Az Oroszlánkirály a kis Szimba életét meséli el. Az állatok királyának, Mufasának első fiúgyermekeként Szimba a trónörökös. A dzsungel állatai tisztelettel bánnak a rettegett, de igazságos király gyermekével, így Szimba életének első hónapjai gondtalanul, boldogságban telnek. De nem nézi mindenki jó szemmel a trónörökös érkezését. Szimba gonosz nagybátyja, a hiénákkal szövetkező Zordon régóta feni a fogát a király trónjára, és tudja, hogy ha a kis utód nem áll az útjában, Mufasa halála után az ő fejére kerül majd a korona. Zordon ármánykodásának köszönhetően a kis Szimba életveszélyes helyzetbe kerül: a kiszáradt folyómederben egy megvadult bivalycsorda előtt találja magát, és csak édesapja önfeláldozó bátorságának köszönhetően éli túl a helyzetet. Apja azonban már nem tud kitérni a csorda elől, és Musafát halálra tapossák...Szimba nem maradhat többé szülőhelyén, ahol Zordon azonnal magához ragadja a hatalmat...

Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.

Furcsa férfira (Jackie Chan) bukkannak a bennszülöttek a sivatagban. A különös idegennek fogalma sincs, mi a csudát keres azon a vidéken, ahol életében nem járt, hogy hívják, és főleg: kik azok, akik a sivatagba is utána jönnek, hogy megöljék. Talán titkos ügynök volt? Néhány nyomból hamarosan összeáll a kép, Whoami (Jackie Chan) rájön, hogy kommandós volt, akit társaival együtt átvertek, és ő a csapat egyetlen túlélője. Most már csak arra kell valahogy visszaemlékeznie, hogy mindezért kin kell bosszút állni.

Minden idők legsikeresebb és legnépszerűbb rajzfilmhőse, Simba, - vagy ahogy többen ismerik - az Oroszlánkirály visszatért, hogy az Oscar-díjas film fenségesen lenyűgöző, végtelenül izgalmas és határtalanul humoros kalandjai folytatódhassanak. Simbának kislánya született, és a pajkos kis Kiarát nem könnyű féken tartani. Ez nem sikerül Timonnak és Pumbának, a bal kezekkel és lábakkal megáldott mókás duónak sem. Kiara elszökik csetlő-botló "dadáitól" és egyszer csak tiltott területen, Zordföldén találja magát. Ott találkozik Kovuval, a gonosz Zordon trónjának várományosával. A két fiatal megkedveli egymást, szüleik azonban ádáz ellenségek. A szerelemnek és a szeretetnek kell kibékítenie a forrongó ellentéteket...

A távoli Afrikában, a ruandai erdők mélyén hegyi gorilla családok élik boldog életüket. Közöttük egy nő, akinek különleges módszereivel sikerül elnyernie az állatok bizalmát. Utánozza hangjukat és mozdulataikat, leveleket rágcsál, s közben mindent megtud a gorillákról, amit csak ember megtudhat róluk. Dian Fossey 18 évet töltött a gorillák tanulmányozásával Ruandában. Az évek során olyan közel került hozzájuk, mint előtte senki más. Michael Apted saját könyve és a National Geographic egy cikke alapján rendezte meg filmjét a tragikus sorsú Dian Fossey lenyűgöző életéről.

A Madagaszkár távoli partjaira vetődött New York-iak olyan őrült ötlettel állnak elő, ami még akár be is válhat. A pingvinek katonás precizitással helyrepofoztak egy régi repülőgéproncs-féleséget. A díszes kompánia a levegőbe emelkedik - és ott is marad egy darabig. Épp csak annyi ideig, ami elegendő ahhoz, hogy eljussanak a legvadabb helyre, Afrika kies szavannáira, ahol állatkerti barátaink első ízben találkozhatnak szabadon élő társaikkal. Miközben a gyökereiket keresik, hamar rájönnek, hogy mi is a különbség a betondzsungel és az afrikai vadon között. A régen látott rokonok, a romantikus vetélytársak és az ármánykodó vadászok ellenére is úgy tűnik, hogy Afrika nagyon "tutkeráj" hely de vajon jobb, mint hőseink otthona a Central Parkban?

