Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

A Tokugawa korszak a végéhez közeledik, a sógunátus bukása már csak idő kérdése. A szamurájok kora is leáldozóban van. Kanichiro (Kiichi Nakai) is egyre nehezebben talál munkát, pedig családjáról is gondoskodnia kellene. Utolsó lehetőségként csatlakozik a Shinsengumi klánhoz, akik még hűek a sógunhoz. Kanichiro pénzéhsége ellenére rövidesen megbecsült tagja lesz a klánnak, de a történelem kerekét ő sem tudja visszafordítani, így amikor a császár sereget indít a Tokugawák ellen, neki is fel kell készülnie a végső összecsapásra.

Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.

A Zulu igazi nagy mozi, nagyszabású kalandfilm a reménytelen helyzetekben tanúsított bátorságról. Az igaz történeten alapuló alkotás 100 brit katona lenyűgöző történetét meséli el, akik szilárdan tartották magukat a zulu nemzet legjobb harcosainak 4000 fős túlerejével szemben a Rorke-átjáró védelmében 1879-ben. Kevés más film ábrázolta ilyen lebilincselően a harc feszültségét és borzalmait - ahogy a harcosok egymást követő hullámokban szabadulnak rá az apró helyőrségre -, mint ez nagyszerű Technirama technikával fényképezett alkotás.

A halhatatlanok köztünk járnak. Louis, az arisztokratikus, szomorú tekintetű vámpír megjelenik egy fiatal riporternél, hogy a lehető leghitelesebb forrásként beszámoljon neki a vámpírok életének minden részletéről. Története 200 évvel korábban kezdődik: a vámpír Lestat végtelenül gonosz, ám ellenállhatatlan egyénisége rabul ejti a fiatal és gazdag Louist. A különös mámor vonzásában a fiú az elátkozottak sorsát, a halhatatlanságot választja: átalakul vámpírrá. Ettől kezdve élete folyamatos szenvedéssé válik: ahhoz, hogy éljen, ölnie kell.

1797-ben járunk. William Wilberforce, a rabszolgaság eltörlésének brit élharcosa üdülni megy, hogy szívbetegségét kúrálja. Itt megismerkedik az elragadó Barbara Spoonerrel, akiben lelki társra és szerelmére talál, és akinek elkezdi mesélni élettörténetét. Wilberforce mellett áll a rabszolgahajó-kapitányból lett pap, egyben az "Amazing Grace" című híres himnusz szerzője, valamint egy rabszolgából lett író. Együtt sikeresen veszik fel a harcot az emberek közömbösségével szemben.

Wyatt Earp a Vadnyugat meghódításának legendás hőse volt. Fiatalon megtanulta, hogy nincs semmi fontosabb a világon, mint a család és az igazság. Azok a mozgalmas évek, melyek kiszakították a biztonságos családi élet melegéből és Amerika peremvidékére sodorták, először kalandvágyó fiatalemberré, majd megrögzött igazságosztóvá tették. Mialatt egyre híresebbé vált, folyamatosan meg kellett küzdenie vágyai és a családjáért érzett felelősség kettősségével. Testvérei és álmai iránti töretlen hűsége egyaránt jelentett számára boldogságot és tragédiát. Wyatt Earp megszállott igazságosztó, legendás seriff volt, aki attól sem riadt vissza, hogy látszólag szélmalomharcot folytasson a sokszor túlerőben lévő gonosz elemek ellen.

Polgárháború dúl Kínában az 1860-as években. A felkelőkkel vívott egyik csatában a Csing-dinasztia szolgálatában álló Pang Qing Yun tábornok az összes emberét elveszíti, egyedül ő marad életben. Egy gyönyörű parasztasszony, Lian menti meg. Miután együtt töltik az éjszakát, a férfi reménytelenül beleszeret. Útban hazafelé Qing Yun összebarátkozik két banditával, Er Huval és Wu Yanggal. Miután megmenti Wu Yang életét, a három férfi vérszerződést köt. Pang meggyőzi társait, hogy segítsenek neki a felkelők elleni harcban. A győzelmek megrészegítik a vezért, ami aláássa a vértestvérek kapcsolatát.

Jake, a Boston olasz negyedében élő jóképű halárus évek óta epekedik Isabelláért, akinek minden évben megkéri a kezét. Az sem zavarja, hogy a lány, aki egykor a barátnője volt, egy másik férfi oldalán találta meg a boldogságot, és már három gyermek édesanyja. A barátai noszogatására Jake végül a gyönyörű olasz Marisával randevúzik. Miután Jake meg van győződve arról, hogy Marisának egy olasz pasi kell, megpróbálja olasznak kiadni magát. A latin amorózó nem sejti, hogy valójában Marisának is vaj van a füle mögött, ugyanis ő sem olasz. Vajon a nő képes lesz-e feledtetni a régi szerelem emlékét?

Rhyall őrgrófja és felesége - tősgyökeres angol arisztokraták - anyagilag a mélyponton vannak: kénytelenek ősi családi kastélyukat olykor a turisták rendelkezésére bocsátani. Egy nap megjelenik náluk egy amerikai milliomos és szemet vet a hű arára. Az őrgróf azonban megneszeli a dolgot, és ellentámadást indít - a maga kifinomult arisztokratikus eszközeivel...

Egy nap a húszas évei közepén járó Angelo döntő lépésre szánja el magát: bejelenti, hogy elköltözik otthonról. Egy átlagos családban talán természetesnek vennének egy ilyen bejelentést, nem úgy Barberiniéknél, az olasz bevándorló családnál, ahol még javában élnek a mediterrán tradíciók. Egy rendes olasz famíliában ugyanis a gyereknek házasságkötésig a szülői házban kell élnie. Az már csak a hab a tortán, illetve a szósz a spagettin, hogy a Barberini házaspárnak még azzal is szembesülnie kell, hogy imádott fiúgyermekük nem akar megnősülni, mivel meleg. Ekkor beindul a talján hadigépezet, és fegyvernemekben nincs hiány: könnyek, ölelések, pofonok, mediterrán bombázók... Minden bevetésre kerül a megtévedt fiú helyes útra tereléséhez.

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.