A bűvészek a múlt századforduló Londonjának legnagyobb sztárjai. Két fiatal varázsló van feljövőben. A feltűnő és kifinomult Robert Angier a közönség kedvence. A kissé bárdolatlan, egyszerű Alfred Borden viszont igazi géniusz, de hiányzik belőle az a képesség, hogy lebilincselje nézőközönségét. Eleinte barátsággal és tisztelettel viseltetnek egymás iránt, de mikor a nagy mutatványuk rosszul sül el, egy életre ellenséggé válnak. Ettől kezdve legfőbb vágyuk, hogy legyőzzék a másikat. Minden trükk és minden fellépés egyre fokozza a gyilkos versenyt közöttük.
A süket-néma, a külvilággal semmiféle kommunikációra nem képes kislányhoz, Helen Kellerhez új nevelőnőt fogadnak a szülei. Annie Sullivan hihetetlen akaraterővel, bátorsággal és következetességgel, a környezet - és a nézők - számára olykor szinte elviselhetetlen módszerével végül megtanítja a kislányt az együttélés legelemibb szabályaira, érzelmei kifejezésére. A két főszereplő, Anne Bancroft és Patty Duke 1962-ben Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott megrázó alakításáért.
Dúl a polgárháború Észak-Amerikában. A kékkabátos Robert Gould Shaw ezredest megbízzák, hogy szervezze meg az első feketékből álló egységet. A Massachusetts állambeli önkéntes alakulat, az 54. hadtest katonái szökött rabszolgákból és szabad polgárokból állnak. A fehér nemesi családból származó Shaw elhatározza, hogy az általános vélekedéssel szemben bebizonyítja, a feketékből is lehet jó katonákat faragni. Legfőbb segítőtársa Trip, egy szökött rabszolga, valamint John Rawlins, aki sírásóból lett katona. Lelkesedésük átragad a többiekre is, de vajon elég lesz-e ez a diadalhoz?
A halhatatlanok köztünk járnak. Louis, az arisztokratikus, szomorú tekintetű vámpír megjelenik egy fiatal riporternél, hogy a lehető leghitelesebb forrásként beszámoljon neki a vámpírok életének minden részletéről. Története 200 évvel korábban kezdődik: a vámpír Lestat végtelenül gonosz, ám ellenállhatatlan egyénisége rabul ejti a fiatal és gazdag Louist. A különös mámor vonzásában a fiú az elátkozottak sorsát, a halhatatlanságot választja: átalakul vámpírrá. Ettől kezdve élete folyamatos szenvedéssé válik: ahhoz, hogy éljen, ölnie kell.
Josey Aimesnek egyedülálló anyaként kell eltartani a gyermekeit, de csak egy vasbányában talál munkát. Bár a munka nehéz, de megélhetést biztosít számukra. Azzal viszont nem számol, hogy lépésével kivívja a férfi kollégái ellenszenvét. Josey hamarosan állandó molesztálás célpontjává válik. A vita még jobban elmérgesedik, amikor Josey zaklatás miatt keresetet ad be a bányatulajdonosok ellen.
V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.
A Hudson keleti partvidékének tágas völgyei egyikében húzódik meg az a titokzatos, eldugott, csendes kis szurdok, melyet Álmosvölgynek hívnak. Mesebeli, varázslatos táj tele mindenféle helyi mendemondával, kísértetjárta helyekkel, éji babonával. Ide érkezik 1799 egyik vészjósló napján New Yorkból a legújabb tudományos nyomozási módszerek iránt elkötelezett Ichabod Crane felügyelő, hogy kivizsgálja a kis faluban történt rejtélyes eseteket. Három rendkívül különös gyilkosság zaklatta fel a békés kis közösség nyugalmát. Mindhárom áldozatnak levágták a fejét, és a fejek eltűntek... A falubéliek váltig állítják, tudják, ki követte el a rémséges tetteket: nem más, mint a legendás Fejnélküli Lovas!
Egy amerikai helikopteres elit desszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes vezetésével Észak-Vietnam Halálvölgyébe tart, ahol véres összecsapásra készülnek a vietkongokkal. Parancsnokuk csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből és ha megéri, ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe. A körülzárt amerikaiak hamarosan hatalmas túlerővel találják szemben magukat, s rá kell döbbenniük, csak magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak és mindannyiukat várja otthon valaki: feleség, gyermek, anya, testvér. Csakúgy, mint az ellenséget.
A 19. századi Kínában, Kanton tartományban Wong Fei-hung a harcművészetek legendás mestere felveszi a harcot mindenki ellen, aki szűkebb és tágabb hazája ellen tör. Wongnak veszélybe kerül saját harcművészetet oktató iskolája, ráadásul még meg is kell védenie távoli rokonát, a szépséges és teljesen elnyugatiasodott Yee "nénit" is, aki nemrég tért vissza az Egyesült Államokból. Yee varázsa nemcsak Wongot, hanem segítőtársát és asszisztensét Chungot is megérinti. De Wongnak nem sok ideje jut a szerelemre, hiszen külföldi hódítók és helyi kiskirályok ellen egyszerre kell felvennie versenyt. A heves küzdelemben még Yee is kénytelen megkérdőjelezni nyugaton elsajátított elveit. A kérdés már csak az, hogy kung fuval fel lehet-e venni a harcot a fegyverek ellen.
