A film főhőse Behzad, az nyüzsgő tévés szerkesztő, akit főnökei egy eldugott faluba küldenek forgatni, egy nagyon idős asszony temetését akarják megörökítni. Ebben a faluban ugyanis különös, ősi szertartással búcsúztatják a halottakat, azt kellene a tévéseknek filmre venni. Behzad idegenül botladozik a kis faluban, a helyi dialektust sem nagyon érti. Itt a hegyeket homok és kő borítja, a völgyekben szélfutta homoksivatagok. Őszi színek, zöldek, barnák és csontszínű agyagházak, feketébe öltözött asszonyok, férfiak. Farmerkékjében kirí ebből a környezetből a tv-riporter, aki mobiltelefonjával a térerő után rohangál, ám lassan megismerkedik a faluval és lakóival, a kútásóval, a tanítóval, az öreg falusi körorvossal, aki a földeken át döcög vele a rozzant robogóján...
Iman és családja Iránba menekül, majd Észak-Svédországban köt ki. Iman továbbra is családfő marad, de megszegi a feleségének tett ígéretét, és csatlakozik a helyi birkózóklubhoz. A pletykák elterjednek, Iman félelme és kétségbeesése kezd eluralkodni rajta.