Az Apu-trilógia Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul - sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező S. Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását, elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el. A film vizuális szépsége, érzelmi mélysége utánozhatatlan és utolérhetetlen, ezt a bravúrt maga a rendező sem tudta még egyszer megismételni.

A naiv, lelke mélyén ártatlan utcalány, Cabiria a pénzhajhászók, a számító világ foglya és könnyű prédája. Mindenki eszköznek tekinti: a filmsztár, a vásári bűvész és a könyvelő. Cabiria azonban makacsul hiszi, hogy ő is elfogadható és szerethető, hogy neki is őszinte, igaz kapcsolat jár.

Chris Gardner mindent elkövet, hogy a családja boldogan, biztonságban éljen. Ám a szerencse valahogy sosem szegődik mellé. Bár fáradhatatlanul próbál meggazdagodni, egyre szegényebbek lesznek, végül a felesége is elhagyja. A férfi magára marad az ötéves kisfiával. Chris ekkor kockázatos lépésre szánja el magát. Feladja állását, és jelentkezik egy bróker cég tanfolyamára. Miközben egyre mélyebbre merül a brókerkedés rejtelmeiben, pénz híján hamarosan várótermek, menhelyek lakói lesznek. Chris bízik abban, hogy jókedvvel, szeretettel minden bajt legyőznek.

A süket-néma, a külvilággal semmiféle kommunikációra nem képes kislányhoz, Helen Kellerhez új nevelőnőt fogadnak a szülei. Annie Sullivan hihetetlen akaraterővel, bátorsággal és következetességgel, a környezet - és a nézők - számára olykor szinte elviselhetetlen módszerével végül megtanítja a kislányt az együttélés legelemibb szabályaira, érzelmei kifejezésére. A két főszereplő, Anne Bancroft és Patty Duke 1962-ben Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott megrázó alakításáért.

1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg.

Robert Franklin Stroudot gyilkosság miatt tizenkét év börtönre ítélték 1909-ben. Később megölt egy fegyőrt, mert az nem engedte, hogy az anyja meglátogassa. Emiatt halálra ítélik, de végül az elnök életfogytiglani büntetésre változtatja az ítéletet. Stroud az Alcatrazba, a börtönszigetre kerül, az erőszakos parancsnok, Harvey Shoemaker keze alá. Napjait magányosan tölti, mígnem egyszer egy beteg verebet nem talál. Megengedik neki, hogy ápolja, ezáltal új célt nyer az élete. Tanulmányozni kezdi a madarakat, és a téma szakértője lesz. Thomas E. Gaddis könyvéből, valós történet alapján.

Közép- és Kelet-Európa szocialista országaihoz hasonlóan az ötvenes évek Jugoszláviájában is személyi kultusz van. A Tito vezette országban a félelem és a rettegés az úr, a politikai rendõrség bármikor, bárkit indok nélkül letartóztathat. Egyik nap a kis Malik édesapját is elviszik, a régi szeretõje jelentette fel. A férfit bányamunkára ítélik. Az édesanyja mindent megtesz, hogy a boldog család látszatát megõrizve eltitkolja fia elõl az igazat. Azt hazudja neki, hogy a papa szolgálati útra ment. Ám eljön az idõ, amikor Maliknak szembe kell néznie az igazsággal.

1976, egy francia kisvárosban. Már csaknem vége a tanévnek, amikor a negyedik osztályba új diák érkezik: Julien Leclous. A fiú elhanyagolt külseje, furcsa, deviáns magatartása találgatásokat indít el az osztályban. Hamarosan ki is derül a lehangoló titok... A többiek pedig élik mindennapi életüket. Patrick-nak sem könnyű a sorsa: nyomorék apjával él, és életkoránál sokkal felnőttesebb feladatokat kell ellátnia... "A gyerekek mindennek nekiütköznek, nekiütköznek az életnek, de kegyelem kíséri őket, és kemény fából faragták őket." - mondatja el a tanár feleségével az üzenetét a rendező, Francois Truffaut.

Az autókereskedő Terry múltja nem éppen makulátlan, de mindig kimaradt az igazán rázós bulikból. Amikor azonban az egyik régi ismerőse, Martine, a gyönyörű modell megkeresi egy vonzó ajánlattal, képtelen ellenállni. Úgy érzi, hogy a nagyszabású bankrablás élete nagy lehetősége. Az akció során minden a tervek szerint alakul, talán túl egyszerűen is megy a dolog. Terry későn jön rá arra, hogy ő és csapata valójában csak eszköz egy piszkos játszmában. Olyan életveszélyes helyzetbe keveredtek, melynek szálai a londoni alvilágtól a legmagasabb kormányhivatalokig és a királyi családig vezetnek. A történetet valóban megtörtént eset ihlette.

Huncutka (Alisan Porter), az árva kislány és Bill Dancer (James Belushi) munka és hajlék nélkül járják az utcákat. Egy vacsoraszerzés ürügyén megismerkednek Grey-jel, a gazdag ügyvédnővel, akit rabul ejt a bájos fürtöske és torzonborz testőre. Ám Grey féltékeny barátja azonnal tárcsázza a gyámhatóság számát, s úgy tűnik sikerül Billt börtönbe, Huncutkát pedig az árvaházba juttatnia. Nem számol azonban a Huncutkáékhoz ragaszkodó barátnőjével.

Amerikai pilóták várakoznak az Adrián egy anyahajón. A közelben háború dúl, ők mégsem mozdulhatnak. Amikor azonban egy rutin felderítő repülés során egyikük, az akcióra legéhesebb pilóta, az elfoglalt bosnyák terület fölött lefényképez valamit, elszabadul a pokol. A gépet lelövik, a katapultáló pilóták egyikét a szerbek elfogják és kivégzik. A másik elrejtőzik és igyekszik kiképzésének megfelelően átvészelni az ellenséges területen azt az időszakot, amíg érte nem jön a mentőalakulat. De a mentőalakulat nem jön. Míg ő borzasztóbbnál borzasztóbb kalandokon megy keresztül, az amerikai hatóságok csupán diplomáciai bonyodalmat sejtenek az esetében és ragaszkodnak eddigi taktikájukhoz: jobb, ha nem történik semmi. Ám a túlélő pilóta közvetlen felettese életében először elhatározza, hogy nem engedelmeskedik a parancsnak. Magánháborúba kezd, hogy megmentse életveszélyben lévő katonatársát.