Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna...

Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben. A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.

Egy meleg fiú aki rendszeresen váltogatja a partnereit beleszeret egy fiatal mormon misszionáriusba, akivel ezt követően drámai fordulatok történnek.

Az ötvenes éveiben járó kereskedelmi ügynök, Léopold, megismerkedik a tizenkilenc éves Franzzal. Meghívja magához, ahol egy szerelmi történet kezdődik köztük. Franz Léopoldhoz költözik. Egy napon azonban bekövetkezik egy apró, jelentéktelen dolog, amelyben nem jutnak dűlőre. Ettől kezdve már nincs többé közös "mi", csak az eltérések léteznek. A zárt térben játszódó, fojtó hangulatú abszurd melodráma olyan különös, mint a címe ígéri. Nem véletlenül idézi fel bennünk Fassbinder világát, kedvelt témáit: a homoszexualitást, a másikon való uralkodást és a szadomazochista kegyetlenséget egy párkapcsolaton belül. A film forgatókönyvét François Ozon ugyanis a német rendező egy fiatalkori drámája nyomán írta, amely eddig nem került vászonra

Bucum Jackson fejvadász olyan kisstílű fickókat kapcsol le, mint Reggie, aki óvadék ellenében szabadult, de nem jelent meg a tárgyalásán. Miközben Reggie-t üldözi a nem igazán hagyományos és minden szempontból törvényes módszerekkel dolgozó Bucum, az üldözõ és az üldözött váratlanul egy gyémántrablás közepébe csöppen Idõben sikerül kereket oldania, de késõbb rájön, hogy nem úszta meg ennyivel: egy lottószelvényt ugyanis véletlenül a kisbuszban hagyott, és kiderül, hogy megütötte vele a jackpotot! Reggie és Bucum útjai újra keresztezik egymást. Reggie a szelvényt akarja, Bucum Reggie-t.

Felsõbb éves egyetemista srácok hódító kalandra indulnak egy ártatlannak tûnõ nyári táborba az elsõéves csajokhoz. A fiúk számára azonban hamar kiderül, hogy egy kicsit félreértelmezték a saját és a lányok helyzetét... És ez a kis tévedés végzetes következményekkel jár...Hódító machokból másodpercek tört része alatt válnak könnyû prédává. A fiúk küzdenek, a lányok is, de az idõ szorít, hiszen a tábor sem tart örökké. Már mindenki szerelmes mindenkibe! Vajon ki kapja meg a másikat? És ki elõbb? A sorrend is számít.