Dolores Claiborne kemény munkával, házvezetőnőként keresi a kenyerét. Lánya, Selena, akit Dolores 15 éve nem látott, egy New York-i magazinnál dolgozik újságíróként. Egy napon Selena különös küldeményt kap faxon: egy Bangor-i újság cikkének másolatát, mely egy gyilkossággal gyanúsított nőről szól. És fölé van firkálva egy üzenet: "Ez nem a te anyád?" És Selena, bár munkája Arizona államba szólítaná, mégis a Maine-beli sziget felé veszi útját, ahol Dolores a letartóztatást várja. A vád: hogy brutálisan lelökte a lépcsőn és meggyilkolta munkaadóját, az öreg hölgyet, akinél időtlen idők óta dolgozott.
A valós eseményeken alapuló könyv filmvászonra vitt eposza egy német katona, Clemens Forell történetét meséli el, aki a II. világháború után szökik meg egy szibériai munkatáborból. A tél csontig hatoló hidegében, át a sivár orosz vidékeken, életveszélyes találkozásokból menekülve, Forell elszántan tart hazafelé, a családjához. Lépésről lépésre, nap, nap után Perzsia - és az oly rég vágyott szabadság - felé igyekezve 14 ezer kilométer és három, teljes bizonytalanságban eltöltött év után célja már csak egy karnyújtásnyira van.
A Watergate-ügynek nevezett lehallgatási botrány következtében az amerikai elnök, Richard Nixon kénytelen volt lemondani. Az üggyel kapcsolatos hallgatását csak három évvel később, 1977-ben töri meg, miután beleegyezik, hogy interjút ad egy kiválasztott újságírónak. Az angol David Frost nehezen illik a képbe, sokan kétkedve fogadják a hírt, hogy ő lesz a beszélgetőpartner. A furcsa pár négy estén át tartó szópárbaját több mint negyvenmillió néző figyeli. A kamerák előtt lehull a lepel, a két résztvevő a pózokat félretéve, nyílt sisakkal veti magát a küzdelembe, amelyből csak egyikük kerülhet ki győztesen.
Hatalmas vihar tör ki, amitől még a tükrök is darabokra hullnak. Legalábbis így hiszi Tintin és a kapitány. Pedig a rejtélyes üvegtörés mögött egy elmés kis szerkezet áll, Calculus professzor legújabb találmánya. A szerkezetet rövidesen megkaparintja egy pénzéhes banda, Calculust pedig elrabolják. Tintinnek és a kapitánynak sürgősen akcióba kell lendülniük.
Egy idegen űrhajó ér földet Moszkvában. A földönkívüliek érkezésére az emberek különböző módon reagálnak: van, aki a jövevények megismerését szorgalmazza, más az elüldözésük mellett döntene.
A pincérnőként dolgozó Tally (Michelle Pfeiffer) minden vágya, hogy hírolvasó lehessen egy neves tévéállomáson. Elküldött anyaga megtetszik az egyik legnézettebb hírcsatorna sztárkommentátorának, Warren Justice-nak (Robert Redford), aki csalhatatlanul meglátja a jelöltekben a valós tehetséget, amely mint tudjuk nem terem minden bokorban. Tally a férfi segítségével hamarosan túlszárnyalja tanárát, aki hamarosan feladni kényszerül az állását.
Valahol egy szupertitkos katonai bázis hibernálókamrájában majdnem kopaszra borotvált, acélos izmú férfiak alusszák gépálmukat. Olyan univerzális harcosok ők, akik bármikor, bárhol bevethetők, akikből egy speciális programmal kiirtották a legalapvetőbb emberi érzelmeket is. Nincsenek emlékeik, nem éreznek fájdalmat - vagy ha igen, nem vesznek róla tudomást -, könyörtelenül és gyorsan ölnek, és ha arról van szó, napokig harcolnak pihenés nélkül. Luc Devreux (Jean-Claude Van Damme) csak egy közülük - és mégis más, mint a többi. Amikor az egyik akcióban társai lelövik egy tévériporternő kameramanját, kilép a sorból. Döntésével nem akármilyen hadsereget zúdít magára: a tökéletes katonákat és mániákus parancsnokukat, Andrew Scottot - akit történetesen a világ másik legnépszerűbb akcióhőse, Dolph Lundgren alakit.
