Henri Charriere önéletrajzi bestsellere nyomán készült ez a klasszikussá vált film, mely egy szökés története a világ egyik legkegyetlenebb börtönéből, a Guyana-i Ördögszigetről. Főhőse, Pillangó kisstílű tolvaj, ám rákennek egy gyilkosságot és életfogytiglani büntetésre ítélik. A lehető legkíméletlenebb helyre kerül, a sziklás, kopár Ördögszigetre, mely 20 mérföldnyire fekszik a szárazföldtől, és ahonnan nincs menekvés. Ám Pillangó minden elképzelhetőnél elszántabb, és a kényszermunka közben minden idejében a szökésen töri a fejét. Minden reménytelensége ellenére rendületlenül hajtja őt előre egyetlen célja: a szabadulás. Ám addig, még ő sem sejti, mi mindent kell kiállnia.

A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.

A Fiú utcazenész, aki Dublin utcáin nappal slágereket, éjjel a saját számait énekli. A Lány cseh emigráns, aki alkalmi munkákból tartja el magát. A Fiú az apjával él, bedolgozik annak porszívójavító műhelyében. A Lány az anyjával és a kislányával él. A Fiút nemrég hagyta el élete nagy szerelme. A Lány nemrég hagyta ott a férjét. Egy nap a Lány megáll a Fiú előtt az utcán és önfeledten hallgatja a zenéjét. Ő is zenész, de nincs pénze zongorára, ezért egy hangszerboltba szokott bejárni, ahol megengedik neki, hogy zongorázzon. A Fiú elkíséri oda és ahogy eléneklik az első dalt együtt, egy láthatatlan, de annál erősebb kötelék alakul ki közöttük. A Fiú minden vágya, hogy felvehesse a számait és szerencsét próbáljon Londonban. A Lány segít neki.

William Shakespeare halhatatlan remekművének talán az egyik legsikeresebb és legszebb feldolgozása Franco Zeffirelli filmje. Eredeti helyszínen, Veronában forgatták. A Rómeót és Júliát alakító színészek korukat meghazudtoló hitelességgel és mély átéléssel alakítják a tragikus sorsú szerelmeseket. Ebben a filmben minden együtt van, amit csak elvárhatunk. A díszletek és jelmezek varázslatos reneszánsz hangulatot varázsolnak elénk, míg Nino Rota szép dallamai elandalítanak.

A jómódú, középkorú Mathieu beleszeret spanyol szobalányába, aki mindössze 18 éves. A férfi mindent megadna a lánynak, de az csak hitegeti a vágyba szinte már beleőrülő Mathieu-t... A nagy szürrealista rendező utolsó filmjében sem marad hűtlen önmagához: a spanyol szobalányt két, egymásra egy csöppet sem hasonlító színésznő játssza.

Sam, a sikeres reklámszakember életét kettétörte fia halála. A férfi egy vitorláshajón lakik, és a fájdalmát italba fojtja. Egy nap talál egy dobozt, ami tele van a fia kazettáival és dalszövegeivel. Felfedezi, milyen tehetséges volt, és a dalainak köszönhetően úgy érzi, mintha újra vele lenne. Elhatározza, hogy megtanulja és előadja azokat a helyi bárban. A dal megragadja Quentint, a fiatal zenészt és a két barátját, akik úgy döntenek, hogy rock'n'roll bandát alapítanak. A zenekar meglepő sikert arat.

Florian Gallenberger John Rabe című, megtörtént eseményeken alapuló második világháborús drámája, amely a címadó német üzletemberről szól, aki az 1937-38-as nankingi mészárlás során kb. 200 ezer kínait védett meg a japánokkal szemben.

Richard Boyle, a valamikor sikeres 42 éves újságíró 1980-ban Salvadorban polgárháborút tudósít. Duarte elnök katonai rezsimje az USA támogatásával akar leszámolni a Farabundo Martí Felszabadítási Front harcosaival és támogatóikkal. A riporter közvetlen tanúja lesz Romero érsek meggyilkolásának is, és tudomást szerez a katonai vezetés által irányított illegális halálbrigádok rémtetteiről. Amikor barátnőjével, Mariával Kaliforniába akar menekülni, a határ előtt a nőt leszállítják a buszról, és mint illegális bevándorlót visszatoloncolják a halálos veszedelembe.

