Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

Eddie Felson született biliárdjátékos. S ami még rosszabb, született lókötő. Biliárdteremről biliárdteremre vándorolva keresi a megkopasztani való balekokat. Szinte nincs semmi, amire a pool-asztal mellett ne lenne képes. Csak az a baj, hogy azt hiszi, svindlernek is van olyan jó, mint játékosnak. De abban bizony kispályásnak számít, mivel egyaránt hajlamos a gyermeki naivitásra és a mértéktelen önpusztításra. Ha nem tanulja meg, hogy a nyerés kulcsa a pléhpofa, esélye sincs egyetlen méltó ellenfele, a legyőzhetetlennek tartott Minnesotai Kövér ellen...

Patrick Bateman egy gazdag és befolyásos Wall Street-i befektető fia, igazi aranyifjú. Könnyen halad előre az apja által kitaposott úton, megszállottja a pénznek, a sikernek, a divatnak és a stílusnak. Igazi társasági ember, központi figura, amolyan kétlábon járó sikersztori. Bateman emellett minden idők legkegyetlenebb és leggátlástalanabb sorozatgyilkosa is. Ismerősöket és ismeretleneket mészárol le különös kegyetlenséggel, nem válogatva az eszközökben - kés, láncfűrész, fegyver, nála egyre megy. Indítéka nincs - hacsak az ölés gyönyöre nem számít annak. A rendőrség sötétben tapogatózik, eleinte senki nem gondol arra, hogy a legbefolyásosabb körökben kellene keresni az egyes számú közellenséget.

1766-ban, a franciaországi Grasse városban a parfűmkészítő Jean-Baptiste Grenouille-t halálra ítélték tizenhárom nő meggyilkolásáért. Az ifjú huszonkét évvel korábban, a halpiacon született. Árvaházban nő fel, más mint a többi gyerek, három évesen se járni, se beszélni nem tud, a szagokon keresztül próbálja megismerni a világot. Felnőve cserzőüzemben dolgozik, így jut el Párizsba. A városban magával ragadja egy lány gyönyörűséges illata. Véletlenül megöli, majd próbálja magába szívni elhalványuló illatát, Grenouille minden vágya, hogy az illatot újból érezhesse.

Monty Brogan számára vészesen fogy az idő - 24 órán belül börtönbe vonul, hogy letöltse hétéves büntetését. Manhattan egykori királyaként Montynak most búcsút kell vennie attól a világtól, amely megnyitotta előtte az utat New York legmenőbb klubjaiba, de amely megfosztotta legközelebbi barátaitól. Utolsó szabadon töltött napján Monty újra felkeresi apját, aki soha nem hagyta cserben, és találkozik két régi jóbarátjával, Jacobbal és Slaughteryvel. Vele van barátnője, Naturelle is - talán éppen ő volt az, aki feladta a rendőrségnek... Az elismert rendező, Spike Lee (Szemet szemért, "Malcolm X") ezúttal egy olyan, nehéz életű emberről beszél, akit rengeteg kétely gyötör azzal kapcsolatban, hogyan is juthatott idáig, miközben az utolsó utáni pillanatban is küzd, hogy visszanyerje egykori énjét...

A film az 1970-es évektől követi nyomon Patrick Braden egy megnyerő, de rettenetesen elszánt fiatalember tetteit. Egy kis ír városban hagyják magára kisbabaként, s nagyon korán rájön, hogy más, mint a többiek. Már kisiskolás korában a lányos játékokhoz vonzódik, nevelőanyja ruháiban játszik, és sminkeli magát, ha egyedül marad. Patrick egy módon éli túl gyerekkorát: szellemes, elbűvölő viselkedésével és, hogy gyengéden visszautasít minden olyan kísérletet, mely meg szeretné változtatni őt. Tartásának és eszének köszönhetően vészeli át a nehéz életkörülményeket, s senkinek és semminek nem hagyja, hogy beleszóljon abba, amiben hisz. Az iskolapadból kikerülve Londonba megy, ahol egy transzvesztita bárban énekel.

Milyen messzire mennél, hogy valaki más lehess? Az 1950-es években játszódik a Patricia Highsmith kiváló regényéből készült film. Tom pénztelen New York-i fiatalember, alkalmi munkákból él. Meghívják egy kerti mulatságra zongorázni, ezért kölcsön kér egy alkalomhoz illő ruhát. A tömegben elvegyült Tom összeismerkedik egy gazdag úriemberrel. Nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a felső tízezer köreibe beljebb lépjen, ezért azt állítja, ismeri a milliomos fiát. Ezer dollár jutalmat ajánl fel az apa Tomnak, ha visszahozza őt Itáliából. Tom ehelyett összebarátkozik a tékozló Dickie-vel és menyasszonyával, Marge-dzsal. Egy darabig élvezik a temérdek luxust és egymás társaságát. Tom észreveszi, hogy mindennek nemsokára vége szakadhat. Tovább akar lépni a ranglétrán, minden áron.

Egy amerikai matematikus és csinos felesége vidékre költözik angliában. Hamar kiderül azonban, hogy a falusi közösség nem nézi ezt jó szemmel, ráadásul a csinos asszonyka is felborzolja a férfilakosság kedélyeit. A kezdeti kisebb súrlódások vérre menő élet-halál harcba torkollanak.

Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.

Sarah és Brad látszólag boldog házasságban él a kertvárosi otthonukban, csak az a baj, hogy mással, más fedél alatt. Sarah egyedül neveli a kislányát, miközben a munkába temetkező férjét alig látja. Bradnél fordított a helyzet, ő vigyáz a gyerekre, miközben neje dokumentumfilmeket forgat. A magányos szülők a gyerekeiket sétáltatva, a játszótéren találkoznak. Egymás segítségével hamarosan újra felfedezik a szabadság és a szerelem érzését. De van-e jövője kapcsolatuknak? Titkolózzanak, vagy kezdjenek új életet? És mi lesz a gyerekekkel?

Igazi csodagyerek a tizenkét éves Lewis, aki máris számos saját találmánnyal büszkélkedhet, köztük az Emlékszkennerrel. Lewis azt reméli, hogy a gépezet jóvoltából végre megtalálhatja a vér szerinti édesanyját, akit nem ismer. Azt szeretné, hogy újra egy családot alkossanak. Mielőtt azonban Lewis megvalósíthatná tervét, a szerkezetet ellopja tőle a velejéig romlott Kalapos férfi és nem kevésbé gonosz társa, Doris. Lewis a két gazfickó nyomába ered. Váratlan segítséget kap a Wilbur Robinson nevű fiútól, aki időgépével elviszi Lewist a jövőbe, ahol egy napot töltenek a kissé furcsa Robinson család társaságában.

Egy nő csendes tengerparti vakációja nyugtalanító fordulatot vesz, amikor egy közeli villában megszálló fiatal anya iránti rögeszméje emlékeket ébreszt benne.

Egy rendkívül titokzatos személyiség, Thomas Jerome Newton megjelenik New Yorkban. Furcsa külseje ellenére intellektuális képességei és tudományos ismeretei messze túlszárnyalják a jelenlegi emberi tapasztalatokat. Találmányai olyan eredetiek, hogy képesek forradalmasítani az országos kommunikációs hálózatot és három év alatt az USA leghatalmasabb kommunikációs központját képes létrehozni. Ám egyesek megérzik, hogy Newton tudása nem evilágból származik és megpróbálják a maguk érdekeinek szolgálatába állítani.