"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa-nőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.
Gyilkosság történik egy amerikai kisvárosban, Mississippi államban. Colbert építész az áldozat, Chicagóból. Ugyanezen éjszaka az állomáson elfogják Virgil Tibbst, a néger férfit, s bekísérik a rendőrőrsre. Bill Gillespie a helyi rendőrfőnök fogva akarja tartani egyszerűen azért, mert néger. Ám egy pillanat alatt kiderül, hogy Virgil Tibbs rendőr, s kíváló nyomozó Memphisből. Colbert egy gyárat akart felépíteni itt, ahol sok színes bőrű kapott volna állást. Talán ez lett a veszte. Nem tudni. Bill rendőrfőnök ki akarja utasítani a néger nyomozót, Colbert felesége azonban ragaszkodik, hogy a nyomozást Ő vezesse.
Szünidei idill: mama (Susanne Lothar), papa (Ulrich Mühe), és kisfiuk egy tóparti házban. Váratlanul egy golfruhás, fehér kesztyűs férfi jelenik meg az ajtóban. Eltereli a háziasszony figyelmét, amíg egy másik férfi is belép. A család egy pillanat alatt az erőszak áldozata lesz. És velük együtt a néző. Mert Haneke filmjét nézve nem leljük élvezetünket az áldozatok és a tettesek közötti véres játékban. Haneke fájdalmat akar okozni nekünk. Közelről mutatja az indíték és magyarázat nélküli erőszakot. Azt akarja bizonyítani, hogy az igazi erőszak nem konzumálható.
Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.
A történetünk középpontjában egy kis vadnyugati város, Rock Ridge áll, amely épp a közelítő vasúti nyomvonal útjába esik. Hedley Lamarr, a békebíró azzal indítja útnak martalócait, hogy tegyék a városkát mihamarabb lakhatatlanná, hogy aztán olcsón rátehesse a kezét a város telkeire. Amikor a seriffet megölik, Hedley meggyőzi a kormányzót, hogy küldje el a városba a vadnyugat első fekete bőrű seriffjét. Csakhogy az új seriff, Bart kifinomult nagyvárosi úriember, akinek némiképpen nehezére esik megnyerni a vadnyugati városka lakóinak bizalmát.
1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.
Hogy hívták 1891-ben James Bondot? Természetesen Sherlock Holmesnak. A legendás mesterdetektív, aki közelharcban legalább olyan verhetetlen, mint logikus gondolkodásban, élete legnagyobb problémájával kerül szembe. Ő és hű társa, doktor Watson Lord Blackwood nyomába vetik magukat. Ha nem leplezik le időben, az az egész Brit birodalmat megrázhatja.
Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.
Ahab kapitánynak, a Pequod nevű hajó gazdájának van egy rögeszméje: amióta egy hatalmas fehér bálna, amelyet Moby Dicknek nevezett el, letépte az egyik lábát, eszeveszetten űzi az állatot, hogy harcban győzze le. Elszánt konokságával életveszélyes helyzetbe sodorja magát és a legénységét. A megszállott kapitány és emberei erejüket a végsőkig megfeszítve küzdenek a természet erői ellen. Végre sor kerül az utolsó összecsapásra a félelmetes állattal. A Herman Melville regénye alapján készült pergő cselekményű, csodálatos képi nyelvű, izgalmas kalandfilmet John Huston csaknem két évig forgatta. A gyártási költség az akkori idők többi filmjéhez képest szenzációs összegre, ötmillió dollárra rúgott.
Az eladdig békés új-angliai kisváros melletti erdőben egy holttest hever. Gyilkosság áldozata lett? Vagy véletlen baleset volt? Netán szívroham végzett vele? A városka lakói napi sétájukat végezve sorra rábukkannak a hullára, s - valamilyen módon mindegyikük érintve érezve magát - megpróbálják eltüntetni a holttestet. De az a fránya Harry mindig előkerül! Lassan minden a feje tetejére áll. Vajon ki lehet a tettes mindazok közül, akiknek volt okuk ferde szemmel nézni a minden jel szerint erőszakos módon a túlvilágra segített Harryre? Alfred Hitchcock ezúttal rendhagyó módon bűnügyi vígjátékot rendezett, s egyben felfedezte az itt első filmszerepében látható, s később (hat jelölés után) a Becéző szavakért Oscart nyert Shirley MacLaine-t.
A távoli Afrikában, a ruandai erdők mélyén hegyi gorilla családok élik boldog életüket. Közöttük egy nő, akinek különleges módszereivel sikerül elnyernie az állatok bizalmát. Utánozza hangjukat és mozdulataikat, leveleket rágcsál, s közben mindent megtud a gorillákról, amit csak ember megtudhat róluk. Dian Fossey 18 évet töltött a gorillák tanulmányozásával Ruandában. Az évek során olyan közel került hozzájuk, mint előtte senki más. Michael Apted saját könyve és a National Geographic egy cikke alapján rendezte meg filmjét a tragikus sorsú Dian Fossey lenyűgöző életéről.
A Lincoln repülőtéren az utóbbi 30 év leghevesebb hóvihara tombol. A rettenetes időjárás igencsak megnehezíti a repülőtéri személyzet életét. A hatalmas hóviharban egy meghibásodott repülő eltorlaszolja a kifutót. Egyetlen ember van, Joe Patroni, aki segíthet a helyzet megoldásában. Miközben azonban Joe megpróbálja megtisztítani a kifutópályát, a TGA római járatán különös dolgok történnek.