Roberto és Anna egy közép-olaszországi kisvárosban élnek és dolgoznak, boldogságban és egyetértésben nevelik két fiukat. Harmonikus életük azonban egyik pillanatról a másikra megváltozik, amikor a férj Szicíliából rossz hírt kap: unokahúgát meggyilkolta a férje, és neki kellene gondoskodnia az árván maradt három fiáról. A hirtelen kibővült család azonban rengeteg új kihívással és felelősséggel jár. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó eset felveti nemcsak az egyéni, hanem a társadalmi felelősségvállalás esetét is. A bíroságon nemcsak a gyerekek felügyeleti jogaiért kell megküzdenie, hanem minden nő védelméért, akit családon belül bántalmazás ér.

Tokió, 1936. Abe Szada, a volt prostituált egy fogadóban dolgozik szolgálóként. A fogadó tulajdonosával, a szexuálisan mindenevő Isida Kicsidzóval találkozva szexuális kísérletekből, ivásból és egyéb élvezetekből álló kapcsolatba kezdenek. Egymás iránti megszállottságukban Szada megígérteti Isidával, hogy többé nem fog a feleségével lefeküdni, ellenkező esetben Szada megölheti. Mivel egymás fojtogatását szeretkezés közben különösen izgatónak találják, Isida (miután ígéretét megszegte) megengedi, hogy Szada ily módon ölje meg. Szada ezt megteszi, majd levágja Isida péniszét, ezután vérrel a férfi mellkasára írja: „Szada és Kicsi örökké együtt.”

Öt nő és egy férfi találkozik időről időre, hogy megvitassa a kiváló írónő, Jane Austen műveit. A napjaink Kaliforniájában élő klub tagjai lassan ráébrednek arra, hogy bár két évszázad eltelt azóta, és egy óceán választja el őket Angliától, a népszerű írónő regényeinek hősei, Emma, Mr. Darcy és a Bennet-lányok valójában ugyanolyan problémákkal, szívfájdalmakkal és érzésekkel küszködnek, mint ők. Az elvált Sylvia, az idősödő Bernadette, a félrelépésről fantáziáló Prudie és a többiek a könyvekből és egymásból merítenek vigaszt, erőt és bölcsességet.

Megan húszas évei közepén is csak sodródik az árral. Túlképzett, alulfoglalkoztatott, és még mindig gimis szerelmével él együtt. Amikor a barátja megkéri a kezét, bepánikol és rájön, nem akar olyan lenni, mint a barátaik, akik már mind megállapodtak és karrierjüket építik. Minden megváltozik, amikor összetalálkozik és beköltözik a 16 éves Annikához és annak egyedülálló, életunt apjához.

Ludo lesifotós, cimborájával fáradhatatlanul keresik a sztárok, sztárocskák és celebek nagy vagy rossz pillanatait. Néha még maga is elhiszi a fotók mellé tálalt történeteit, ám egyszer pórul jár. Egy áldozata feljelenti, és végül egy óvodában letöltendő, 300 órányi szociális munkára ítélik. Ez már Anna terepe, aki gyerekkora óta utálja Ludót, s így minden pillanatot megragad, hogy törlesszen. Végül Ludo is belátja, hogy a pletykarovaton túl is van élet.

Az Este a mély érzelmek filmje: az anyák és lányaik közötti szeretet erejéről mesél, mindezt egy olyan anya szemszögéből, aki életének alkonyán olyan titkot fed fel, amely mindenkire óriási hatással lesz a környezetében. A rátörő emlékeknek engedve Ann Lord (Redgrave) megoszt egy régóta őrzött titkot a lányaival, Constance-szal (Richardson), aki boldog házasságban él, és Ninával (Toni Collette), a nyughatatlan egyedülálló nővel. Mindketten ágya mellett állnak, mikor Ann kijelenti, hogy látni szeretné élete szerelmét. De vajon ki lehet ez a titokzatos "Harris", s mit jelenthetett az anyjuknak?