Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, mely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja be három generáción keresztül, tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.
Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.
Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.
A kórház csendes, steril, komor falai közé hirtelen egy hatalmas cipőjű bohóc ront be, óriási vörös orral az ajtón és végiglépdel a folyosón. Betegek vigyázat, a nevetés ragályos! Íme, Patch Adams, a doktor, aki nem úgy néz, tesz vagy gondolkozik, mint azok a dokik, akiket eddig ismertél. Mert Patch szerint a humor a legjobb gyógyszer, és hajlandó szinte mindent megtenni, hogy megnevettesse betegeit - még akkor is, ha ezzel a karrierjét kockáztatja. Az igaz történet alapján készült Patch Adams a hasfalrengető humort egy felemelő történettel kombinálja, mely túlmutat a hagyományos vígjátéki kereteken.
Apollo Creed csak azért választotta ellenfeléül az amatőr reménységet, hogy biztos lehessen győzelmében, és megmutassa a világnak, ő a legfényesebb csillaga a szorítónak. Rocky Balboa azonban mindenkit meglepett, amikor 15 meneten keresztül bírta az embertelen küzdelmet. Apollo nem hagyja annyiban a dolgot, és újból kihívja Rockyt, hogy bebizonyítsa, az ismeretlenségből feltörő bokszoló lenyűgöző eredménye csupán véletlen volt. Rocky visszautasítja a bajnok kihívását, ám később mégis úgy dönt, újra felveszi a kesztyűt. Újból edzeni kezd, és mestere, Mickey segítségével felkészül élete legnagyobb küzdelmére.
James Ballardnak és feleségének elege van sivár életükből. Apatikusan peregnek a napok, mígnem James egy közlekedési balesetet "elszenvedve" ráeszmél a karambolozás pikantériájára. Ágyéka hevesen reagál az összecsattanó autók látványára. Rövidesen kiderül, nincs ezzel egyedül. A kis csapatot, mely az autótörésben leli örömét, immár nem fenyegeti az unalom réme.
Alexander Hartdegen megtervez és felépít egy mesébe illő, időutazásra alkalmas szerkezetet, hogy meg nem történté tegyen egy tragédiába fulladt randevút. Múltbeli látogatása után a jövőbe indul, hogy ott is körülnézzen. De egy hiba folytán nyolcszázezer évet tesz meg egy minden képzeletet felülmúló kalandsorozatban.
Le Ying évek óta otthon él, cél nélkül, különösebben nem csinál semmit. Miután elvégezte a főiskolát, és csak rövid ideig dolgozott, Le Ying úgy dönt, hogy kivonul a társadalomból. Egy napon, a sors számos fordulata után, úgy dönt, hogy másképp éli az életét. Óvatosan a külvilág felé kalandozva Le Ying találkozik Hao Kun bokszedzővel. Éppen amikor már azt hiszi, hogy az élete pozitív fordulatot vesz, az azt követő kihívások messze meghaladják képzeletét, és vibráló élete csak most kezdődik...
Martin, a fiatal joghallgató éjjeliõri állást vállal a hullaházban. Azt reméli, itt nyugodtan tud majd tanulni és némi pénzt is keres. Arra nem számíthat, hogy rendkívüli események zavarják meg. A közvéleményt egy titokzatos gyilkosságsorozat tartja izgalomban, az áldozatok minden esetben prostituáltak. Miután a tetemeket beszállítják a hullaházba, egy nyomozó is érkezik, hogy kivizsgálja az ügyet. Ám a nyomozó kezd egyre furcsábban viselkedni és egy idõ után a rendõrség már Martint gyanúsítja a gyilkosságok elkövetésével.
A történet fél évvel azután folytatódik, hogy Rachellel és kisfiával, Aidannel (David Dorfman) megmagyarázhatatlan és rettenetes események történtek Seattle-ben. Rachel mindent el akar felejteni, ezért Aidennel egy oregoni városkába, Astoriába költözik, és megpróbál új életet kezdeni. Rachel tervei azonban rögtön szertefoszlanak, mert egy helybéli bűntény színhelyén talált bizonyítékok - köztük egy titokzatos videokazetta - ijesztõen ismerõsnek tűnnek. Rachelnek rá kell döbbennie, hogy a gonosz Samara visszatért, és még elszántabban folytatja halálos bosszúhadjáratát
Néhány orvosegyetemista bátor és őrült kísérletre szánja el magát. A halál utáni élet érdekli őket, hát próbaképpen meghalnak. Mindez persze laboratóriumi körülmények között zajlik, a barátaik meg ott vannak mellettük, és a megfelelő pillanatban mindig újraélesztik őket. De lassacskán rá kell jönniük, hogy a bátorságuk vakmerőség volt. Átjutottak a túloldalra, és sikerült visszajönniük, de valami olyasmit hoztak magukkal, amire nem készültek fel. A halál ott marad velük, és hiába élnek, nem tudnak megszabadulni tőle…
Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.
2050-ben Amerikát már egy gonosz vállalat irányítja, melynek élén a Chairman található. Az év szenzációja a Death Race, egy Amerikát átszelő autós verseny, melyben a különböző erőszakos versenyzők azért kapnak pontokat, hogy mennyi emberen hajtanak át, és hány versenytársat sikerül kiiktatniuk. A verseny címvédője Frankenstein, egy félig ember, félig robot, aki ismét bajnoki címekre szeretne törni, ám a rebellis segédpilótájának más elképzelései vannak erről.