Michael Peterson egész életében arról álmodozott, hogy híres lesz. A forrófejű, huszonkét éves srác úgy gondolta, ennek legegyszerűbb módja, ha kirabol egy postahivatalt. Petersont azonban gyorsan elfogták és hét év börtönbüntetésre ítélték. Végül több mint harmincnégy évet töltött rács mögött, ebből harmincat magánzárkában. A hollywoodi sztár, Charles Bronson nevet is itt vette fel. Hírnevét fékezhetetlen természetével, túszejtő akcióival szerezte. Az Egyesült Királyság legerőszakosabb rabjaként tartották számon, aki nemcsak a fegyőrökre, de a társaira nézve is állandó veszélyt jelentett. Átváltozásáról, életéről több könyvet írt.

Barátja öngyilkossága után Morvern kétségbeesetten keresi helyét a világban. A holttestet feldarabolja és elássa egy kietlen helyen, hogy azután a temetésre szánt pénzből maga mögött hagyjon mindent. Hátat fordít a munkahelyének és nekivág a nagyvilágnak. Néhai szerelme kiadatlan regényében váratlan megoldásra lel. A fiú könyvét a saját nevén küldi el a kiadónak, és így ő vágja zsebre a honoráriumot. A pénzből Spanyolországba utazik. Egyre zaklatottabbá válik, képtelen feldolgozni a történteket. A zene, a kábítószer, a szex sem kínál kiutat számára.

A filmtörténetben először pillanthatunk be a női kézilabdacsapat életébe, követhetjük nyomon, hogyan is készülnek fel a négy évente megrendezett legnagyobb kihívásra. Sportfilm, de koreai - a keret adott, de a stiláris elemek is. Az alkotók nem titkolt szándéka volt, hogy felszítsák a kedélyeket a közelgő Olimpiára, közelebb hozzák, emberibbé tegyék a koreai csapat tagjait, s emellett mitizálják a 2004-es athéni játékok végkifejletét. Ennek szellemében arányaiban jóval több személyes történet, mint akció került a filmbe. A korábbi Olimpiákon aranyat nyert játékosok most bolti eladóként tengetik életüket, vagy adósság-behajtók elől menekülnek. Többen családot alapítottak, a gyerek és a megbízhatatlan férj mellett nehezen megy az edzés. Az idősebb játékosok kiégtek, a fiatalok pedig felelőtlenek és tiszteletlenek. Az új férfi edző pedig önfejű, beképzelt és friss, modern, euro-konform módszerei visszatetszést keltenek. A koreai kézilabda eddig nem látott válsággal küzd.

Egy amerikai asszony veszélyes kapcsolatba bonyolódik egy vonzó bevándorló munkással, a házassága megmentése érdekében.

A magányos feleség és anya, Diane Arbus New York-i lakásának ablakából megpillant egy maszkos alakot, akiről kiderül, hogy ő a titokzatos új szomszéd. Diane vonzódni kezd a férfihoz, és elhatározza, hogy lefényképezi. Találkozásuk gyökerestül felforgatja az életét, és felébreszti benne a zsenit, hogy végül a huszadik század meghatározó művészévé válhasson.

Egy francia család azt tervezi, hogy az ünnepek idejére otthont cserél egy török famíliával. Igen ám, de a családfő az elutazás előtt nem sokkal megtudja, hogy hamarosan elbocsájtják, és most egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy Törökországba utazzanak. A cserét viszont már nem tudják lemondani, így aztán kénytelenek az időközben befutott török famíliától azt kérni, hogy hadd maradjanak ők is még néhány napot, amíg meg nem oldódik a helyzet. Igen ám, de a problémamegoldás csúnyán elhúzódik, és mivel a házban pontosan kétszer annyi ember van, mint amennyi kényelmesen elfér, a helyzet kezd kiéleződni...

A második világháború idején Joe a légierõnél teljesít szolgálatot. Az egyik bevetése során a repülõgépét lelövik, a férfi azonban szerencsésen túléli. A sérüléseibõl idõvel felgyógyul, ám elveszíti az emlékezetét. A felesége, Claire úgy tudja, hogy a férje hõsi halált halt. Öt esztendõvel késõbb azonban rátalál egy kisvárosban, ám legnagyobb megdöbbenésére Joe nem emlékszik rá. Vajon van-e remény arra, hogy az amnéziában szenvedõ férfi valaha is visszaemlékezzen a múltra, az együtt töltött szép idõszakra?