Egy baleset után Marona számot vet eddigi életével. Helyesebben életeivel, hiszen a kiskutyának annyi élete volt, ahány gazdája, akikre szeretettel emlékszik vissza, még ha azok nem is mindig szolgáltak rá a rajongására… Tény, ami tény, az embereknek lenne mit tanulniuk Maronától a szeretetről és az elfogadásról.

1900-ban az özvegy Lucy Muir kibérel egy házat, Gull Cottage-t, a brit tengerparton, bár úgy tűnik, hogy kísértik. Már az első éjszakán találkozik a korábbi lakó, Gregg kapitány mogorva szellemével, de nem hagyja, hogy elijessze. Idővel barátokká és szövetségesekké válnak, miután Lucy hozzászokik, hogy egy szellem kísérti a hálószobáját. Mikor Lucy anyagi helyzete rosszra fordul a kapitány kitalálja, hogy írják meg együtt élete történetét, ami kisegítheti a nőt a nehéz helyzetből. Amikor azonban felbukkan egy hús-vér férfi és udvarolni kezd Lucy-nek a kapitány úgy dönt, nem jelenik meg többé.

Amikor egy varázslatos meteor zuhan Kalandvárosba, szupererőt ad a Mancs őrjárat kutyusainak, így SZUPERKUTYIK lesznek belőlük! A csapat legkisebb tagjának, Skye-nak az új szupererő maga a valóra vált álom. Ám rosszra fordulnak a dolgok, amikor a kutyusok ősellensége, Humdinger kiszabadul a börtönből, és összefog Victoria Vance-szel, a meteormániás őrült tudóssal, hogy ellopják a szupererőt, és szupergonosszá változtassák magukat. Kalandváros sorsa forog kockán, a Szuperkutyiknak meg kell állítaniuk a szupergonoszokat, amíg nem késő, és Skye-nak meg kell tanulnia, hogy néha a legkisebb kutyus számít a legtöbbet.

Két felejthetetlen ember felejthetetlen barátsága. A feszültséget és terrort, amely a mai Dél-Afrikát jellemzi, megrendítő erővel tárja elénk Richard Attenborough filmje a fekete polgárjogi harcosról, Steve Bikoról (Denzel Washington) és a liberális fehér újságíróról, Donald Woodsról (Kevin Kline), aki az életét teszi kockára azért, hogy Biko történetét a világ elé tárja. Ebben a nagy erejű, érzelmekkel teli, felzaklató filmben Woods lassanként Biko szemével kezdi látni az apartheid valódi szörnyűségeit. Mikor a dél-afrikai hatóságok úgy tekintenek Bikora, mint a kormány legveszedelmesebb ellenségére, a rendőrség letartóztatja és elnémítja őt. Woods elhatározza, nem engedi, hogy Bikot elnémítsák. Bár házi őrizetben van, vállalja a veszélyt, hogy elmenekülve Dél-Afrikából, a világ tudomására hozza Bikor szívszorító történetét. A menekülés igaz kalandja felkavaró történet egy ember legördögibb és legemberibb cselekedetéről.

A múlt század elején Amerikát meghódító szaggatott, improvizatív muzsika, a ragtime ütemére kavarognak a korszak jellegzetes figurái. Tanúi leszünk, amint egy önfejű milliomos csemete emberek százai előtt végez felesége korábbi szeretőjével, a neves építésszel, majd pillanatnyi elmezavarra hivatkozva elkerüli a büntetést. Szemünk előtt hullik darabokra egy hagyományos amerikai mintacsalád, ahol mindenki kedvenc "Öcsikéje" terroristának áll. Láthatjuk, amint a koldusszegény, angolul alig tudó kelet-európai zsidó bevándorló - porosz nemesi művésznéven - a némafilm egyik meghatározó rendezőjévé válik. És mindeközben ifjabb Coalhouse Walker, a szépreményű fekete bőrű zongorista folytatja elszánt küzdelmét az őt megalázó tűzoltóparancsnok ellen, melynek eredményeként ropognak a fegyverek New York utcáin...

"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!

Szikrázik a napfény a tiszta falusi utcákon. A parasztházak zsúpfedelei mintha elnézően bólogatnának a fiatalok csoportja láttán, akiknél szól a táskarádió, hol dzsesszt hallgatnak, máskor Vivaldit, s közben nagyokat labdáznak, s ha lehet állandóan ugratják egymást. Heten vannak, mint a gonoszok. Idevalósiak, jóbarátok. Együtt nőttek fel, s most is együtt élvezik a vakáció utolsó napjait. A Tiszában fürödve egyre többen merülnek le iszapért, miközben egyiküknek sem tűnik fel, hogy hiányzik valaki. Valaki nem jött fel a merülése után... Gaál István remekműve több nemzetközi és hazai díjat is nyert: Karlovy Vary fődíj, Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb rendezésért és az operatőri díj, Pesaro: a fiatal kritikusok díja, Edinburgh Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri: oklevél.

 Egy kegyetlen űrcsata során egy lakatlan, idegen bolygóra zuhan egy katona, és ellensége, a gyík-szerű drakóni lény.    A felszínen folytatódik a küzdelem. A csúcstechnika helyett azonban az ősi hadviselés szabályai szerint támadnak egymásra a felek. Az idegen marad alul a küzdelemben, de halála előtt még életet ad egy kis utódnak.    Az ember egyedül marad az idegen világban, ellensége, egy idegen, gyermekével.    A férfi új társával, a szokatlanul gyorsan cseperedő drakón-utóddal együtt próbálja átvészelni az időt, amíg a mentőcsapatok megérkeznek...    Wolfgang Petersen (Das Boot, Viharzóna) első amerikai filmje igazi kamaradarab, amelyet az ínyenc sci-fi rajongók a műfaj egyik filmes alapművének tartanak!

A történet a festői Texasban, 1860 táján játszódik Egy kamasz fiú, Travis, összekülönbözik egy hosszú lógófülű kóbor kutyával, amit az öccse, Arliss befogad. A tekintélyét féltő Travis mindent elkövet, hogy elkergesse a háztól a nemkívánatos ebet. De Betyár bizonyítja hűségét, amikor megvédi a családi farmot és megmenti Travis életét. Ettől fogva, a fiú és a kutya elválaszthatatlan barátok lesznek, de a fiú azon a nyáron még sokat tanul az életről.

Pierre Delacroix egy fiatal, Harvardon tanult afro-amerikai író, aki egy újgazdag, felkapaszkodó tévécsatornánál próbál labdába rúgni. Ám hiába próbálkozik, egyik ötletét sem látja megvalósulni. A főnöke, Dunwitty ultimátumot ad neki: vagy szállítja a nézettséget produkáló műsort, vagy páros lábbal kirúgja. Pierre úgy érzi magát, mint egy halálraítélt, de azért fekete színészekkel összehozza minden idők legfelháborítóbb show-ját. Meglepetésre az ötlet bejön, és a show kulturális jelenséggé válik.