatokkal teli szörnyeteggé válik.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

A kultikus történet Mark Renton-ról szól és az õ "barátairól", akik lázongók, tévelygõk, tolvajok és narkósok...sehogy sem tudnak beilleszkedni az õket körülvevõ társadalomba. Az igazat megvallva, nem is igyekeznek túlságosan. Megvetik, sõt elvetik minden formáját. Ez a parttalan sodródás saját önpusztításuk gyökere. Az egyedüli menekülési lehetõségük a kábítószer, amelyrõl úgy érzik, védõpajzsot tart föléjük. Nem veszik, nem is akarják észrevenni, hogy visszavonhatatlanul az önpusztítás ösvényére léptek. A sors még egy utolsó lehetõséget biztosít Mark-nak, hogy visszaforduljon a lejtõn. Csak az a kérdés, hogy õ akarja-e kihasználni ezt az esélyt, érzi-e a lehetõséget? Igényli-e a változást? Látja-e értelmét...újra megválasztani a saját életét?

Harry Goldfarb egyetlen pénzszerzési lehetősége, hogy rendszeresen eladja anyja tévéjét, akinek a TV nézés élete egyetlen értelme és legfőbb szórakozása. A pénz heroinra kell, a TV pedig azért jó üzlet, mert Harry anyja úgyis mindig visszavásárolja. Harry édesanyja, Sara egy más világról álmodik. Mindent megtesz azért, hogy bekerülhessen kedvenc TV show-jába. Úgy érzi, ezt egyetlen úton érheti el, ha lefogy, és így fel tudja venni a "piros ruhát". Az egyetlen ruhát, amelyben megjelenhet a TV képernyőjén. Fanatikus fogyókúrába kezd, egy gyógyszer segítségével, melyet orvosa írt fel neki. A gyógyszer kezdetben fantasztikus hatással van Sara-ra. Fogyni kezd, feltöltődik, teli lesz energiával és most már egészen bizonyos abban, hogy bekerül a TV show-ba. Aztán elkezdődnek a hallucinációk... Az orvos által felírt gyógyszer gyakorlatilag ugyanolyan kemény drog, mint a heroin.

Anglia diktatúrától szenved a nem is olyan távoli jövőben. A tévéből dől a propaganda, a titkosrendőrség pribékjei mindenkit rettegésben tartanak. Evey-t, a fiatal lányt egyik este elkapják az utcán, a halál torkából egy titokzatos alak, V szabadítja ki. A férfi a négyszáz éve kivégzett lázadó, Guy Fawkes álarcát viseli. Fawkes társaival együtt levegőbe akarta röpíteni a parlamentet, hogy az országot megszabadítsa a zsarnokságtól. De a merénylet meghiúsult, az összeesküvők bitón végezték. Evey apránként megismeri V múltját, mely a férfi bosszúvágyát táplálja. És miközben maga is megjárja a diktatúra börtöneit, rájön, hogy V ugyanarra készül, amire annak idején Fawkes.

A Donnie Darko egyszerre képregény, egyszerre esettanulmány és az év legmerészebb vállalkozása az amerikai független filmkészítésben. Csodákkal teli, hangulatos darab, amely az X-akták mágikus realizmusával mesél a nyolcvanas évekbeli kertvárosi tizenévesek szorongásairól. Kelly már a nyitó jelenetben elkezd zsonglőrködni a normalitással: a szappanoperába illő Darko család nekiesik egy rendelt pizzának, rövidesen pedig kiderül, hogy középső gyerekük, Donnie leállt a gyógyszerével, és üzeneteket kap az űrből. Az éjszaka folyamán Donnie-val újra kapcsolatba lépnek, ez menti meg attól a repülőgépmotortól, amely bezuhan a mennyezeten át. A fiú egyre mélyebben sodródik a bűvöletbe: meg van róla győződve, hogy huszonnyolc nap múlva vége a világnak.

Az ex-magánnyomozó Jeff Bailey egy kisváros benzinkútját üzemelteti, és boldogan tölti napjait szerelmével - amíg a múltja utól nem éri. Whit Sterling, aki egyszer felbérelte, hogy keresse meg és hozza vissza neki a nőt, aki elhagyta és meglopta, rendezni akar egy régi tartozást: Bailey ugyanis beleszeretett a nőbe, és elszökött vele.

