Két fiatalember. Az egyik gazdag, a másik középosztálybeli. Mindketten ugyanabból a városból származnak, és ugyanabba a nőbe szerelmesek. Az első világháború kitörésekor beállnak a légierőhöz pilótaként és a háború alatt végig barátok is maradnak, annak ellenére, hogy a nő iránt érzet szerelmük, kicsit beárnyékolja a kapcsolatukat.

Marie St. Clair egy vidéki kisvárosban tengeti egyhangú napjait. Zsarnok apja nem engedi, hogy élje az életét, még a szobája ajtaját is rázárja. Marie és szerelme, a szegény, de tehetséges festőművész Jean Millet elhatározzák, hogy megszöknek. A pályaudvaron beszélnek meg találkozót. Jean azonban nem érkezik meg időben, amit Marie úgy értelmez, hogy a fiú cserbenhagyta. Felül a párizsi vonatra egyedül. Egy évvel később találkozunk hősnőnkkel, aki most már a csillogó párizsi társaság központja és Pierre Revelnek, a gazdag és léha világfinak a barátnője. Ám hiába a pompa és a csillogás, Marie egyre magányosabbnak, egyre céltalanabbnak érzi az életét. Egy este társaságba hivatalos. Eltéved a lépcsőházban és egy másik lakásba kopogtat. Az ajtó feltárul, s hajdani szerelme, Jean Millet áll előtte. Mindkettőjükben feléled a múlt emléke.

McQuigg, a becsületes rendőrszázados kemény vetélytársává válik egy Scarsi nevű, nagyhatalmú szeszcsempésznek, annak ellenére, hogy McQuigg csipkelődései sosem hatásosak, mert Scarsi és szervezete markában tartja a korrupt politikusokat és bírákat. Amikor Scarsi nem tudja elriasztani McQuigget, áthelyezteti egy csendes külvárosi rendőrőrsre. De McQuigg itt is folytatja áskálódásait egy okoskodó újságíró páros segítségével. Hatalmas áttörést ér el, amikor a körzetében elkapja Scarsi öccsét egy cserbenhagyásos gázolás miatt. A riporterekkel karöltve fondorlatos tervet eszel ki a maffiózó leverésére, felhasználva egy nightklub énekesnőjét, a közelgő választásokat és Scari saját szervezetét.