Egyik nap az ingázó Wilson professzor gazdátlan kutyakölyköt talál a vasútállomáson. Megsajnálja, és hazaviszi az állatot. A felesége, Cate nem örül neki, de végül megenyhül, és megengedi, hogy a japán akita kutyus náluk maradjon. A kutya és a professzor között szoros barátság alakul ki. Hacsi minden nap elkíséri őt a vonathoz, este pedig kimegy elé az állomásra. Így megy ez egészen addig, míg egyszer nem érkezik meg a gazdi. A kutya azonban élete végéig hűségesen várta a professzort, minden nap megjelent az állomáson.
Párizs éjjel - Murger festői és kurtizánjai, a mai kozmopolita számkivetettek egy varázslatos városban. A mindennapi élet jelenetei Kaurismäki felfogásában olyan filmművészeti karizmával rendelkeznek, hogy képesek feledtetni velünk Fassbinder és Pasolini elvesztését... Az egyetlen olyan valóban fiatal európai rendező, aki azt az érzést kelti bennünk, hogy újra feltalálja a mozit... Szordínós érzelmesség, fanyar, humoros, szeretetreméltó, peches fapofák, hervadtan is szerelmet ébresztő grizettek, csendes ellenkezés a törvények szorító szellemével, a nyűtt ruhák mögött szerényen viselt romolhatatlan méltóság - a berlini fesztivál legvigasztalóbb, legotthonosabb filmje volt ez. A film nem szolgai adaptáció, nem romantikusan kiszínezett, kosztümös melodráma.
Romantikus történet két rendkívül zárkózott fiatal találkozásáról.
Joosep az osztály lúzere, kegyetlen tréfák célpontja. Apja katona, ezért az a véleménye, hogy fiának meg kell védenie magát. Kaspar új fiú az osztályban. Egy napon, amikor a fiúk meztelenre vetkõztetik Joosepet, és belökik a lányöltözõbe, Kaspar úgy dönt, hogy megvédi osztálytársát. Ezzel õ is az osztály célpontjává válik. Egy különösen megalázó eset után úgy döntenek, kölcsön veszik Joosep apjának fegyvereit, és bosszút állnak. A közelmúltban elõforduló iskolai lövöldözések adnak szomorú aktuálitást a filmnek, amely megpróbál választ adni arra, vajon mi visz rá egy gyereket ilyen szörnyű tettekre.
Charly harminckét éves szellemi fogyatékos férfi, aki követve Algernont - a kis fehéregeret - agyműtéten esik át, minek következtében intelligenciahányadosa jelentősen megnő. Az orvosi diadalünnep csúcspontján azonban maga döbben rá elsőnek, hogy gyógyulása csak átmeneti. A Nemzetközi Orvoskongresszuson felmutatja Algernon tetemét, akinek sorsa saját sorsát vetíti előre. A film története példázat és figyelmeztetés az öncélú és dehumanizálódott tudomány perspektívájáról.
Noah fiatal és sikeres, az élete tökéletesnek tűnik: új állást kap Washingtonban egy szenátor mellett, miközben a barátnőjével esküvőre készülnek. Ám a férfi karrierje egy csapásra összeomlik, és a magánélete sem úgy alakul, ahogy tervezte. A nagyvárosból egy csendes kisvárosba kerül, ahol az összetartó közösség hamar befogadja, és ahol Noah lassan újra magára talál.
A kanadai film tizenéves főhőse, Simon (Matthew Ferguson) kollégiumban lakik. Szülei már régebben elváltak, az apja (David McIlwraith) Hongkongban, az anyja (Judy Davis) pedig Angliában él. Amikor a szünetben meglátogatják, Simon megtudja, hogy édesanyja skizofréniában szenved. A fiúnak egyedül kell szembenéznie az új helyzettel, és elindulnia a felnőtté válás útján...