William Shakespeare klasszikus történetének leghíresebb adaptációjában Laurence Olivier alakítja a dán királyfit, aki apja szellemének bosszút esküszik gyilkosa, vagyis apja testvére és anyja új férje ellen.
Gyöngéd romantikus film, amely Steve első szerelmének történetét meséli el. Az elit iskolába járó fiatalembert a lányok soha nem vetették meg igazán, ám ő másfajta vonzalom születését érzi... Fiú osztálytársába lesz szerelmes, eleinte fájdalmasan reménytelenül. Lassan azonban érzelmeit ki meri bontani barátja előtt és idővel John is viszonozza vonzalmát. Az újabb amerikai filmművészetben nyíltabban fel merik vállalni a másság témáját, mint korábban bármikor, ízlésesen megformálva a karaktereket és a lélek hányattatásait az elfogadásig.
V. Henrik, Anglia ifjú királya elhatározza, hogy megszerzi magának a francia trónt. Fel is vonul nagy haddal, de aztán a gondviselés másképp dönt.
A törékeny, fellegekben járó Ágnes nővér a zárdában hozza világra gyermekét, majd megfojtja a kicsit, de tagadja, hogy tudna bármilyen kisbabáról. Ágnesnek hallucinációi vannak, mélyen vallásos, állítása szerint Isten parancsára cselekszik. A gyermek halála miatt a rendőrséget is bevonják az ügybe, pszichiátert is küldenek a zárdába, hogy megállapítsa, zavart elméjű-e Ágnes. Dr. Martha Livingston elszánt küzdelmet folytat azért, hogy Ágnes megértse a világot, és előkerüljenek a bűnösök
Long Island a múlt század hetvenes éveinek a végén. Scott, az érzékeny és esetlen tizenöt éves fiú egy tipikus, középosztálybeliek által lakott külvárosban él a családjával. A környék felbolydul, amikor kiderül, hogy az egyik lakos Lyme-kórban szenved. Mindenki retteg, nehogy elkapja a betegséget. Scott apja, a munkamániás Mickey és a túlságosan is védelmező anya, Brenda a válás szélén állnak, miközben a fiú bátyja, Jim a háborúba készül. A helyzetet bonyolítja, hogy Scott beleszeret a szomszéd Adriannába. Úgy tűnik, közel, s távol ő az egyetlen, aki megérti őt. A lány szülei természetesen nem örülnek a kapcsolatuknak.
Thornton Wilder híres színdarabjának filmes adaptációjában egy New Hampshire-i kisváros két családjának, a Webb és a Gibbs családnak a 20. század eleji életét követhetjük nyomon. A film a két fő karakter, Emily Webb (Martha Scott) és George Gibbs (William Holden) egymás iránti érzelmeinek kibontakozását, házasságkötését és ezen eseményekkel kapcsolatos gondolataikat mutatja be. A tragikus gyermekszülés azonban a film összes eseményét más megvilágításba helyezi.
Jack és Terry, illetve Hank és Edith középosztálybeli házaspár. Sok közös vonásuk van. Jack és Hank egyetemi tanár, Terry és Edith főállású anya, az előbbinek két, az utóbbinak egy gyereke van. A két család jó barátságban van egymással, gyakran összejárnak. Edith úgy érzi, hogy a férje elhanyagolja, és viszonyba keveredik Jackkel. Az érzelmes és sebezhető Terry pedig Hankkel szűri össze a levet. Az érzések teljesen összegabalyodnak, a négy ember arra kényszerül, hogy szembenézzen önmagával, átértékelje az életét, házasságát, a másikhoz és a gyerekekhez fűződő kapcsolatát.
Eddie befolyásos casting igazgató, aki viharos, mégis meglehetõsen tartalmatlan életének értelmét kutatja. Flancos hollywoodi lakóparkban lakik pedáns és elbűvölõ üzlettársával, Mickey-vel, aki feleségét és fiát "piheni ki" nála. Gondtalan életükben gyakran osztozik két másik barát: a kifinomult modorú hollywoodi színész, Artie és a kétségbeesett, kissé zavaros színészjelölt, Phil. Ehhez az exkluzív kancsapathoz csatlakozik három - szintén sodródó, egymástól teljesen különbözõ hátérrel rendelkezõ - nõ.A menõ és szép Darlene egyszerre fut Eddie-vel és Mickey-vel. Donnát, a kiskorú, elhagyott gyermeket Artie "megõrzendõ csomagként" barátaira bízza. Bonnie pedig, a kedves, de megtaposott táncosnõ és luxusprostituált Phillel való összezördülésével váratlan események láncolatát indítja el.Eddie és barátai tovább folytatják a mániákus élvhajhászást.