A szerelmek városa Párizs, a ma már nem létező, egykori Párizs, amely ezernyi "színnel" és hanggal elevenedik meg ebben a klasszikus francia remekműben. A történet a külvárosi némajáték-színház világába vezet el bennünket, főhőse Pierrot, az álmodozó pantomimművész, aki egy rejtélyes szépasszonyban véli felfedezni a nagy szerelmet. A sokszálú cselekmény minden rétege e különös szerelem lélektanát járja körül és nagyszerű harmóniában olvad össze. A film 1990-ben elnyerte a minden idők legjobb francia filmalkotásának megtisztelő címét.
A főszereplő kislány egy német légitámadás során elveszítette a szüleit, s most egy vidéki paraszt család neveli. Az elárvult kislány öntudatlan cselekedetei felkavaró könyörtelenséggel utalnak a felnőttek hátborzongató világára.
A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...
Szilveszter éjszakáján hallgatja ki a rendőrség Martineud közjegyzőt, aki két megerőszakolt kislány holttestét fedezte fel különböző időben és helyeken, ezért alaposan gyanúsítható a gyilkosságok elkövetésével. De a tanúvallomások ellentmondanak egymásnak. Így mindkét felügyelő a maga módján próbálja megtörni a kitartóan tagadó gyanúsítottat, akinek boldogtalan családi életére is fény derül. A legváratlanabb drámai fordulatot mégis a feleség kihallgatása hozza.
Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.
A sivatag egyre nagyobb területeket hódít a végtelen száraz évszakban. A falu kútja kiapadt, az állatok egyre pusztulnak, és a háború is küszöbön áll. Ahogy a falu lakói szétszélednek, hogy menedéket leljenek, sokan dél felé veszik az irányt. Rahne, az egyetlen írni-olvasni tudó közülük, kelet felé indul három gyermekével és feleségével, Mounával. Viszik minden vagyonukat, néhány bárányt, kecskéket, és a Chamelle nevű dromedárt. Egy jobb élet reményében vágnak neki a sivatagnak...
Franciaország a 17. században, XIV. Lajos uralkodásának idején. Egy vidéki városba érkezik Moliére színtársulata. A csoport egyik tagja, Gros-René felfedez egy gyönyörű utcai táncosnőt. Miután meglátja benne a tehetséget, Moliére befogadja Marquise-t a társulatba, és Versailles-ba viszi, ahol a király előtt kell táncolnia. A lány azonban kiábrándul, amikor a két felvonás között abba kell hagynia a táncot. Eltökélt célja, hogy híres színésznő lesz belőle. És ha erre Moliére társulatában nincs módja, akkor majd a rivális író, Racine segítségével fogja elérni azt.