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

A Temzéből megfojtott nő holttestét emelik ki, a Londonban garázdálkodó sorozatgyilkos újabb áldozatát. A sajtó tele van a módszere miatt csak "Nyakkendős gyilkos"-nak nevezett megszállott rémtetteivel. Richard Blaney, a Királyi Légierő egykori tisztje nehezen találja a helyét az életben, mióta elveszítette az állását. Sokat iszik, és könnyen méregbe gurul. Azzal azért ő sem számol, hogy a Scotland Yard a felesége meggyilkolásával vádolja. Menekülőre fogja a dolgot, és megpróbál az igazi gyilkos nyomára bukkanni.

Rachel és kisfia, Samuel az amish szekta tagjai rokonlátogatásra indulnak. Az egyszerű, puritán életmódhoz szokott kisfiút elkápráztatja a philadelphiai pályaudvar megannyi csodája. Ám másnak is szemtanúja lesz: a mosdóban a szeme előtt gyilkolnak meg egy civil ruhás zsarut. John Book, a nyomozást végző detektív rájön, hogy a testület tagjai között kell keresni a gyilkosokat, akik megpróbálják őt is eltenni láb alól. A sebesült férfit Rachel elviszi a szekta lakhelyére. Book előtt fokozatosan föltárul a vallási közösség zárt, különös világa. Ám a gyilkosok ide is követik őket.

Elisabeth megelégeli férje faragatlanságát és összecsomagol, fogja a gyerekeit és a fivéréhez, Göranhoz költözik. 1975-öt írunk. Elisabeth átlagos, kertvárosi háziasszony, Göran pedig egy kicsit más: kommunában él. Elisabeth ide érkezik meg a gyerekeivel - egy kaotikus házba, tele hosszú hajú hippikkel, akik a politikáról vitatkoznak, a szabad szerelem hívei, zöldséget termesztenek és rengeteg vörösbort isznak. E két külön világ találkozása olyan kalamajkába torkollik, amely mindannyiuk életét megváltoztatja.

Axel Foley még mindig nevetőgörcsöt kap, ha arra az éjszakára gondol, amikor banánt dugott egy Beverly Hills-i rendőrautó kipufogócsövébe. Első kaliforniai látogatása során olyan hullámokat kavart maga körül, amilyet még nem látott Beverly Hills. Jelenleg azonban Detroitban tartózkodik, és nyomozói teendőit végzi, amikor hírt kap Beverly Hillsből, hogy az ottani rendőrfőnököt súlyosan megsebesítette egy orvlövész. Foley-nak természetesen nem kell kétszer mondani, hogy menjen segíteni, azonnal a helyszínre utazik. S amint megjelenik, Kalifornia legelitebb környékén azonnal elszabadul a pokol.

Az igazság csak akkor létezik, ha kiderül. Bobby Earl fejében nyolc éve létezik, de senki sem hallgat rá. Azt állítja magáról, hogy ártatlan. Villamosszék általi halálra ítélték egy lány meggyilkolása miatt. Utolsó erejével kapcsolatot teremt Amerika egyik leghíresebb jogászprofesszorával, Paul Armstronggal és a segítségét kéri. Armstrong professzor újra tanulmányozza az esetet, és talál néhány félremagyarázott bizonyítékot.

A virtuális valóságra épülõ szimulátor a mesterséges intelligencia legújabb vívmánya, amellyel a rendõrök alkalmasságát vizsgálják. A megjelenített ellenség neve Sid 6.7, az emberiség legaljasabb tulajdonságaiból összegyúrt bűnözõ elme. A kifinomult kutya-macska játék halálossá válik, amikor Sid 6.7 kiszabadul a virtuális valóság kötelékébõl. Parker, az exzsaru ered a nyomába. Személyes érdeke fűzõdik hozzá, hogy elkapja, Sid elméjének egy része azé a bűnözõé, aki megölte a feleségét és a lányát. Parkernek a kriminológus Carter doktornõ segít.