Hongkong, 1962: Chow, a helyi napilap főszerkesztője és felesége új lakásba költöznek egy előkelő környéken. Ugyanazon a napon költözik melléjük Li-Zhen és férje. Feltűnő, hogy mindketten házastársuk segítsége nélkül költöztek be. Egyre több időt kezdenek együtt tölteni, miután párjuk munkára hivatkozva sokat marad távol. Egy napon rájönnek, házastársaik éppen egymás szeretői. A felfedezés sokkolja mindkettejüket. Chow őriz egy titkot, mely eredetileg édes bosszú lett volna, de egészen másképp végződött. Lizhen, akinek a férje már egy ideje Chow feleségével folytatott viszonyt, most beleesett a Chow által felállított csapdába. A bosszú tökéletes volt, legalábbis annak tűnt. Ám bekövetkezett, amire Chow nem számított: beleszeretett Li-Zhenbe...
Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.
A 101 éves Rose DeWitt Bukater 84 évvel később meséli el élete történetét a Titanic fedélzetén. Egy fiatal Rose felszáll a hajóra anyjával és vőlegényével. Eközben Jack Dawson és Fabrizio De Rossi harmadosztályú jegyeket nyer a hajó fedélzetén. Rose elmeséli az egész történetet a Titanic távozásától egészen a haláláig – első és utolsó útján – 1912. április 15-én.
A Koreai Demilitarizált Övezetben holtan találnak két észak-koreai katonát, akiknek feltehetően egy dél-koreai katona lehetett a gyilkosuk. A nyomozásra tett erőfeszítések kudarcot vallottak, azonban a két ország vezetősége megállapodott abban, hogy az NNSC vizsgálja ki az ügyet. Svájci és svéd igazságügyi szakértőket küldenek a helyszínre. Összesen 16 töltényt találnak, 11-et az áldozatokban és 5 továbbit, pedig egy olyan típusú fegyverbe csak 15 töltényt lehet egyszerre tárazni. Viszont az igazság a gyilkossággal kapcsolatban egyszerűbb, mint amire számítottak, azonban sokkal tragikusabb, keserűbb.
Önkéntesnek jelentkezik a vietnami háborúba az ifjú Chris Taylor. Ahhoz az egységhez osztják be, amelyet Elias és Barnes őrmester vezet. Elias betartja a játékszabályokat, törődik az embereivel, a kegyetlen Barnest viszont csak a harc, a küzdelem érdekli. Barnesnek és az embereinek semmi sem számít, hidegvérrel kivégzik az ártatlan embereket is. Amikor Eliasnak sikerül megakadályoznia az újabb mészárlást, a feldühödött Barnes lelövi. Chris sejti, mi történt. Mielőtt azonban az ügy kipattanna, a vietkongok támadásba lendülnek.
Laura, egy kisvárosi mérnök felesége minden csütörtökön Milfordba jár bevásárolni, ahol egy hétre beszerzi a négytagú család szükségleteit. Egyik alkalommal megismerkedik Alec-kel, a churley-i körorvossal, aki csütörtökönként a milfordi kórházban helyettesíti régi barátját. Az ismeretségből a hetek során kölcsönös szerelem válik, de mindketten úgy érzik, hogy családi kötelezettségeik miatt ez a szerelem nem lehet boldog soha...
A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.
Atlanta, 1948. Daisy, a 72 éves nyugdíjas tanárnő vadonatúj Packard autójával nekimegy a szomszéd garázsának és az autó totálkáros lesz. Booli, a fia megpróbálja meggyőzni makacs anyját arról, hogy a jövőben egyetlen biztosító társaság sem vállalja a kockázatot. Sőt, egy lépéssel tovább megy és felfogad egy fiatalembert, Hoke Colbumot anyja sofőrjének. A színesbőrű férfi tisztában van saját képességeivel és saját méltóságával. Az első zökkenők után különös barátság alakul ki közöttük.
1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.
A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
Az életrajzi alkotás James Brown felemelkedésének krónikája, amelyben szemtanúi lehetünk annak, hogyan tör ki egy tehetséges fiatal a mély szegénységből és válik a zenetörténelem egyik legnagyobb és legmeghatározóbb alakjává. James Brown a huszadik századi zenetörténet egyik kultikus figurája: a soul és a funk stílus koronázatlan királya, aki dögös muzsikájával és vad táncmozdulataival valósággal megőrjítette közönségét. Az 1933-as születésű legenda gyermekkora szegénységben telt, amely bűnözéshez vezetett. Tinédzserként lecsukták, a börtönben viszont gospel kórust szervezett és megismerkedett egy énekes-zongoristával, Bobby Byrddel. Később ketten zenekart alapítottak, majd Brown szóló karrierje is beindult.
A rock'n' roll örök. Az igazi slágerekre mindig lehet táncolni. Ebben hisz Tracy Turnblad is, aki már nagy lány, nagy hajjal és nagy szívvel, és akinek egyetlen szenvedélye van: a tánc. Egyetlen vágya pedig az, hogy felléphessen a Corny Collins Show-ban, Baltimore legmenőbb zenés-táncos tévéműsorában. Tökéletes is volna rá, csak van egy kis baj vele. Tracy nagy. Kövér - emiatt nincsenek haverjai, és emiatt érzi úgy, hogy nincs esélye az első áttörésre. Amikor viszont mégis sikerül bekerülnie a műsorba, újabb bajok várnak rá. Ugyanis a Show korábbi sztárja vissza akarja szerezni elveszített babérjait. Úgy érzi, a táncparkett neki jár, és mindenre hajlandó, hogy visszahódítsa. És közben csak szó, szól a rock'n'roll.
Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan rémálommá válik az élete. Bicke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánja el magát: merényletet próbál elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen.
A magas rangú szovjet hírszerzőtiszt családjával turistaúton van az Egyesült Államokban, és úgy döntenek, hogy nem térnek haza, hanem menedéket kérnek. A francia hírszerzés értesül először az esetről, és megbízzák André Deveraux-t, hogy nyomozza ki a tiszt hollétét.