Az élet egy végtelennek tűnő röpdolgozat. Josie Geller (Drew Barrymore) végre megtalálta a kiugrási lehetőséget: a legnagyobb chicagói napilapnál újságíró. Főnöke fiatal korára való tekintettel őt bízza meg a mai középiskolások életéről szóló cikk írásával. Josie a legjobb oknyomozó technikát választja, beépül a gimisek közé. A magabiztos zsurnaliszta hirtelen mintha visszatérne saját nyomasztó diákéveibe, amikor kigúnyolták és kirekesztették. Most sem könnyebb a dolga a szép, de korlátolt lányokkal és a válogatós fiúkkal. Ráadásul szerelmes lesz a tanárba, akit le kellene lepleznie írásával.
Számára nincs feltörhetetlen zár. Nem létezik megfejthetetlen kód. Kijátszani a legéberebb őrséget, behatolni a legvédettebb szentélyekbe és elillanni a legértékesebb zsákmánnyal - erről szól az élete. Ő a riasztók mágusa. A tolvajlás nagymestere. Az álcázás koronázatlan királya. Ezer arca van, de senki sem tudja, melyik az igazi. Agyafúrt, ravasz, hideg, cinikus, veszélyes, fondorlatos. Ő az Angyal. Hiába vannak a nyomában a hatóságok és a bűnözők, őt nem lehet elkapni. De most csapdába ejtette valami, ami elől nem menekülhet. A saját szíve. Simon Templar ezúttal Ivan Tretjak orosz milliárdos és önjelölt cárutód megbízásából egy mindennél értékesebb kincset lop el: egy kiapadhatatlan energiaforrás képletét. Ám az akcióval tudtán kívül halálos veszélybe sodorja a gyönyörű tudósnőt, Emma Russel-t. Az Angyalban régen kihunytnak hitt érzések lobbannak fel, és kétségbeesetten küzd, hogy megvédje Emmát, miközben próbálja megtalálni azt az énjét, melyet a legkevésbé ismer - az igazit.
Sean Connery, az egykori 007-es ügynök és a gyönyörű Michelle Pfeiffer James Bond feladatát látja el ebben a lebilincselő kémtörténetben. A hidegháborús korszak utolsó nagyszabású kémakciójába keveredik bele Kátya, amikor egy angol könyvkiadónak, Blairnek gyanútlanul átadja a zseniális orosz tudós fontos katonai információkat tartalmazó kéziratát. A titkosszolgálat londoni irodájából, az Oroszország-házból irányítják a Kékmadár-akciót, amiben Blair a kulcsfigura. De az angol beleszeret Kátyába, és döntenie kell, melyik oldalra áll.
1928-ban a Spitzbergáknál lezuhant egy léghajó az olasz Nobile tábornokkal és társaival. Felkutatásukra felszállt a repülőgépével Nobile barátja, Amundsen, de eltűnt a jégvilágban. A számos izgalmas, lélegzetelállító jelenet mellett egy belső drámát is szépen kibont a film, Nobile tábornokét, akit lelkiismeret-furdalás gyötör társai haláláért. De valóban jogos ez a lelkiismeret-furdalás?
A film megtörtént esetet dolgoz fel. Meggyilkolt tinédzser szerelmespár holttestére bukkannak az észak-kaliforniai Vallejo városkájában 1968. december 20-án. A nyomozás zsákutcába jut. A helyi lap szenzációhajhász riportere naponta foglalkozik az üggyel, a város lakói pedig rettegésben élnek. Fél évvel később a gyilkos újra lecsap: ezúttal fiatal párral végez. Az újságok egy levelet kapnak, amelyben a gyilkos azzal fenyegetőzik, hogy további tizenkét alkalommal fog lecsapni. A levélhez kriptogramot is mellékel és azt állítja, hogy aki megfejti a bonyolult kódot, az megtudja, ki a gyilkos.