1375-ben járunk, amikor a Ming-dinasztia kerül uralomra Kína legnagyobb részén, és a megdöntött Yuan-uralkodóházat észak felé szorítja, a nagy Falon túlra. A határvidéken folytatódik a háború, amibe az új kínai uralkodóhoz igyekvő koreai küldöttség is belekeveredik. A Mingek a békés küldötteket ellenségként fogadják, és miután csapdába csalták oket, a sivatagban kiszolgáltatják a koreaiakat a Yuan csapatoknak. Az első véres ütközet után Choi-jung vezér vállakozik a lehetetlenre, hogy küldöttségének maradékát hazavezesse. Helyzetük gyökeresen megváltozik, amikor összeakadnak egy Ming hercegnővel: Choi-jung első pillantásra beleszeret, és megmenti a Yuanok elől. A harcban egy Yeo-sol nevű, felszabadított rabszolga is kitűnik lándzsatechnikájával.
A film az amerikai polgárháború meghatározó csatáját (1863) ábrázolja a két szemben álló fél jelentős személyiségeinek szemszögéből, illetve az ő egyéni sorsukkal összefüggésben, látványos csatajelenetekkel. Film az amerikai történelem tapasztalt vezetőiről, a háborúról, szenvedélyről és hatalomról az éles nézeteltérések viharában.
Amit Anna Leonowens tett, olyat angol úrikisasszony nem tesz a viktoriánus Angliában. A tanítónő férfitámasz nélkül vágott neki a világnak, hogy új életet kezdjen fiával a távoli Sziámban. Az ország uralkodóját a népe istenként tiszteli. Mongkut király nagy álmot dédelget, Sziámot a modern világ nemzetei közé akarja vezetni. Anna a királyi család házi tanítója lesz, miközben akarva-akaratlanul belecsöppen a palotai intrikákba és a nagypolitikába: A király és Anna között szerelem szövődik, annak ellenére, hogy kapcsolatuknak nyilvánvalóan nincs jövője.
Miután Saul méltatlannak bizonyult arra, hogy Izrael királya legyen, Isten az egyszerû pásztorfiút, Dávidot választja új királynak. Az ifjú bátorsága és éles elméje hamarosan megmutatkozik a filiszteusok ellen vívott csatában, mikor legyõzi az óriás Góliátot. Késõbb Saul és fiai odavesznek egy véres ütközetben, és Dávid elfoglalja trónját a pompás Jeruzsálemi palotában. Úgy tervezi, uralkodása békés lesz. Templom építésére készül, mely egyszerre lenne a Frigyláda háza, valamint Isten és az ember találkozásának helyszíne. A királyt azonban a szenvedély végzetes bûnbe sodorja: beleszeret a szépséges Betsabéba s megöleti annak férjét. Aki pedig megszegi az Úr parancsolatait, büntetést érdemel, akkor is, ha Isten kegyeltje. Dávid családjában állandó viszály dúl. Õ pedig nem építheti meg a Templomot; ez a kiváltság fiára, Salamonra száll.
Az Öböl-háború poklában Serling ezredes végzetes hibát követ el: véletlenül saját katonái ellen ad ki tűzparancsot. Azonnal lefokozzák, irodai munkára rendelik és a kitüntetési rutinügyeket bízzák rá. Ám egy hősi halott aktáit kitöltve Serling valami furcsaságra bukkan. Karen Walden kapitány kitüntetése azért különleges, mert ő lenne az első nő, aki megkapja a Hűség érdemérmet. Walden emberei azonban egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek arról, mi is történt valójában a kapitány életét követelő akció során. Vajon milyen titok lappang a háttérben?
Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.
Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.
A film Ausztráliában játszódik, az 1880-as években. Ned Kelly korán elveszti apját, és sanyarú körülmények közt, a rendőrség folyamatos zaklatása mellett nő föl. 16 évesen igazságtalanul lótolvajlással vádolják és bebörtönzik. Négy évvel később szabadul, lélekben megkeményedve, de megesküszik, hogy tisztességes életet fog élni. Egy angol földesúr birtokán vállal segédmunkát, emellett kesztyű nélküli ökölvívással is keresi a kenyerét. De a hatalom olyannyira elfogult az ír bevándorlók első generációjával szemben, hogy amikor egy rendőr kikezd Ned húgával, Kate-tel, és az ezt követő dulakodásban megsérül, mégis Nedet és anyját vádolják gyilkossági kísérlettel. Ned menekülni kényszerül: megfogadja, hogy bosszút áll családjáért, és visszavág annak a társadalomnak, amely mindannyiuk életét tönkreteszi. Öccsével, Dannel és két barátjával, Steve Harttal és Joe Byrne-nel bandát alapít.
Alain, a gondtalanul éldegélő francia aranyifjú elkövet egy szarvashibát, amikor közelebbről is megismerkedik a maffia egyik kulcsfigurájának barátnőjével. Hogy mentse az irháját, menekülnie kell, s jobb megoldás híján beáll a francia idegenlégióba. Az észak-afrikai állomásozás azonban távolról sem leányálom: nemcsak a vérszomjas tisztek kegyetlenkedéseit, a gerillák gyakori támadásait is túl kell élnie. Alain azonban minden megpróbáltatást elvisel, csakhogy visszatérhessen Párizsba. Esküt tett ugyanis, hogy legyőzi mindazokat, akik vétettek ellene, tisztázza a nevét és megszerzi álmai asszonyának a kezét is.