Mr. Blomsberry egy múzeum vezetője. Fia, a kapzsi Junior azonban le akarja rombolni azt, hogy a területet más célra hasznosítsa. Az öreg azt reméli, hogy egy látványos kiállítási tárggyal megmentheti a múzeumot. Barátja, a sárga kalapos Ted Afrikába megy, hogy szerezzen neki egy ilyen tárgyat. Útja során összebarátkozik egy kíváncsi kismajommal, akit George-nak nevez el. Amikor Ted dolgavégezetlenül visszatér, fölfedezi, hogy George is vele szökött. Miközben Ted megpróbálja megmenteni barátja múzeumát, George fölfedezi a nagyvárost.

Ace, amikor csődöt mond az életveszélybe került mosómedve megmentésében, Tibetbe utazik, hogy ott, a buddhista szerzetesek földjén keressen lelki vigaszt. Komolyabb elmélyülésre azonban már nem marad ideje, mert élete legbonyolultabb ügyének kellős közepén találja magát. Vincent Cadby, Bonai megye angol konzulának felkérésére Ace veszedelmekkel teli utazásnak vág neki Afrika vadonjában. Kísérőtársai a már jól ismert Spike, a majom és a dagadék Fulton Greenwall, a konzul megingathatatlan nyugalmú megbízottja. Ace feladata: megtalálni Sikakát, a szent állatot, akinek mindenáron meg kell kerülnie a jóságos vahutu törzsfőnök lányának esküvőjére, akit a harcias vahutu törzsfőnök fiával házasítanak össze. Ha Ace nem jár sikerrel, a törzsi háború elkerülhetetlen. Az idő egyre fogy, az egész fekete kontinens békéje forog kockán. Ace azonban nem marad segítőtársak nékül a bajban. Új emberek és állatok állnak barátként mellé csatasorba.

Jamie Dodd, a fiatal tudós az emberi faj titokzatos eredetét és a legendás pigmeusok életét vizsgálja az 1870-es évek Afrikájában. A vadonban kalandozva összetalálkozik egy titokzatos segítőtárssal, a gyönyörű Elenával, aki európai állatkertek számára ejt foglyul oroszlánokat. Egy veszélyes vadászat során oroszlánok helyett végül két fiatal pigmeust ejtenek csapdába. Jamie egyedülálló felfedezésre jut e két rabul ejtett lény magas szintű intelligenciájával és érzelmi gazdagságával kapcsolatban. Ez a felfedezés oda vezeti, hogy megvívja saját harcát az igazságáért és a pigmeus törzs szabadságáért.

Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.

Quatermain profi kalandor. Amikor értesül arról, hogy expedíció indul Salamon király elveszettnek hitt kincsének megtalálása céljából, az elsők között jelentkezik a szerveződő csapat kötelékébe. A kincs birtokában nagyon gazdag ember válhat belőle így a veszélyekkel nem törődve veti bele magát a dzsungelbe és halált megvető bátorsággal száll szembe azokkal, akik megpróbálják megakadályozni célja elérésében.

Allan Quatermain tipikus kalandor. Ezért történhet meg, hogy bár esküvőre készül, mégis lemondja azt, amikor titokzatos kincsek nyomára bukkan. A jelek azt mutatják, hogy egy régóta elveszettnek hitt aranyváros nyomaira bukkant Afrikában. Hősünk vonzó menyasszonya kíséretében el is indul, hogy megszerezze a kincset. Útjuk során olyan veszélyekbe sodródnak, amelyek nem zárják ki, hogy esetleg ez lesz az utolsó kalandjuk.